A múlt héten több cikkben is foglalkoztunk az Örs vezér terén kialakult tarthatatlan állapotokkal. Sánta András riportjából kiderült, hogy egy hangos, primitív, agresszív banda terrorizálja a főváros legforgalmasabb közlekedési csomópontján áthaladó védtelen járókelőket. Az ügyben megszólalt Kőbánya, majd Zugló polgármestere is, levelet küldött lapunknak a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Index kérdéseire a rendőrség is több alkalommal megerősítette, hogy ismeri a téren közlekedő, azt napi szinten használó 150 ezer ember életét megkeserítő állapotokat.

Cikksorozatunk hatására a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy  

Ezen felbuzdulva pénteken olvasóink segítségével olyan fővárosi csomópontokat mutattunk be, amelyeken az Örshöz hasonló közbiztonsági és köztisztasági állapotok vannak. Tettük ezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Kelenföldi pályaudvaron, a Blahán, a Nyugati pályaudvaron, illetve a Belvárosban a BRFK és az egészségügyi hatóságok minél előbb szüntessék meg az apokaliptikus viszonyokat, lépjenek fel a közlekedőket terrorizáló bandákkal szemben, nyújtsanak segítséget a saját fekáliájukban fetrengő hajléktalanoknak, tisztítsák meg a húgyszagú csomópontokat.

Szombaton a BKK hosszan írt arról az Indexnek, hogy a lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy ügyfelei számára elérhetővé, biztonságossá és komfortossá tegye a közlekedést, amit meglátásuk szerint az eddigi köztisztasági és közbiztonsági akciók kedvező fogadtatása is igazol. Hozzátették:

Ezzel elismerték: ismerik az Index olvasói által jelzett állapotokat. 

Cs. Károly már a BKK levelére reagált, amikor azt írta szerkesztőségünknek: 

A BKV-BKK páros szót sem, illetve fizetést sem érdemel (se a vezetés, se a biztonsági szolgálatnak csúfolt személyzet) annak alapján amit tesznek, vagy még inkább nem tesznek. Folyamatosan elhatárolódnak, hogy nem az ő feladatuk az utasok biztonságának, a megállók tisztaságának és használatának biztosítása. Hát akkor ki a jó istennek a dolga? A megállók pl. a közlekedési szolgáltatóhoz tartoznak, erre még a Dohányozni Tilos táblák is utalnak...

K. Anti is írt a BKK-ról. Az ő vélekedése több olvasói levélben is visszaköszönt.

Hogy a BKK, meg a hivatalos szervek miért nem tesznek semmit? Egyszerű. Amellett, hogy a jogkörük erősen korlátozott, azaz ez nem a feladatuk, a BKK túlsúlyos, nyugdíjas biztiőri állománya egyrészt alkalmatlan egy nehezebb helyzet kezelésére, mind fizikailag, mind intellektuálisan, természetesen tisztelet a kivételnek, másrészt senki nem akarja szétszurkáltatni magát havi nettó százötvenért. Többször visszatérő megjegyzés volt a beküldött sztorikban, hogy ezeket az elemeket felengedik a metróra, és az ellenőrök sem kérnek tőlük jegyet. Ez is végtelenül egyszerű, az ellenőrnek bevételt kell hozni. Ezt mérlegelve – és testi épségét féltve – nem az összeszart csöveshez fog odamenni a metrón, akinek garantáltan nincs jegye, és ha csekket ad neki, kiröhögi, hanem a szerencsétlen diáklányhoz, aki otthon hagyta a bérletét, vagy elfelejtett jegyet lyukasztani, mert őt minden ellenállás nélkül meg lehet büntetni, és be is fogják fizetni. 

Klinikák, Nagyvárad tér: sikolyok az éjszakában

Orsolya korábban két évig a Nyugati pályaudvar környékén lakott, többször fizikai inzultus érte.  

Éjszaka inkább kerültem fent a zebrákon, annyira féltem.  Van egy hosszú hajú,középkorú átlagos kinézetű férfi,aki több, mint 2 éve állandóan a Nyugati környékén járkál, de lehet látni szórakozóhelyeken, kocsmáknál. Fiatal lányokat szólítgat le, vagy éppen próbál elrángatni. Engem háromszor megtalált, kétszer ellöktem magamtól, harmadjára én mentem neki kiabálva, hogy hívom a rendőröket ha még egyszer valaha a közelembe jön. Azóta többször is láttam, de messzire elkerül. Szerencsém volt.

Most a Sobieski János utcán lakom a Klinikák/Nagyvárad tér környékén. Tele kisebbségivel, akik bömböltetik a zenéiket éjszaka, ott isznak drogoznak az utcán, szintén félve járok haza azon a környéken, mert a fele nincs magánál és nagyon agresszív.  Éjszaka nyitott ablaknál nem tudtam a nyáron aludni és többször keltem már női sikolyra, vagy ütlegelés hangjára. Horrorisztikus. Nem tudom mit történik itt, de a közbiztonság lassan megszűnik létezni és amit látok, hogy senki nem tesz ellene semmit. 

