Noha a járványt a nyári hónapokra sikerült visszaszorítani, még mindig sokan vannak azok, akik poszt-Covid-szindrómától szenvednek.

A betegségnek vannak fizikai tünetei, ezek az úgynevezett vírusfertőzés utáni maradványtünetek. Idetartozik például a légszomj, az erős szívverésérzés és a szaglás-, illetve ízlelészavar. Ugyanakkor – miután a szakemberek rájöttek, hogy szinte minden poszt-Covid-szindrómás betegnek van valamilyen mentális tünete – leggyakrabban szorongás, egyfajta általános aggodalom; az ő ellátásukat is megszervezték, és április elején külön ambulanciát nyitottak számukra az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórházban.

A tavaszi nagy roham után mostanra valamelyest fellélegeztünk, de ez annak is köszönhető, hogy időközben több orvossal és pszichológussal bővítettük a csapatot, így mostanra elfogadható várólistával tudunk dolgozni. Aki most keres bennünket a koronavírus lelki utóhatásai miatt, az körülbelül szeptemberre kap időpontot

– erről Kéri Szabolcs, az intézmény pszichiátriai igazgatója számolt be az Indexnek.

A fertőzésen átesettek körülbelül harminc százalékánál jelentkezik valamilyen idegrendszeri, mentális probléma, de három-négy hónap intenzív terápia után a legtöbben túl vannak betegségen. A páciensek öt csoportba sorolhatók:

1. A Nyírő Gyula Kórházban kezelt mentális poszt-Covid-szindrómával küzdő betegek 45 százalékánál korábban nem diagnosztizáltak pszichiátriai betegséget, és ők most is csak enyhébb, mégis a mindennapokat alaposan megnehezítő tüneteket tapasztalnak. Leggyakoribb a szorongás, az alvászavar és a különböző koncentrációs problémák. A gyógyhajlam náluk viszont kifejezetten jó, tíz-tizenöt alkalmas pszichoterápiás üléssorozat után a páciensek 75-80 százalékánál a panaszok megszűnnek. Amennyiben ez önmagában kevés, gyógyszeres kezelésre is szükség van, ilyenkor elsősorban antidepresszánsokat írnak fel, de Kéri Szabolcs szerint a gyógyszerválasztást jól meg kell fontolni, ugyanis nem mindegyik készítményre reagál jól a poszt-covidos szervezet.
2. A második csoportba azok tartoznak, akiknek korábban már volt valamilyen pszichiátriai betegségük, amelyre a koronavírus rárakódott. Náluk nagyon fontos, hogy a korábban már megkezdett terápia ezt figyelembe véve folytatódjon.
3. Tíz százalékot tesznek ki azok, akiknél valamilyen kognitív tünet jelentkezett, gyakoriak a koncentrációs és memóriaproblémák, illetve a döntéshozatali gondok. Róluk a szakemberek egyelőre csak kevés információval rendelkeznek, a terápián túl étrend-kiegészítőkkel, vitaminokkal igyekeznek segíteni nekik.
4. A negyedik csoportba azok az idősek tartoznak, akiknél már a fertőzés előtt elindult egyfajta kognitív hanyatlás, mint például a kezdődő demencia vagy az Alzheimer-kór, és a fertőzés ezt felerősítette. Erről a jelenségről korábban Bálint Amarilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház klinikai szakpszichológusa is részletesen mesélt az Indexnek. „Egyre biztosabb, hogy a Covid előrébb hozhatja olyan betegségek kialakulását, amelyek bizonyos esetekben csak idősebb korban jöttek volna elő. Gondoljunk itt a demenciára vagy a kezdődő Alzheimer-kórra, ezekben az esetekben a gyógyszeres kezelésre is mindig szükség van” – mutatott rá a szakember, aki szerint minden felépülés alapját az életmódterápia képezi, amely magába foglalja az elegendő mennyiségű alvást, a rendszeres és változatos táplálkozást, valamint a sport és a kikapcsolódás szigorú fókuszban tartását.
5. A járványnak emellett pszichoszociális következményei is vannak, sokan gyászolnak, míg másokat a hosszan tartó bezártság is súlyosan megviseli. Nekik szintén segítségre van szükségük.

Komoly teher van a pszichiátriákon

A koronavírus nemcsak új típusú ellátásokra teremtette meg az igényt, de a már meglévő ambulanciákra, intézményekre is hatalmas nyomást helyezett.

A Covid óta egyértelműen nagyobb teher van a pszichiátriákon. A jelenség hátterében az áll, hogy sajnos egyre több olyan pácienst hoz be a mentő, akinek alkohol- és drogproblémák miatt van szüksége segítségre. Emellett a járvány okozta kiszámíthatatlanság, bizonytalanság és félelem is sokakban indított el negatív folyamatokat, amiket minél hamarabb meg kell állítani

– jelentette ki Kéri Szabolcs, aki szerint szintén égető probléma, hogy bár ritkábban, de a koronavírus skizofréniaszerű tüneteket is elő tud idézni, de súlyos utóhatás lehet többek közt a stroke is.

A szakember a negyedik hullámról szólva kiemelte, hogy a többi egészségügyi intézményhez hasonlóan ők is készülnek a mostaninál több megbetegedésre. „Bízunk benne, hogy az újabb hullám már nem lesz olyan intenzív, mint a harmadik, és ha ez a várakozás bejön, akkor idővel a mentális poszt-Covid-szindróma is kivonul majd a történelemből” – jelentette ki a pszichiáter.

(Borítókép: A Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet. Fotó:  Balaton József / MTI)