Mint arról korábban beszámoltunk, 1901 óta az idei nyár a legmelegebb, az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 fok volt, amire eddig még nem volt példa. Az idei június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb volt a múlt század eleje óta Magyarországon. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hőségre vonatkozó piros, vagyis legmagasabb szintű figyelmeztetést 2021-ben ez idáig négyszer adott ki. Ez már csak azért is számít kirívónak, mert tavaly például hőségre vonatkozó piros figyelmeztetést egyáltalán nem adtak ki, a maximum a narancs figyelmeztetés volt.

• Sárga: A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 25 és 27 fok között várható.
• Narancssárga: Második szintű figyelmeztetést adnak ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 27 és 29 fok között várható.
• Piros: A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen legalább egy napig 29 fok fölött várható.

Az átlagnál jóval több piros riasztás hátteréről az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) beszélt az Indexnek.

„Mind júniusban, mind júliusban a Kárpát-medence térsége tartósan a Nyugat-Európa fölött örvénylő ciklonok úgynevezett előoldali áramlási rendszerében helyezkedett el. Ezzel az áramlással déli, délnyugati irányból több alkalommal igen meleg, afrikai eredetű légtömeg érkezett hozzánk. Többször is érkezett hazánk fölé szaharai eredetű por. Nyugati, északnyugati irányból ugyan elértek minket frontok, de az esetek többségében az előbbi helyzet gyorsan visszaállt, és az átmeneti felfrissülést ismét erőteljes melegedés követte” – foglalták össze lapunknak.

Korábban Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője interjúban mesélt az Indexnek arról, hogy a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve az időjárással kapcsolatos tendenciák nem túl biztatók.

Száz év alatt a hőségriadók száma megháromszorozódott. Ezek a szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak. Amíg száz éve átlagosan 11 hőhullámos nap volt egy évben – amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 fokot –, addig a legutóbbi harminc év átlagában már 26 ilyen nap volt Budapesten

– mondta akkor Lakatos Mónika, aki szerint ha ez így folytatódik, pár évtized múlva olyan meleg lehet itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző.

„Akár egy hónappal is hosszabb lehet a nyár, a tél pedig egy hónappal rövidebb. Kevesebb a hideg és több a meleg szélsőség, mint a XX. század elején. Teljesen mediterrán jelleget azért nem várhatunk, mivel nálunk több csapadék hullik” – emelte ki az éghajlati szakértő.

2021-ben a legmagasabb hőmérséklet 40,2 fok volt, amelyet Adonyban mértek július 8-án. Ehhez hasonló extrém esetben az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit figyelembe véve hőségriadót az országos tiszti főorvos, vagyis Müller Cecília adhat ki.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az ilyen napokra többek közt a következőket javasolja:

• Tűző napon parkoló autóban ne hagyjanak gyermekeket és állatokat, az autó ugyanis ilyenkor üvegházként működik, és akár 70 Celsius-fok fölé is emelkedhet a belső hőmérséklet. Ha bárki napon álló autóban hagyott gyermeket vagy háziállatot lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívószámot.
• Ne hagyjunk a kocsiban oldószereket, hígítókat, alkoholtartalmú fertőtlenítőket se, mert a melegben párologni kezdenek, és a gőzük egy szikrától is belobbanhat.
• Ajánlatos több órát légkondicionált, hűtött helyiségben tartózkodni. Azon légkondicionálóval felszerelt helyiségek listája, amelyeket – nyitvatartásuk függvényében – bárki igénybe vehet, elérhető a katasztrófavédelem weboldalán. Otthon a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre, és figyeljük, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős, és a készüléket csak szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.
• A hőségre való tekintettel és a WHO ajánlásait követve az országos tiszti főorvos ilyenkor továbbá javasolja az áram- és vízellátás zavartalan fenntartását, valamint a programozott karbantartások elnapolását.

15 százalékkal több feladatuk van ilyenkor a mentőknek

A nyári időszakban a mentők munkája is sok szempontból az időjáráshoz igazodik – erről az Országos Mentőszolgálat beszélt az Indexnek.

„Megjelennek a hőséggel összefüggő egészségügyi kockázatok, valamint a nyaralóhelyek környékén érthető módon megnő a segélyhívások száma is. Az ájulásos rosszullétek mellett a szívbetegek, idős emberek esetében súlyosabb problémákkal is számolni kell, de a balesetek száma is megnövekedhet. Ilyenkor a napi esetszámunk is megemelkedik körülbelül 10-15 százalékkal, ami azt jelenti, hogy az egyébként átlagos 3200-3300-as esetszám helyett akár 3600-3700 esetet is ellátunk” – közölték megkeresésünkre. Emellett néhány egyszerű, de praktikus szabály betartására ők is felhívták a figyelmet.

• A nagy meleg és a perzselő napsütés fokozott terhelést ró a szervezetre, amit leginkább megfelelő folyadékbevitellel ellensúlyozhatunk. Fontos, hogy a cukros üdítőital és alkohol helyett inkább vizet igyunk, legalább két-három liter folyadékot fogyasszuk naponta.
• A napközbeni hőség idején könnyű, szellős ruházat ajánlott, de az is fontos, hogy az ember fejét ne érje tartós, közvetlen napsütés, egyrészt az erős UV-sugárzás, másrészt a napszúrás veszélye miatt.
• Ájulásos rosszullét esetén legjobb, ha hűvös, árnyékos helyen lefektetjük a segítségre szorulót, hiszen így az átmeneti vérkeringési zavar hamar rendeződhet.

Tűzgyújtási tilalom, eldobott csikkek, viharok: a tűzoltóknak sem könnyű az idei nyár

Bár a tűzoltóknak elsősorban a szintén nagyon gyakori viharok adnak extrém sok munkát, Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője felhívta a figyelmet, hogy a nagy hőségben megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is.

Ha a kémény belső hőmérséklete alacsonyabb, mint a külső, a beszorult hideg levegő néhol nem engedi kiáramolni az égésterméket. A légdugó miatt az égéstermék visszaáramlik a vízmelegítőbe, és másodpercek alatt mérgező szén-monoxid fejlődhet. A klímák, mobilklímák is megváltoztatják a levegő áramlását a lakásban, ezzel hozzájárulhatnak a szén-monoxid kialakulásához. Fontos, hogy minden nyílt égésterű vízmelegítő mellett legyen egy szén-monoxid-érzékelő

– mondta az Indexnek. Kiemelte, hogy a tüzek megelőzése érdekében a dohányzó autósok se dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék, amellett hogy szennyezi a környezetet, a Nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat.

„Emellett a hőség miatt nyáron gyakran kellett elrendelni országos tűzgyújtási tilalmat, ami azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken sem. Amennyiben lakóhelyünk nem esik a tilalom alá, akkor a kertünkben bográcsozhatunk, grillezhetünk, de mindenképp legyen a közelünkben tűz oltására alkalmas készülék, valamint a tüzet semmiképp se hagyjuk őrizetlenül” – mondta Dóka Imre.

(Borítókép:   Viharban letört faágak az úton Bócsán 2020. augusztus 4-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)