Lassan egy hónapja indult el az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sürgősségi ügyeleti modellprogramja, de az eddigi tapasztalatok vegyesek.
A rendszer működését elsőként Hajdú-Bihar megyében tesztelték, de itt nem áll meg a folyamat, a tervek szerint jövőre már az egész országban az OMSZ látja el a sürgősségi ügyeletet. A kérdés az, hogy van-e elegendő szakember a feladat ellátásához.
Az OMSZ tájékoztatása szerint a programhoz eddig csatlakozott tizennyolc telephely mindegyikén adottak a tárgyi feltételek. Speciális járművel és felszereléssel, magasan képzett szakemberekkel indult el lassan egy hónapja az ügyeleti szolgálat, amelynek
célja, hogy átvegye a háziorvosoktól a sürgősségi ügyeleti ellátást, ezzel gyorsítsa és javítsa a betegellátást.
A rendszer működése átlátható; a betegektől vagy családtagjaiktól érkező ügyeleti hívásokat a mentésirányító központban fogadják, és a kapott információk alapján döntik el, hogy ügyeleti autót vagy mentőautót indítanak a betegekhez.
Nemcsak a gyorsított betegellátást biztosítanák az új ügyeleti rendszerben, írja az OMSZ közleménye, de
emelkedik a helyben elvégezhető vizsgálatok és ellátások köre is,
hiszen azon betegek, akik ügyeleti ellátás céljából mennek a járási ügyeleti központokba, ott megkaphatják a kórházi ellátást nem igénylő laborvizsgálatot, gyógyszeres, akár infúziós kezelést, betegmegfigyelést. Ennek eredményeként nem feltétlenül lesz szükség a beteg kórházi beutalására.
A vélemények megoszlanak az első hónapról. A Népszava cikke szerint a mentőszolgálat bő egy héttel a próba startja után sem tudott átvenni minden feladatot, emellett csökkent az ellátásban részt vevő orvosok száma. A korábbi 65 ember helyett ugyanis
július elsejétől csak 52 szakemberrel biztosítják a rendelési időn túli ellátást.
A régió 21 ügyeleti pontja több mint félmillió embert lát el váratlan rosszullétek, sérülések esetén hétvégente, azonban több ügyeleti helyszínen nincs orvos, a sürgősségi ellátásokat itt mentőtiszteket és egyetemi végzettségű ápolók végzik.
Ugyanakkor Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője az új rendszer előnyeit ecsetelte a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában. A műsorban a szóvivő kifejtette, bár új dologról van szó, bizonyos elemei mégsem újdonságok, hiszen
az országban azért sok helyen volt már olyan, hogy a mentők irányították településeken a helyi orvosi ügyeleteket.
Volt, ahol a helyi háziorvosok vállalták, hogy ellátják a rendelésen túl az ügyeletet, volt, ahol az önkormányzat más orvosokkal kötött szerződést az ügyeleti időszakra, vagy céggel szerződött, ami aztán bevont alvállalkozóként orvosokat, így az ügyeleti rendszer nagyon sokfélének mondható. Győrfi Pál a beszélgetésben nem csupán erre tért ki, de az új rendszert nemcsak szakmai kérdésként közelítette meg, de a másik érintett csoport felelősségének is hangot adott, vagyis a betegeknek.
Érdekes kérdés, hogy vajon a beteg feladata-e, hogy megállapítsa, az esete a sürgősségi kategóriába esik-e, vagy sem. Ilyen szempontból ez a rendszer, ami Hajdú-Bihar megyében megkezdte a működését, megkönnyíti a betegek dolgát, mert nem nekik kell eldönteni, hogy mekkora a baj
– magyarázta a szakember. Hozzátette, vannak nehézségek is, amelyek még megoldásra várnak. Ilyen problémát jelent többek közt, hogy eddig nem sikerült a megfelelő számú szakember bevonása a rendszerbe – mondta el Győrfi Pál, de gyorsan hozzá is tette, folyamatosan csatlakoznak új munkatársak a programhoz.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy a próba első hetében 140 ügyeleti ellátás történt helyszínen, s ezek 80 százalékában nem kellett a beteget kórházba vinni.
