Ha nem történik sürgős beavatkozás, a jelenleginél még kevesebb lesz a háziorvos Magyarországon, amire még a kormány által elfogadott jelentős béremelés és a háziorvosi praxisok kialakítása sem nyújthat megfelelő válaszlépést.
Az utóbbi években folyamatosan emelkedett azoknak a háziorvosi körzeteknek a száma, ahol már hosszú hónapok óta nincs állandó jelleggel orvos, azaz a praxis üres.
A legutóbbi adatok szerint 652 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 477 településen, míg ez a szám február elején 609 volt, összesen 458 településen. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg. A betöltetlen praxisokból 24 közel 15 éve, 60 több mint 10 éve, 160 pedig több mint 5 éve betöltetlen – derül ki a Gazdaságkutató Intézet (GKI) kutatásából.
A 6350 magyar háziorvosi praxis közül nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, és gyakran éveket kell várni, mire új orvosa lesz a településnek.
A betöltetlen praxisok növekvő számának az egyik oka, hogy a háziorvosok öregednek ki, és nyugdíjba mennek, nincs aki átveszi a praxisukat, mert utánpótlás az nincs - válaszol röviden Molnár László arra a kérdésre, miért nincs elég háziorvos a településeken. De nemcsak ez az egyetlen elkeserítő statisztikai olvasható ki. A kutató hozzátette, hogy az adatok szerint
a háziorvosok átlag életkora 58-59 év körüli.
Ezt a folyamatot a koronavírus elmúlt másfél éve csak felgyorsította – tette hozzá Molnár László –, mivel a veszélyeztetett, 65 év feletti korosztályba tartozó háziorvosok egy része nem tért vissza dolgozni.
De nemcsak a hatalmas orvoshiány, és a háziorvosok életkora elkeserítő, de az is sokkoló adat, hogy egy-egy orvosra átlagosan 43 beteg jut naponta, egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 54, illetve 48 háziorvost keresnek.
Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megyék esetében. A legkevesebb, 16 betöltetlen praxis Komárom-Esztergom megyében volt.
Települések tekintetében kiemelkedő volt Salgótarján 8 betöltetlen praxissal. Továbbá négynél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Pápán, Szombathelyen, Tatabányán, Zalaegerszegen, a XI., a XIII., a XIV., a XV., és a XX. kerületekben.
S noha az alapellátásban dolgozók keresete 2010 óta jelentősen nőtt, a stagnáló adatok azt igazolják, hogy a bérek emelése sem volt elegendő ahhoz, hogy a frissen végzett orvosok a szükséges településeken lássanak el háziorvosi munkát.
A béremelés mellett a praxisközösség létrehozásával kívánja a kormány vonzóbbá tenni háziorvosi hivatást. Ahogy arról már többször is írtunk a 2021-es orvosi béremelés megemelt támogatása a választott praxisközösség típusa szerint jár. Akik legszorosabban együttműködnek, azok a teljes béremelést megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, azok az emelés nyolcvan százalékát kapják meg, akik pedig nem vállalnak praxisközösséget, azok a teljes összeg harminc százalékához juthatnak.
A praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több
– mondta el véleményét egy asszisztens, aki több mint 5 éve állandó orvos nélkül segíti az alföldi település lakóinak egészségügyi problémáit ellátni. Véleménye szerint ahol aprófalvas az ellátási körzet, a háziorvos nehezen tud kijárni a betegekhez, és ezt a praxisközösségek sem tudják orvosolni.
Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal. Ezeket a praxisokat korábban a Svájci Alap és az Európai Unió támogatta (3,6, illetve 7,6 milliárd forinttal), 2019-től költségvetési forrásból 8,6 milliárd forinthoz juthatnak.
Molnár László azt is elmondta az Indexnek, hogy a háziorvosok magas átlagéletkora miatt az elkövetkezendő években továbbra növekedni fog továbbra is a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, hacsaknem valami átszervezés nem történik.
A GKI kutatója elképzelhetőnek tartja, hogy átalakítják az ellátási körzeteket, és a kormány egy-egy körzet alá több települést von be, vagyis nagyobb ellátási körzeteket hoznak létre, hogy úgy tűnjön, mintha mégis csak lenne elegendő létszámú háziorvos.
Úgy véli, ez az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen jelenleg is azokon a településeken, ahol nincs betöltött praxis, a környező települések háziorvosai oldják meg a betegellátást, vagyis a helyettesítő orvos látja el a feladatokat.
(Borítókép: Egy háziorvos az egyik beteg testhőmérsékletét méri 2021. augusztus 11-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)