A koronavírus-járvány miatt életbe léptetett korlátozások jelentős mértékben befolyásolták a fuvarszervező társaságok működését, mintegy harminc százalékkal csökkent az engedéllyel rendelkező taxisok száma, sokan továbbra is ételfutárként dolgoznak, nem tértek vissza a személyszállításhoz.
Bár a harmadik hullám után a korlátozásokat feloldották, megindult az újranyitás, de azt nem lehet mondani, hogy minden maradéktalanul visszatért volna a járványt megelőző kerékvágásba. Mivel a home office a járványügyi korlátozások idején beépült a mindennapokba, illetve még időre van szükség a turizmus feltámadásához, a taxis személyszállítás továbbra sincs könnyű helyzetben.
„A kormány a koronavírus-járvány kezdetén rögtön a taxisoknak próbált segítséget nyújtani azzal, hogy lehetővé tette a vállalkozóknak az étel- és csomagszállítást a taxiszolgáltatás mellett. Sokan még jelenleg is ételfutárként dolgoznak” – fogalmazott Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke az Index megkeresésére válaszolva.
A taxisok közel harmada volt kénytelen más megélhetési formát választani a járvány időszaka alatt. A 2019 végi adatok szerint Budapesten több mint hétezer taxis volt, most ötezer körül vannak. Országosan közel harminc százalékkal csökkent az engedéllyel rendelkezők száma.
Egy részük végleg visszaadta a tevékenységi engedélyét, többen pedig inkább felfüggesztették a vállalkozásukat, remélve és bízva abban, hogy belátható időn belül ismét visszatérhetnek a taxizáshoz
– tájékoztatott Metál Zoltán.
Ugyanakkor szerinte attól azért nem kell tartani, hogy hiány keletkezne a kínálati oldalon, mert ha megemelkedne a kereslet, arra gyorsan reagál majd a piac, ahogy a korábbi években erre volt már példa. Az újranyitás után elsőre inkább az esti és a hétvégi időszakban növekedett a kereslet taxis szolgáltatásra.
Metál Zoltán kifejtette: a második és a harmadik hullám jóval nagyobb károkat okozott, mint a tavaly tavaszi, első.
Este nyolc óra után a közterületek elnémultak, megszűnt a mozgás a kijárási tilalom miatt. Napközben is jóval kevesebben vették igénybe a taxis személyszállítási szolgáltatást, hiszen az éttermek, kávézók, mozik, színházak, múzeumok és azok a közösségi helyek mind-mind zárva tartottak, ahol lehetőségük lett volna az embereknek találkozni és kapcsolatot tartani.
A járvánnyal sújtott 2020-as évben a nagyobb fuvarszervező társaságok ötven-hatvan százalékkal kevesebb fuvart teljesítettek, mint az előző évi időszakban.
Vannak olyan szolgáltatók – például a nagyobb fővárosi szállodák kiszolgálására fókuszálók –, amelyek tavaly tavasz óta nem szolgáltatnak, azaz munka nélkül maradtak
– ismertette Metál Zoltán.
A legtöbb vállalkozóként dolgozó taxis a korlátozások ideje alatt felélte a tartalékait, amit sokan a következő gépjármű beállítására gyűjtöttek és tartogattak.
Könnyítésként a kormány tavaly októberben jelentette be, hogy 2022 év végéig nem kell fiatalabbra cserélniük a tízévessé váló autójukat a taxis vállalkozóknak, cégeknek. Az addig hatályos szabályozás értelmében ugyanis személytaxi-szolgáltatás csak tíz évnél fiatalabb személygépkocsival volt végezhető.
„Akiknek a tízéves járműveiket kellett volna lecserélniük a vészhelyzet időszakában, fellélegezhettek, hiszen kaptak még további két év moratóriumot, ami óriási segítséget jelentett számukra” – tette hozzá Metál Zoltán. Az adó- és járulékfizetések időszakos felfüggesztése szintén kézzelfogható segítséget jelentett, titkon azonban több támogatásra számítottak.
Az OTSZ és a kamarák az elmúlt időszakban – együtt és külön-külön is – több javaslatot fogalmaztak meg, továbbá juttattak el a döntéshozók részére a vállalkozók kárenyhítésének érdekében. A szektor szereplői többségében önfoglalkoztató mikrovállalkozók, ezért a kormány céljaival megegyezően a minimálbérrel megegyező bértámogatást kértünk. A kedvezményezetti körből sajnos végül kihagytak bennünket, ami sokunk számára jelentett csalódást
– fejtette ki Metál Zoltán az Indexnek.
Azt is kérték, hogy azoknak a mikrovállalkozóknak, akiknek a turizmus visszaesése miatt csökkent az árbevételük, 2021-ben töröljék az adó- és járulékfizetési kötelezettségét, de ez sem teljesült.
Metál Zoltán sokszínűnek értékelte az önkormányzatok szerepvállalását a segítségnyújtás területén. Noha Budapest egyszeri hetven százalékkal csökkentette a taxidroszt-használati díjat, nem támogatta azt a sikeres bécsi modell meghonosítására tett javaslatot, amely szerint a nyugdíjas és rászoruló lakosok egy taxiutalvány formájában célzott utazási segítséget kaptak, amit aztán a helyi taxiszolgáltatóknál érvényesíthettek.
Az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint egy ilyen támogatásnak a budapesti nyugdíjasok és a taxivállalkozások is egyaránt örültek volna. A vidéki önkormányzatokra térve megjegyezte, hogy a többségük sajnos inkább távol maradt a helyi személyszállító vállalkozások megsegítésétől.
A kérdésre, hogy mennyire tisztult a piac, Metál Zoltán kiemelte: a taxisok általános megítélése attól is függ, hogy milyen negatív tapasztalatokat szereznek az utasok a szolgáltatás igénybevétele közben, valamint a taxisokról szóló hírek milyen módon jelennek meg a médiában, és azok mennyire befolyásolják a közvéleményt.
Az Országos Taxis Szövetség elnöke azt tapasztalta, hogy a turizmus visszaesésével a turistákra célzottan vadászó és legtöbbször túlszámlázó taxisok gyakorlatilag eltűntek a járvány alatt az újságok címoldaláról, de ettől még korántsem lett jobb a taxisokról kialakított általános kép.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az OTSZ folyamatosan jelzi a hatóságok felé, mennyire fontos az ellenőrzés és a próbautazás.
Metál Zoltán szerint a hatóságoknak most arra kellene fókuszálniuk, hogy az illegális (a tevékenységi engedéllyel nem rendelkező), de megtévesztően sárga taxigépkocsit vezető járművezetőket kiszűrjék, ezzel is segítve az utasok védelmét, illetve a szabálykövető taxisok általános megítélését.
Cikksorozatunk első részében annak néztünk utána, hogyan érte az újranyitás a szállodaipart, illetve milyen kilátásai vannak a vendéglátóiparnak.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)