Azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás, terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés miatt, ott lehetséges a lehallgatás − mondta Szijjártó Péter a Portfóliónak adott interjúban.

Csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem

− fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter rámutatott:

A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Azt is elmondta, hogy ő személy szerint nem tudja, hogy a szóban forgó személyeket valóban megfigyelték-e, illetve hogy kit milyen okból figyelnek meg, ha arra kerül sor. Ezekről ő nem is tudhat − tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt róla, hogy ilyen szoftver megvásárlásában ő nem játszik szerepet, mert nem tartozik a hatáskörébe.

Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet

− emelte ki a miniszter, aki azt állítja: nem volt és nincs is tudása arról, hogy olyan típusú adatgyűjtés történne Magyarországon, amilyenről a média beszél. Hozzátette: erről nem is kell hogy tudomása legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy idén minden idők legmagasabb exportjára számíthatunk, ami 110-112 milliárd euróra tehető. Tavaly 35 olyan ország volt, amely százmilliárd euró felett tudott exportálni. A GDP-arányos exportban a 11. helyen végeztünk tavaly is, ezt bőven meg tudjuk majd tartani − fűzte hozzá.

A miniszter elmondta, hogy szerinte politikai okokra vezethető vissza, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem adták meg a jóváhagyást a Szputnyik V-vakcinának, amely a magyar felhasználást tekintve kiváló eredményekkel szerepelt.