Soha korábban nem mutatkozott akkora igény a modern technika iránt az oktatásban, mint napjainkban. A koronavírus-járvány előtt is növekőben volt a kereslet a digitális eszközök iránt, de a pandémia egyértelműen rávilágított arra, hogy azok az iskolák, ahol használják ezeket az eszközöket, hatalmas előnyt élveznek. A tapasztalatok szerint ultramodern környezetben a diákok sokkal motiváltabbak, a tanároknak pedig jóval kevesebbet kell fegyelmezni, ezáltal az órák eseményeinek a sebessége és az egy gyerekre jutó aktivitás is nagyban növelhető. Az iskolafejlesztések további előnyeiről Horváth Ádám digitálisoktatás-szakértőt, a High-Tech Suli szakmai tanácsadóját kérdeztük.
A High-Tech Suli program tavaly novemberben indult el. A koronavírus alatt bevezetett digitális oktatás adta az ötletet?
A digitális eszközökkel támogatott oktatás már a járvány előtt is felfutóban volt, mert egyre nyilvánvalóbban nélkülözhetetlen a digitális technológia a mindennapokban és így az oktatásban is. Ugyanakkor a pandémia alatt még inkább világossá vált, hogy a modern technológia nagyban segíti a diákok tanulását, így biztossá vált, hogy megéri ebbe időt, pénzt és energiát fektetni. Öt iskolában már idén tavasszal egy olyan közegbe térhettek vissza a tanulók a karantén után, amelyet nemzetközi szinten is sokan megirigyelnének.
Pontosan hogy néz ki egy ilyen okos osztályterem?
A tanárok és a diákok laptopokat kaptak, így az órák alatt maguk is kereshetnek, megoszthatnak információkat, valamint az új ismereteik felhasználásával új, kreatív megoldásokat hoznak létre, hasonlóan a munka világához. Mozgatható interaktív paneleket helyeztünk el a tantermekben, ahova a tanulók is kivetíthetik a munkájukat, megosztva a többiekkel. Amellett, hogy így nagyobb élmény tanulni, az óra holtidejét csökkenti, hogy nem kell kimenni a táblához, és ott szemléltetni a tudnivalókat. Az osztályközösségek emellett robotokat is kaptak, ami azért fontos, mert ezek az eszközök az élet több területén is egyre inkább körülvesznek bennünket. Segítségükkel a diákok meséket animálhatnak, de matek-, fizika- és történelemórán is hasznát vehetik az eszközöknek a szimulációban, demonstrálásban, megismerve közben az algoritmizálás és programozás alapjait is.
Köztudott, hogy rengeteg diák nemcsak a szünetekben, de az órák alatt is a telefonját nyomkodja. Nem tartanak attól, hogy az egyéb okoskütyük még inkább elvonják a figyelmüket?
Alapvetően egy okostelefont is lehet jó dolgokra használni, a járvány alatt bevezetett digitális oktatás ezt be is bizonyította. Azt azonban, hogyan lehet a digitális eszközöket hasznosan alkalmazni és a puszta szórakozás helyett valamilyen probléma megoldására felhasználni, előbb meg kell tanulni. Éppen ezért igyekszünk minél több olyan eszközt adni a gyerekek kezébe, amelyek segítségével elsajátíthatják, hogyan kereshetnek célzottan információt, hogyan ellenőrizhetik az igazságtartalmát és hogyan alkalmazhatják problémák megoldására. Az internet előtti, papíralapú világban a pedagógusok és a tankönyvek feladata az ismeretek feldolgozható formában való átadása volt, hiszen a legtöbb ember számára a tankönyvek voltak a tudás és az ismeretek egyetlen forrásai.
Mára ez a helyzet megváltozott, és az ismereteket nem elérni, hanem kiválasztani nehéz.
Mivel az interneten található ismeretek hitelessége sok esetben megkérdőjelezhető, a mai világban kulcsfontosságú, hogy ki tudjuk választani, melyek azok a megbízható források, amelyekre lehet építeni. Ez azonban új feladat az iskola számára, hogy megtanítsa a tanulóknak, hogyan kell kiválasztani a túl sok információ közül az értékeset. Szintén fontos, hogy a diákok megtapasztalják, milyen érzés a semmiből létrehozni valamit, pusztán a gondolataik, a kreativitásuk segítségével megalkotni egy tárgyat vagy eszközt. Erre szolgál a termekben szintén megtalálható 3D-s nyomtató és lézervágó, amelyekkel a digitális világ valóságossá varázsolható.
Ez azt jelenti, hogy ezekben a termekben kiemelt szerepet kap az alkotó pedagógia? Miben járulhat hozzá a tanulók életre való felkészítéséhez?
Az alkotó pedagógia a High-Tech Suli (HTS) program keretében kialakított tanulási környezetben kulcsszerepet kap. A tanulók nemcsak új tudást alakítanak ki egymással együttműködve, felhasználva a csoportmunka és a projektpedagógia módszereit, hanem az új tudás segítségével létrehoznak valamilyen tárgyat, eszközt, működő berendezést.
Az alkotás során ugyanis nemcsak a mai világban nélkülözhetetlen készségeket sajátítanak el, mint a digitális kompetencia, az elektronikus eszközök vagy a tradicionális szerszámok használata, hanem a fizikai alkotás, a modellek készítése olyan élményt és sikert ad, ami jelentősen növeli a tanulók motivációját is a tanulás iránt.
