Mint arról korábban beszámoltunk, egy hónap alatt megduplázódott a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér utasforgalma. Ez azt jelenti, hogy több mint félmillióan fordultak meg Ferihegyen, ami majdnem eléri az év első hat hónapjának összforgalmát.

„Az utasszám dinamikus növekedése egyértelműen jelzi a nyári szezon kezdetét, de a növekvő forgalomban az átoltottság mértéke, az utazási korlátozások enyhítése, az uniós Covid-igazolvány bevezetése és a Budapestről egyre több célállomásra induló repülőjáratok száma is komoly szerepet játszik” – erről korábban a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér beszélt az Indexnek.

A hosszan tartó bezártság után érthető, hogy mindenki szeretné kihasználni azt a pár hónapot, amíg viszonylag szabadon, minimális korlátozások mellett utazhatunk, Boldogkői Zsolt virológus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a régi szokásainkhoz való visszatérés nagyban felgyorsítja a járvány terjedését.

A repülés ma már bárki számára elérhető, vagyis sokkal mobilisabbak vagyunk, mint harminc éve. Többek közt ezért is tudott a koronavírus rövid idő alatt világjárványhoz vezetni. Ha visszaemlékszünk, Európában elsőként Észak-Olaszországban alakult ki gócpont, ahova vélhetően egy kínai turistacsoport hurcolta be a fertőzést. Most, hogy ismét felélénkült a reptéri utasforgalom, itthon is hamarabb berobbanhat a negyedik hullám

– jelentette ki Boldogkői Zsolt.

Elrettentő adatok a szomszédból

Megkétszereződött a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában az utóbbi két hétben –írtunk erről korábban. Verica Jovanović, az országos közegészségügyi intézet igazgatója a szerbiai közszolgálati televízióban azt mondta: főként azok szorulnak ápolásra, akik nem kaptak védőoltást. A szakemberek kiemelték, hogy 

Szintén írtunk arról, hogy Horvátországban és Szlovéniában az egészségügyi hatóságok nem elégedettek az átoltottság arányával, a szakemberek itt szintén a negyedik hullámra figyelmeztetnek, ami a jelek szerint már meg is érkezett.

Mutációk kombinációja = rekombináció

Miután a reptereken a világ minden tájáról megfordulnak emberek, akik különböző mutációkat hordozhatnak, előfordulhat, hogy valaki két különböző variánssal is megfertőződik, ami úgynevezett szupermutációk kialakulásához vezethet.

Két mutáció kombinációját szaknyelven rekombinációnak nevezzük, ami amellett, hogy gyorsabban terjedhet, kérdéses, hogy a forgalomban lévő vakcinák mennyire hatékonyak ellene

– mondta a virológus professzor, aki szerint két forgatókönyv van:

• Ha nálunk is nő a fertőzöttek száma, ismét bevezethetik a már jól ismét óvintézkedéseket. Előkereshetjük a maszkokat, létszám korlátozások léphetnek életbe a zárt intézményekben, a munkavállalókat újfent otthoni munkavégzésre kérhetik.
• A másik út, hogy a kötelező védőoltást elkezdik több csoportra is kiterjeszteni. Egyelőre csak az egészségügyi dolgozóknak kötelező, de a jövőben az állami intézmények alkalmazottainál, a bolti eladóknál, de előbb-utóbb akár az iskolákban, az egyetemeken is bevezethetik.

„Előbbivel ideig-óráig vissza lehet szorítani a vírust, de ahogy azt a korábbi hullámok alkalmával megtapasztaltuk, ez számos áldozattal jár. Munkahelyek mehetnek tönkre, nem mehetünk közösségbe, és le kell mondanunk számos olyan hétköznapi tevékenységről, ami egyébként az életünk fontos része. Utóbbi viszont hosszú távú megoldást kínál, hiszen minél többen beoltatják magukat, annál nagyobb eséllyel szorul vissza a vírus, és annál hamarabb térhetünk vissza tartósan a régi szokásainkhoz” – mondta Boldogkői Zsolt.

A harmadik oltásnál még fontosabb az első kettő

Mint ismert, itthon már a harmadik oltás is elindult, a szakmai protokoll ajánlásait figyelembe véve a háziorvosok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen vakcinát adnak be emlékeztetőül. Emellett ugyanakkor a nyári hónapokban szintén feladatuk, hogy felkeressék elsősorban azokat az időseket, akik még egyáltalán nem kaptak oltást.

Fontos a harmadik vakcina, de még fontosabb az első kettő

– mondta lapunknak korábban egy háziorvos, aki viszont úgy véli, hogy hiába erőltetik, amíg nem kötelező az oltás, a páciensek döntését tudomásul kell venni.

Hazánkban már több mint 5,6 millióan vették fel az első oltást, közel ugyanennyien a másodikat is megkapták. A Pulzus Kutató és a Napi.hu közös reprezentatív felméréséből ugyanakkor nemrég kiderült, hogy a magyarok 31 százaléka továbbra sem szeretné beoltatni magát. A megkérdezettek 19-20 százaléka viszont, amint lehet, vagy még az idén a harmadik oltást is felvenné.

(Borítókép: Tesztvizsgálatot végeznek egészségügyi dolgozók Hongkongban 2020. szeptember 1-jén. Fotó: Anthony Kwan – Pool / Getty Images)