Szintén a Nagyvárad téri állapotokról írt az Indexnek Anita: 

A Nagyvárad téri aluljáróban is katasztrofális a helyzet. Sosem volt fényes ez a hely, de most kultursokkot kaptam a saját városomban. Minap egy fiatalember azzal dicsekedett, hogy milyen szépet pisilt, ezzel vegzálta a fiatal eladólányokat a pékségben. Hol vannak a rendőrök?  A lépcsőkön szétcsúszott emberek, ha egyik helyről elküldik őket, máshova települnek át. Egy átfogó megoldás kellene, amihez pénz és ember szükséges.

Noémi beszámolója szerint a II. János Pál pápa tér környékén sem jobb a helyzet, évek óta dolgozik a környéken. Mint írja, régebben kifejezetten kellemes park volt, ahol fiatalok, idősek egyaránt sétáltak, futottak, kutyát sétáltattak.

Az utóbbi fél-egy évben egyre rosszabb a helyzet, már sehol sincsenek a kisgyerekes szülők, üldögélő, napozni vágyó emberek. A hajléktalanok száma pedig többszörösére nőtt, már alig találni szabad padot a parkban. Lett egy látszólag jó állapotú, fiatalabb banda a parkban, üvöltenek, kiabálnak, kötekednek nem csak egymással és hajléktalan társaikkal, hanem a járókelőkkel is. A kutyásokat zaklatják és fenyegetik, hogy kinyírják a kutyát, ha még egyszer ugatni mer, mert ő reggel 9-kor még aludni akar. Minden bokorban fekszik valaki, vagy éppen a dolgát végzi, természetesen semmilyen szégyen érzet nélkül premier plánban csak, hogy biztosan akarva akaratlanul is szemtanúja lehess a dolognak. Így én ahelyett, hogy élvezném a belváros forgataga után a természet egy kis szeletét, inkább lesütött szemmel, kutyámat a lábam mellé húzva sietek át a parkon. A bokrokból árad az ürülék szag, körülöttük dongnak a legyek, szemét mindenhol.

Ferenciek tere, ahol esernyővel szúrnak

T. Gábor Újlipótvárosból írt levelet:

Tarthatatlan szintet ért el már több mint két éve a hajléktalan és drogos/alkoholista probléma a XIII. Ker. Hollán Ernő utca és a Szent István körút találkozásánál, annak környékén és a Jászi Mari téren is. Ez közbiztonsági és közegészségügyi probléma is.  Hordákba verődve tanyáznak a környéken, a kapualjakban és üzletek kirakatai előtt életvitelszerűen tartózkodnak, zaklatják és inzultálják a járókelőket, félelmet keltenek bennünk, maguk alá piszkítanak és hánynak, a Hollán Ernő utcai szökőkútban mosakodnak, rongálják a közvagyont, közterületen szeszt fogyasztanak és közszemérem sértést követnek el amikor az utcán nyilvánosan ürítenek, stb. Kéregetnek és fenyegetnek is, ismerősöm feleségét egy drogos konkrétan követte és hangosan szidalmazta amikor két gyerekükkel sétáltak hazafelé a Hollán Ernő utcán keresztül! Gyomorforgató bűz terjeng Budapest egyik legszebb környékén és olyan mértékű a kosz és a szemét hogy az elviselhetetlen! A Hollán Ernő utca, a Tátra utca, a Pannonia utca mind mind mocskos, koszos, a Körútról nem is beszélve. 

Noémi Újpesten lakik, de a Belváros eddig még kevésbé emlegetett részeiről idézett fel egy-egy "emléket":

A Ferenciek terén, állásinterjúra tartva, fényes nappal, épp nézegettem az egyik kirakatot, miközben kipécézhetett magának egy hajléktalan férfi, mert pár perccel később, miután elkezdtem sétálni, hátulról nekem jött, meglökött, köpött egy nagyot a földre, közben odasziszegve, hogy "büdös kurva". Látták a szitut mások is, de senki nem lépett közbe. Naná, mindenki félti magát és az életét. Idegesen és zaklatottan érkeztem meg az interjúra.  

