Legalább huszonnyolcszor kapott közbeszerzés alóli mentesítést nemzetbiztonsági okokból az Orbán-kormány a parlament nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi és rendészeti bizottságától 2018-ban, amikor a Pegasus-botrány megfigyelései is történhettek, írta meg a Népszava, miután átnézte két testület 2010 óta tartott üléseinek napirendjét. 

Azóta összesen legalább 176 ilyen eset volt, legalábbis a nyílt ülések dokumentumai szerint. A zárt ülések iratanyaga nem nyilvános. 

2017-18 óta szaporodott meg különösen ezeknek az eseteknek a száma, és azóta látható az is, hogy a kérelmek általában a honvédelmi és rendészeti bizottsághoz futnak be. A nemzetbiztonsági bizottság elnökét a parlamenti szokásjog szerint az ellenzék adja. 

Az időben előrehaladva zárt üléseket is egyre gyakrabban rendeltek el, ezzel párhuzamosan tehát a munkáról a közvélemény egyre kevésbé kapott tájékoztatást. 

A lap megkereste a Belügyminisztériumot azzal, hogy mi az oka a titkosított beszerzések emelkedő számának, és mekkora összeget költöttek ezekre, de választ nem kapott. 

A Pegasus szoftvernél valószínűleg sokkal kiterjedtebb megfigyelési rendszert vásárolt a kormány az elmúlt időszakban az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezésére hivatkozva

– mondta el a lapnak Varga-Damm Andrea független (volt Jobbikos), aki 2019-ben és 2020-ban volt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke. A politikus elmondta, hogy legalább nyolc ilyen kérelem volt, amíg én a bizottságban ült, és ez mind komplett informatikai rendszert jelentett, szoftverrel, hardverrel együtt.