A modellváltás oka elég prózai a szakemberek szerint, mivel minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen. A helyettesítések miatt a háziorvosok túlterheltsége nő, az ellátás pedig romlik. Az egy hónapon belül induló orvosi praxisközösségek a betegutak lerövidítésének hatékony eszközei lehetnek.
Egy hónapon belül elindulhatnak a praxisközösségek – írta a Világgazdaság az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ) kapott adatok alapján. A főigazgatóság szerint az új szervezeti forma
a betegutak lerövidítésének egyik leghatékonyabb eszköze.
Az országszerte létrejövő modellváltó rendelőkben így bővül az alapellátásban elérhető szolgáltatások köre, valamint a járóbeteg-ellátás tehermentesítésében és a prevencióban is nagy szerepük lehet – írják közleményükben.
Az elképzelés nem új keletű. Az első négy praxisközösség hazánkban 6-6 összesen 24 háziorvosi praxist magába foglalva az Észak-Magyarországi és Észak Alföldi régió hátrányos helyzetű településein alakult meg még 2012-ben a Svájci Hozzájárulás keretében, mely svájci alapellátási modellkísérletként vált ismertté. 2017-ig bezárólag 3,4 milliárd forintot költöttek svájci segítséggel az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramra.
A programba bevont praxisközösségek nem csupán recepteket írtak fel, és kivizsgálták a betegeket, de az alapellátáson túl megelőző szolgáltatásokkal vonta be a lakosságot a programokba.
Gyógytorna foglalkozások, cukorbeteg klub, és stresszkezelő csoporttal várták a szakemberek a pácienseket a jászapáti praxisközösségbe.
A 16 településen már bevezetett modell fenntartásához akkor, a megszokott finanszírozáson felül havonta 21 millió forintot kellene volna szánni, országos kiterjesztése pedig 30 milliárd forinttal terhelte volna meg az államkincstárat. Ezekkel az összegekkel az állam egy olyan modell továbbélését, illetve elterjedését biztosíthatná, amely a prevencióra helyezve a hangsúlyt, igazoltan javította a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben a lakosság hozzáférését az ellátásokhoz.
A praxisközösségekről 2017 és 2020 között keveset lehetett hallani, majd Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október elején hozta szóba ismét a praxisközösségek létrejöttét egy Facebook-oldalára feltöltött videóban, amikor arról beszélt, hogy a kormány belevág az egészségügyi alapellátó rendszer átalakításba.
A mi célunk, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre. Üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen. Ennek a pénzügyi feltételét meg fogjuk teremteni
– mondta el akkor a miniszterelnök.
2020 decemberében 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos országszerte – mutatták a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők voltak, ahol 67 háziorvosi és 15 fogorvosi praxis áll üresen.
Ezeken a településeken a pácienseket helyettesítő orvos látja el.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 21-i kormányinfón már konkrét döntésként utalt a háziorvosok, köztük a fogorvosok, béremelésére mint elkülönített 100 milliárd forintos költségvetési tételre. Akkor jelentette be, hogy az egészségügyi béremelésből a háziorvosok és az az állami ellátásban részt vevő fogorvosok is részesülnek.
2021. február 28-ig kellett dönteniük és nyilatkozniuk a háziorvosoknak arról, hogy belépnek-e egy praxisközösségbe.
A döntésre nem sok időt hagytak, február 10-én jelent meg az a kormányrendelet, amely az alapellátás működését szabályozta részletesen. Kétféle forma közül lehetett választani:
Létrejöhet:
Orbán Viktor még január végén a közrádiónak adott interjúban beszélt arról, hogy az emelt szintű praxisközösséget vállalók százszázalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutnak. Ha nem lépnek be praxisközösségbe, 30 százalékos pluszt akkor is kapnak.
Fedjék le azt a területet is, ahol nincs háziorvos, és akkor nem marad ember ellátatlanul, alapellátás nélkül. És aki erre hajlandó, azok az orvosok, akik összeállnak, megkapják a kórházi orvosok bérének 80 százalékát, de esetenként ez a 100-át is elérheti. Azok az orvosok, akik nem hajlandók társulni, róluk sem akarunk megfeledkezni. Ők meg fogják kapni a mostani bérük és a kórházi orvosok bére közötti különbség 30 százalékát
– mondta a miniszterelnök.
A modellváltás oka elég prózai a szakemberek szerint, mivel minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint jelenleg 652 betöltetlen háziorvosi praxis van, míg ez a szám február elején 609 volt, összesen 458 településen. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg.
A KSH legutóbbi adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el. Így egy háziorvosra átlagosan 10655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7 százalékkal több, mint 2010-ben – ezt már a GKI Gazdaságkutató (GKI) júniusban készült elemzése állapította meg.
Egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut.
Az üres praxisok helyettesítése miatt pedig a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik – olvasható a beszámolóban.
(Borítókép: Egy háziorvos számítógépen dolgozik a rendelőjében 2020. május 17-én. Fotó: Chesnot / Getty Images)