Kb 3 éve, az Astorián sétáltam a gondolataimba merülve, szintén fényes nappal, amikor is a metrólejárathoz vezető árkádos rész alatt (Puskin Mozi oldala), hirtelen a semmiből ott termett mellettem egy hajléktalan férfi, szinte fellökött, már nem is tudom, hogy mondott-e vagy kért-e valamit, megijedtem, gyorsabbra fogtam a tempót, azt remélve, hogy lekopott, de az árkádos rész másik oldalán újra mögöttem volt és hátba szúrt egy hosszú nyelű esernyő végével, miközben lepatkánykurvázott. Elkezdtem sírni, gyorsan bementem egy közeli használtruha boltba és a próbafülkében megnéztem a hátam. Az a szerencsém, hogy tél volt, kabát volt rajtam - bele se akarok gondolni, mi lett volna, ha nyár van, csak póló van rajtam, a támadónál pedig kés van esernyő helyett...

Norbert is erről a környékről osztotta meg gondolatait. Levelében idézi a kormánypártisággal nehezen vádolható Nyugati fény egyik írását is, amelyben a szerző azt mondja, ha Európa szívcsakrája Dobogókő, akkor a kloákája a Deák/Erzsébet tér. Majd hosszan ír levelében a saját tapasztalatairól.

Én is a környéken dolgozom, és naponta többször is átkelek a Kossuth Lajos utcán, és az Astorian. Az állapotok minden korábbinál rosszabbak, főleg az elmúlt 1,5-2 év alatt romlott le a helyzet.  Minden alkalommal, én szégyellem magam, ha külföldi szót hallok, hogy Budapest szívében ilyen viszonyokkal kell találkoznia annak, aki ide látogat.   Vállalhatatlan külsejű, szagú és magatartású emberek használják életvitelszerűen, legtöbbször módosult tudatállapotban a teret, minden szegletben emberi testnedveket, és végtermékeket hagyva maguk után. Az átkelést nem lehet száraz lábbal megúszni. Ez folytatódik az egész Kossuth Lajos utcán, ahol a kapuljak és belső udvarok látják kárát a polgártásak szabadságjogai kiteljesülésének.  Hétvégente pedig még ennél is borzalmasabb az egész környék, bokáig lehet gázolni a szemétben, és az üvegtörmelékben és egyebekben.

Marcsi Budapestnek arról a gyönyörű sugárútjáról ír, amelyről Kossuth Lajos még úgy vélekedett 1841-ben, hogy „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.” A több, mint két km hosszú Andrássy útról ma nem sok városlakónak jut eszébe a szép és a kényelem szó.

A munkám miatt minden nap gyalog teszem meg a Bajcsy-Hősök tere közötti szakaszt az Andrássy úton. Az ott található padok mindegyikére hajléktalanok "költöztek". Már korán reggel ott van a serkentő a kezükben, szemét mindenhol, eldobált, ott hagyott ruhadarabok mindenfele. A fák hűvösét nem lehet élvezni a nagy nyári melegben, mert nincs szabad hely! S nem a turisták miatt!!! Ott fekszenek, élnek, piálnak, drogoznak, maguk után hagyva a töménytelen mocskot. Egyszer kiültem egy kávét meginni az Oktogonon egy kávézó elé. 2 perc alatt 3 hajléktalan jött oda hozzánk. Az elején még udvariasan, de a harmadik alkalom után már nyomatékosan szóltunk, hogy hagyjanak békén bennünket - még nekik állt feljebb. 

Népliget: az egész egy nagy nyilvános wc

Erzsébet Kőbányáról írt az Indexnek. 

Hasonló a helyzet Kőbánya alsón a Kőrösi Csoma sétányon is. Évek óta hajlektalanokkal es drogosokkal van tele a Kőrösi Csoma sétány 11. szám és annak környéke. Egész nap a sétányon tanyáznak, bandaznak, kiabalnak egymassal, veszekednek es veresre verik egymast. A lakas erkéyére sem szeretek kimenni, mert azt látni ahogy a kis vagy éppen nagy dolgukat végzik nem zavartatva magukat.

Tihamér az Örsről szóló riportunk megjelenése után egy másik Kőbányához tartozó területről, a Népligetről írt. 

A parkban rendszeresen árulják magukat lepukkant nőszemélyek, ha meg áll egy autós parkolni a Vajda Péter/Könyves Kálmán krt sarkán található ingyenes parkolóban, akkor tuti hogy megkörnyékezik. Rendszeresen laknak ott roncsautókban is, de a közeli padokon is sokszor elég sok sötét alak vesztegel. A közeli Penny, illetve dohánybolt előtt is rendszeres az ürülékürítés, a látványon kívül csak az illatok kárpótolnak. Ki kellene takarítani ezeket a helyeket, és nem csak a maguk után hagyott szemétre gondolok...Az a baj, hogy ha az egyik aluljáróból elzavarják őket akkor mennek egy másikba, adott esetben beköltöznek a Népliget zöldterületeihez, már most is rendszeres a beállt, magukon kívüli emberek látványa, akik a bokrok között piknikeznek minden nap. Tőlük 100 méterre pedig a rendőrjárőr mint aki jól végzi dolgát várakozik az autóban. Már ha épp ott van. 

