A koronavírus felforgatta a világot. A járvány előtti mindennapjaink egy része már sosem tér vissza. Sok családnak azonban a pandémia nem csupán valaminek a végét, hanem a kezdetét is jelentette. A 2020 után született babák kétségkívül egy rettentő nehéz időszak legcsodálatosabb „lenyomatai” – de vajon kik ők, és miben különböznek majd tőlünk?
Új generációk akkor születnek, amikor jelentős társadalmi, politikai, gazdasági és/vagy technológiai változások történnek a világban. Nem kérdés, hogy most ezek előtt állunk – olvasható Nemes Orsolya egy korábbi bejegyzésében a közösségi oldalán. A generációkutató szerint minden szakértő egyetért abban, hogy már semmi sem lesz olyan, mint régen. Még nem látjuk pontosan, milyen lesz az életük, de azt tudjuk, hogy jelentősen más, mint az idősebbeké. Nekik is és nekünk is. Minden szinten.
A járvány által a világ nagyon sok strukturális változást szenvedett el: megváltozott és tovább változik a gazdasági helyzet, átalakultak a társadalmi szokások, a különböző intézkedések pedig keresztülhúzták az életünket. De nemcsak a miénket, hanem a legfrissebb generációét is. A 2020 után világra jött gyerekek, azaz a koronageneráció (K generáció) tagjai ugyanis, bár még nagyon fiatalok, a születésük utáni első hónapjaik legfőbb jellemzői a bezártság, a karantén és a világjárvány volt. Ebből adódóan a legtöbbjük csak ezekben a hetekben ismerkedik a kortársaival, illetve lát először a szülein kívül felnőtteket.
Nehéz előre megmondani, hogy a vírus szülte körülmények mennyire hagynak nyomot a K generáció tagjain, hiszen még csak annyit tudunk erről, hogy a most született babák eléggé mások lesznek
– így lehetne összefoglalni Nemes Orsolya generációkutató jellemrajzát a legfiatalabbakról. Véleménye szerint lehet, hogy a jövőben erősebb hangsúly lesz az egészségügyön és az oktatáson, a technológiai innováción, ami a K-sok egészségét és képzését, illetve a technikai eszközök használatát is befolyásolja majd. Lehet, hogy kevésbé viszik majd őket be szüleik társaságokba, de olyan banális változások is elképzelhetők, hogy kamaszként vagy felnőttként már nem puszival fognak egymásnak köszönni.
Nemes Orsolya szerint igazából még az sem biztos, hogy a most született babákat K generációnak hívjuk majd, hiszen ezen a tudományterületen az elnevezések eléggé bekiabálásos alapon működnek, amíg meg nem ragadnak a köztudatban. Így már több nemzedékre is használták a K generáció fogalmát az újszülöttektől a kamaszokig.
„Amit fontos észben tartanunk, hogy a jelenlegi járványhelyzet egy krízisállapot, ami váratlanul ért mindannyiunkat, és fenekestül felforgatta az addig megszokott életünket” – hangsúlyozza Varga Csaba pszichológus. Szerinte ennek a világméretű krízisnek a velejárója, hogy sok ember szorongása felerősödött, hiszen a meglévő szokásainkról mondtunk le, csökkentettük a szociális kapcsolataink számát. Egyesekben már talán ki is alakult egyfajta megszokás a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Ez az időszak kihívás elé állított minket, új életformát alakítottunk ki. Ez óhatatlanul a legfiatalabb generáció életére is kihatott.
A szakember szerint ugyanakkor a K generáció nevelésére nincs külön recept, inkább az általánosságokat érdemes jobban szem előtt tartani. A babák és kisgyermekek legalapvetőbb igénye, hogy biztonságban érezzék magukat, amit a családjuk, illetve elsősorban a gondoskodó szülők tudnak biztosítani számukra.
Persze a jelenlegi járványnak vannak közvetlen hatásai a kisgyermekekre, amelyek a szülőkön keresztül közvetítődnek feléjük. Ilyen lehet például a bizonytalanságból származó aggodalom, a társas érintkezések számának csökkenése
– mondja a szakember. Hozzáteszi, fontos, hogy igyekezzünk a saját jóllétünket biztosítani, mert a babák megérzik aktuális állapotunkat, ezáltal tükröződhet bennük a saját állapotunk.
A pszichológus arra a kérdésre biztosan nem tudott válaszolni, hogy hosszú távon miként befolyásolja majd a járvány a K generáció életét. Ez ugyanis függ attól, hogy meddig húzódik el a járvány, milyen egészségügyi ellátásban részesülnek majd a legfiatalabbak, vagy hogy éppen aktuálisan lesznek-e érvényben a mostanihoz hasonló intézkedések.
A pszichológus szavaival Nemes Orsolya is egyetért, ugyanakkor szerinte már most sokan úgy gondolják, hogy a K generáció tagjai majd szociálisan érzéketlenek lesznek a karantén idején megélt élményeik miatt. Ez a generációkutató szerint viszont csak találgatás, hiszen a felnövekvő generáció életét rengeteg dolog fogja befolyásolni. Többek között a magukkal hozott szülői minta, amelynek Nemes Orsolya szerint semmiben sem kell eltérnie a koronavírus előtti nevelési szokásoktól.
Ugyanúgy kell szeretni, támogatni, segíteni a K generáció tagjainak a kibontakozását, ugyanúgy kell figyelni rájuk, és átadni az értékeinket nekik
– jelentette ki.
A szakember összességében úgy véli, a koronavírus egy olyan állatorvosi lónak tekinthető, amely gyönyörűen kihozza a mainstream generációkkal kapcsolatos nézetek és sztereotípiák hiányosságait. Megmutatja, hogy nemcsak a kor, hanem az élethelyzet is számít, emellett láthatóvá vált az is, hogy egy generáción belül sok pici alcsoport van, akik adott esetben köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Nemes Orsolya végül úgy összegzett: a generációkat minden esetben a nagy horderejű változások, krízisek határozzák meg, amelyek nem mindig véres események, hiszen a PC, az okostelefon vagy a közösségi média megjelenésekor nem folyt vér az utcán, mégis feje tetejére állította az addigi világunkat.
Sokszor amit manapság készpénznek veszünk, ideiglenes intézkedések voltak, mint például a nők tömeges munkaerőpiacra áramlása vagy a konzervek bevezetése a második világháború után
– mondta Nemes Orsolya, hozzátéve, hogy a nők ma is dolgoznak, konzervekkel meg tele a polc.
(Borítókép: Egy nő szülés után a kórházban a koronavírus-járvány idején 2020. május 18-án. Fotó: Fabrizio Villa / Getty Images)