Ebbe a statisztikai adatba még nem került bele az a hölgy, aki valószínűleg rosszul mérte fel az ellátás sürgősségét. Az 50 év körüli, Hajdú-Bihar megyei asszony júliusban, a késő esti órákban ment a sürgősségire, hogy levegyék régóta zavaró anyajegyét – olvasható az Országos Mentőszolgálat Facebook-oldalán. Az ügyeleti szolgálat szakembere gyorsan mérlegelte a fennálló helyzetet és az egészségügyi vészhelyzetnek az esetleges kockázatát, hiszen az asszony már a bejárati ajtóban meg is mutatta a derekán levő anyajegyet. A mentőtiszt ugyan próbálta elmagyarázni, miért nem láthatja el a páciens sürgős kérését, az asszony láthatóan zokon vette, hogy a bőrgyógyász szakrendelés felkeresését javasolták – másnap, rendelési időben.
A szokatlan tanácsadás csaknem 25 percen keresztül zajlott, a nő mégis feldúlva távozott a sürgősségi ügyeletről, és komoly következményekkel fenyegetőzött, amiért bajtársunk nem orvosolta azonnal a problémáját. Abban, hogy az asszony azóta jelentkezett-e a szakorvosnál, csak reménykedni tudunk
– írta az Országos Mentőszolgálat.
Az OMSZ előzetes kalkulációi szerint az új ügyeleti rendszer évi mintegy 421 millió forinttal működne olcsóbban a korábbi rendszernél. Az új felállás nemcsak a kormány száméra vonzó az alacsonyabb költségek miatt, de az érintett önkormányzatoknak is kedvezőnek tűnik. A Haon cikke szerint havi félmillió forinttal több összeg marad Berettyóújfalu kasszájában az OMSZ közreműködésével, de ami talán még fontosabb, az az, hogy
az önkormányzat megszabadult az egyre nyomasztóbb feladattól,
miszerint biztosítsa a sürgősségi ügyeleti rendszer biztosítását. Azt ugyanis – mivel alapellátás – eddig az önkormányzatnak kellett megszerveznie. A cikkből az is kiderül, hogy az ügyeleti ellátás nem annyira népszerű az orvosok között, aki pedig vállalja, borsos árat kér érte – indokolta a polgármester a félmilliós költséget.
Így az önkormányzat nem tagadja, jókor jött a váltás, de az, hogy a betegek mennyire érzékelik a változást, és miként értékelik azt, az még kétséges.
Az új ügyeleti rendszer kialakításában az is szerepet játszhat, hogy a háziorvosok száma évről évre csökken, sőt hiányuk egyes megyékben már krónikussá vált. Azok, akik mindeddig mégiscsak vállalták a pluszmunkát, és az önkormányzatokkal szerződésben állnak, el is kérik ennek az árát. Talán emiatt jelent meg az a jogszabály, amelyről már korábban írtunk. Kásler Miklós miniszter rendelete miatt országos szinten nem lesz szükség orvosi végzettségre a háziorvosi ügyelethez.
A háziorvosi ügyeleti szolgálatban a szakképzettségének megfelelő tevékenységben részt vehet a mentőtiszt vagy okleveles, kiterjesztett hatáskörű ápoló is
– mondja ki a rendelet, azzal a kitétellel, hogy ebben az esetben egy korábbi jogszabályban felsorolt, 12 féle szakorvosi képesítés valamelyikével rendelkező orvosnak kell szakmailag felügyelnie a mentőtiszteket, ápolókat.
(Borítókép: Egy mentőautó áll az V. kerületi Markó utca 22. és a Bihari János utca kereszteződésénél, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága előtt. Fotó: Faludi Imre / MTI)