Sz. Laci szerint a Hős utcai drogosok, galerik jelentek most meg az Örsön és a város különböző pontjain, már Kistarcsán is. 

Az Örs, a Blaha, a Nyugati és a Stadionok egy lepratelep, egyszerűen nem merek éjszaka átsétálni rajtuk egyedül. Sok esetben még nappal is ijesztő, és ez a droggal elő kisebbség miatt van így, akik munka helyett a kéregetésben és lopásban látják a jövőjüket. Hol vannak a rendőrök, hol vannak a katonák? Egy járőrpárt szánnak a teljes Örsre? Komolyan?  Kitakarították a Hős utcát, erre leromlott a közbiztonság előbb a Stadionoknál (még mindig nagyon para), majd ezek az "emberek" kihúzódtak az Örsre, és hozzáteszem, egyre gyakrabban jelennek meg Kistarcsán, és a 16. kerületben is. Mi lesz ennek a vége? Kutyával járjak munkába ha nincs autóm? Esetleg kérjek fegyverviselési engedélyt? Mi az illetékesek terve a témában, mert látszólag semmi nem történik. Rendőr csak akkor kerül elő ha engem kell megbüntetni, és lehetőséget arra nem kapok hogy önmagamat megvédhessem. 

Nóra budai polgár, még ha nem is mindig a polgári jelző jut eszébe a Széll Kálmán téren járva. 

A pár éve felújított teret ellepték a hajléktalanok, minden második padon "csordák" ülnek, a villamos megálló még szépen kialakított padjain kábulatban fetrengenek, idősek, fiatalok, boros flakonnal mellettük. Büdös van, húgy szag terjeng....az embernek gusztusa sincs ezek után majd bármelyik padra leülni. Ki tudja, milyen betegségeket terjeszthetnek?!! Szörnyű!  A minap egy fiatalabb csöves délután 4 órakor vizelte le az egyik hirdető oszlopot...az emberek kelletlenül mennek el mellettük. A metró lejáratnál is szoktak csoportosulni, a jó múltkor alig láttak ki a fejükből, annyira szét voltak csúszva. Ekkor írtam is a II. kerületi Közterületeseknek, hogy ez így tarthatatlan. Pár napon belül (lehet hogy nem konkrétan az én levelem hatására) kint is voltak a metrónál, gondolom elküldték a hajléktalanokat, de amint nincsenek ott a téren, ugyanúgy vissza szállingóznak. 

R. Simon arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kolosy téri templom környékén is megjelent egy galeri. 

A  Felhévízi út 2. számnál egy hangos, agresszíven kéregető banda terrorizálja az ott elhaladókat, netán ott parkolni szándékozókat.

Era azt írta lapunknak,hogy több mint 20 éve szinte folyamatosan úton van a világban, rengeteg európai és tengerentúli városban megfordult. 

Az van, hogy sehol sem parázom úgy, mint itthon, Pesten.

Minden budapesti lakos számára tanulságos egy debreceni olvasónk levele. K. Diána azt írta: 

Én szerencsére nem Budapesten élek, hanem Debrecenben. De esküszöm, rossz olvasni amiket leírnak. Örülök, hogy debreceni lakos vagyok. Lehet, hogy Budapesten több a lehetőség és több a munkahely, meg magasabbak a fizetések, de ilyen áron... El kell mondjam, Debrecen sem kis város, de egyedül, éjjel, nőként, el tudok jutni A pontból B pontba gyalog anélkül, hogy bárki hozzám szólna. Itt nincs húgyszag sehol, a kéregetők ki vannak tiltva a belvárosból. A padon szoktak tanyázni, főleg este, de a rend őrei egyből megjelennek. Mondjuk itt nincs metro sem, csak villamos meg busz. De azok tapasztalataim szerint (14 éve buszozok és villamosozok ) biztonságosak. Remélem, hogy ez így is fog maradni. Csak ezt szerettem volna megosztani Önökkel, hogy teljesen boldog vagyok, hogy itt élek Debrecenben.

Korábban arra kértük olvasóinkat (akik között minden bizonnyal számos, vidéken élő szavazó is volt), hogy jelöljék meg, tapasztalataik szerint melyik budapesti forgalmas csomópontnál a legkritikusabb a közbiztonsági, illetve a köztisztasági helyzet.

A második a Nyugati pályaudvar lett, és csak a harmadik az Örs, pedig ez robbantotta ki az egész párbeszédet és cikksorozatot. Szerkesztőségünk vállalta, hogy Budapest legdurvább közterületéről önálló nagyriportban számol be. A héten tehát bemutatjuk  a Blahát és a Nyugati pályaudvart - az Önök segítségével!