Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke az Index kérdésére úgy foglalta össze a vendéglátóipar jelenlegi helyzetét, hogy

vegyes a kép, más vidéken és más a fővárosban. Budapesten nehezebb, nincs elég turista, ezért sokan szeptemberre halasztották a nyitást. A vevőkörből nyáron jelentős számban a Balatonnál időznek, illetve külföldre is többen mentek, de ha nem kell újra szigorítani a negyedik hullám miatt, szeptemberben a budapesti forgalom is növekedhet.

Azoknál, akik a külföldi turistákra alapoznak, az ősz sem kecsegtet óriási vendégsereggel. Kovács László szerint Budapesten 15-20 százalék körül van azoknak az aránya, akik visszaadták a bérleti jogot vagy végleg bezártak.

Szeptemberben, miután visszatér a budapesti vendégkör, kiderül, hogy kik tudnak rentábilisan működni. Abban reménykedünk, hogy nem hoz erős korlátozásokat a negyedik hullám, kivéreztetett helyzetben van a vendéglátás, a turizmussal és a szállodaiparral együtt.

Az éttermeket sújtó munkaerőhiányt érintő kérdésünkre elmondta: „tapasztalható ilyen, de kicsit nagyobb a füstje, mint a lángja”. A szállodák esetében sokkal súlyosabb a probléma, ahogy azt Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke kifejtette lapunknak.

Korábban írtunk arról is, hogy a Balaton-környéki vendéglátóhelyeken elképesztő fizetések fordulhatnak elő. Az MVI elnöke ezt annak tudja be, hogy a szezon indulása előtt, a munkaerőhiánytól való félelmet meglovagolva – ahol nyitottságot éreztek rá – kiharcolták maguknak a munkavállalók a megszokottnál jóval magasabb juttatást, viszont később kiderült, hogy nincs akkora forgalom, mint tavaly nyáron.

Azok a kollégák, akiket sikerült megtartani a pandémia idején, kevésbé telhetetlenek – folytatta Kovács László, hozzátéve, hogy a kényszerből hosszú időt munka nélkül töltők érvényesítik a munkaerőhiány adta lehetőséget a fizetés tekintetében, sokszor a valós tudásukhoz mérten megalapozatlan igényekkel.

Több minden befolyásolja a forgalmat, lehet utazni külföldre, lehet rossz idő, és a magas árak is elriaszthatták a vendégek egy részét. Vannak helyek, ahol túl sok és túl drága munkaerő van, de az csak a szezon végén derül ki, hogy mennyi pénz maradt a kasszában. Hullámzott a munkaerőpiaci kínálat és kereslet, mostanra realizálódik, hogy nem feltétlenül van annyi emberre szükség, amennyit felvettek néhány helyre.

Az áremelkedést pedig azzal magyarázza, hogy drágult a hús, a zöldség és az üzemanyag is, miközben az említett okok miatt magasabb fizetésekkel csábították vissza az alkalmazottakat. Sokan végleg elhagyták a szektort, a kereskedelemben vagy az építőiparban – lehet, hogy kevesebb pénzért, de – tervezhetőbb jövőképpel dolgoznak.

A 2020-as adatok alapján 2019-hez viszonyítva négyszázmilliárd forintot bukhattak a vendéglátók.

(Borítókép: Shutterstock)