Az, hogy megtapasztalhatják, hogy egy bonyolultnak tűnő csigaház, toboz vagy brokkoli makettjét könnyen elkészíthetik matematikai fraktálok felhasználásával, vagy hogy egy robotversenyen a gyakorlatban élhetik meg, hogy a megtett távolság, az idő és a sebesség között mi az összefüggés, jelentősen megkönnyíti az elsajátított tudás előhívását és felhasználását a későbbiek során. Az alkotó pedagógia szó szerint kézzelfogható, használható tudást ad.
Elképzelhető, hogy ez a fajta digitális oktatás hosszú távon átveszi a hagyományos oktatás szerepét?
Nem, a digitális eszközökkel támogatott oktatás kiegészíti, bizonyos esetekben hatékonyabbá teszi az oktatást, de nem váltja fel a tanuló és a tanár közötti személyes kapcsolatot. A digitális eszközök használatának egyik előnye, hogy szinte bármi látványosan bemutatható, szimulálható egy tanteremben is a kvantumok szubatomi szintjétől kezdve a galaxisok rendszeréig. A digitális eszközök másik előnye pedig éppen a tanuló-tanár kapcsolat erősítése, támogatása részben azáltal, hogy a rutinszerű feladatok, amelyek nem igénylik a tanár személyes jelenlétét – például gyakorlófeladatok, videók megnézése stb. –, kiszervezhetők a tanóráról, így több alkalma, ideje nyílik a tanárnak arra, hogy az egyes tanulókkal foglalkozzon és a nehezebben érthető részeket elmagyarázza.
A digitális eszközök mellett a csoportmunkára sokkal inkább alkalmas mobil, átalakítható bútorokra cserélték a hagyományos padokat. Miért fontos, hogy a diákok már az iskolában elsajátítsák a hatékony együttműködés alapjait?
A High-Tech Suli program tantermeiben a tanulók körben vagy kis csoportokban ülnek, és az osztályterem kialakítása könnyen változtatható akár a tanóra közben is, igazodva a pedagógiai szituációhoz. Így lehetővé válik, hogy a tanórákon – szemben a hagyományos pedagógiai megoldásokkal – minden tanuló különböző tevékenységet végezzen, így egymás munkáját kiegészítik és támogatják egymást, mint a való életben is.
Segíthet egy digitális tanterem a pályaválasztásban?
Egy digitális eszközökkel feleszerelt tanterem képes arra, hogy bemutassa, hogy a robotizáció, a digitális eszközök, szenzorok hogyan tehetik könnyebbé, hatékonyabbá a legkülönbözőbb munkafolyamatokat. Azok a tanulók, akik ilyen környezetben nőnek fel, és ezt megtapasztalják, már érteni fogják azokat az állásajánlatokat, amelyek rájuk várnak, és magabiztosabban léphetnek ki az életbe, tudva, hogy számukra ezek a technológiák, megoldások már ismerősek. Az álláskeresés során pedig, ha elmondják, hogy már az iskolában is használtak robotokat összetett problémák megoldására, és automatizáltan gyűjtöttek adatokat szenzorokkal a babcsírázásról, nyilvánvalóan előnyben részesülnek azokkal szemben, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk.
A nyár végén újabb tíz iskolában indul el az okostermek kiépítése. Mi alapján választották ki a győztes iskolákat?
A kiválasztáskor elsősorban azokra a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált a Mészáros-csoport, ahova főként olyan gyerekek járnak, akik számára jellemzően otthon nem érhetők el a fent említett modern eszközök, és így, a HTS segítségével ezt a hátrányt le tudják dolgozni. Az intézményi pályázatok fő eleme azonban elsősorban a pedagógiai innováció. Azok az intézmények pályáznak nagyobb eséllyel, amelyek komplex pedagógiai programot valósítanának meg a gyerekek jövőre való felkészítésének érdekében.
A hasonló iskolai fejlesztési programokkal szemben a High-Tech Suli program nemcsak eszközök beszerzését valósítja meg, hanem a pedagógusok is komoly felkészítést, képzést kapnak arra vonatkozóan, miként építhetik be a modern technológiát az oktatásba.
A tanárok egy féléves tréningen vehetnek részt, ahol tippeket és trükköket sajátíthatnak el, a tanultakat pedig ki is próbálhatják az órákon, majd a tapasztalataikat egy mentor segítségével át is beszélhetik. Iskolánként három tanár anyagi támogatást is kap bérkiegészítés formájában abban az esetben, ha részt vesz a féléves képzésen. Emellett szintén bónuszt jelent nekik, hogy ezekben a termekben sokkal könnyebb tanítani, a gyerekek ugyanis lelkesebbek, érdeklődőbbek, és a csapatmunka révén egymást is motiválni tudják, így a tanároknak kevesebbet kell fegyelmezniük. Jelenleg nagy általánosságban a tanárok nyolcvan százalékban, míg a diákok csak húsz százalékban aktívak az órákon, de az ehhez hasonló innovatív módszerek beépítésével sokat lehet javítani ezen az arányon, ami a jövőre nézve mindannyiunk közös érdeke.
(Borítókép: Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola)