Néhol kérdésessé vált a szeptemberi iskolakezdés. A minisztérium szerint a tanárhiány minden nyáron slágertéma.
Tanárok és diákok egyaránt számolják már a napokat iskolakezdésig, noha meglehet, nem mindenki várja a hét nap múlva esedékes becsöngetést.
Az enyingi középiskolásoknak izgalmasan alakul ez az időszak, ugyanis pár napja derült ki, hogy alig marad osztály a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolában.
Szeptembertől a gimnáziumi évfolyamokon már csak a végzős diákok tanulnak, a 10. és a 11. osztályosok más intézményekbe járnak tovább, 9. évfolyam pedig nem is indul
– írta meg a Népszava.
A problémát a középiskolai tanárok hiánya okozza, azon belül szaktanárokat nem találnak a katedrára. A távozó pedagógusok közül legalább tízen nyugdíjba mentek, van, aki a szülési szabadságát tölti, míg van, aki más intézményben folytatja a tanári munkát.
De nem ez az egyetlen oktatási intézmény, ahol a szeptemberi iskolakezdés kérdésessé vált. Még augusztus elején a fél tantestület távozott az egyik hajdúszoboszlói iskolából.
A Hajdú-Bihar megyei hírportál arról számolt be, hogy belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában. Sajtóértesülések szerint a harminchét fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték nyáron a munkaviszonyuk megszüntetését, volt, aki hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából.
Az intézmény vezetője a problémát rövid időn belül orvosolta, s valamennyi pedagógus helyére már fel is vettek új kollégákat.
Arról már az Index is beszámolt, hogy igazi kihívást jelent szaktanárokat találni. A jövő aggasztó képét jól szemlélteti, hogy az országban csupán egyetlen helyen és mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves, kémia–fizika tanár szakos osztatlan képzés 2020 őszén. Azon az egy hallgatón kívül másik 41 hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke az Indexnek elmondta, hogy az alacsony kezdő fizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámai drasztikusan csökkentek.
Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a gyerekeinknek
– mondta el Holtzer Péter.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár mégsem látja borúsnak a helyzetet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy
A tanárhiány minden nyáron slágertéma.
Az államtitkár szerint évi három-ötezer álláshely kiírása teljesen normális, ugyanis több mint ötezer diák végez évente pedagógusként az egyetemeken, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is.
Maruzsa hozzátette, a több ezer szabad állás a 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog, illetve a pedagógusdiplomát szerzők számában további emelkedést várnak a két éve tartó nyelvvizsga-amnesztia miatt is. Ugyanakkor a Világgazdaság statisztikai táblája stagnáló képet mutat: míg a 2018/2019-es tanévben 151 500 volt a pedagógusok száma Magyarországon, addig a 2019/2020-as tanévben 149 700-ra csökkent.
És a tendencia nem állt meg, tavaly, a 2020/2021-es tanévben már csak 146 700 pedagógus állt katedrára.
A legrosszabb helyzetben a kistelepüléseken lévő iskolák vannak. Évek óta komoly pedagógushiánnyal küzdenek, ugyanis a nyugdíjba vonulók helyére nehezen találnak új tanárokat.
Nem megnyugtató a helyzet, ismerte el Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, de úgy véli, jelenleg még csak egyes régiókban érzékelhető erőteljesen a tanárhiány. De egyértelmű, hogy a helyzet megoldásra vár.
Ennek az évnek és a következő időszaknak a kihívása lesz megoldani a pedagógushiányt, ami súlyosbodni fog az elkövetkezendő négy-öt évben
– nyilatkozta Horváth Péter az Indexnek, aki elmondta, vannak tanárok, akik nem csupán egy iskolában oktatnak, ugyanis nem teheti meg egy kis iskola, hogy külön fizika- vagy kémiatanárt alkalmazzon, ezért a szomszédos települések közt ingáznak a pedagógusok, más-más iskolában tanítva.
Megoldásként több alternatíva is szóba jöhet Horváth Péter szerint. Akár a már nyugdíjban lévő kollégák egy része is szívesen visszatérne tanítani a megfelelő feltételek kialakítása mellett. Illetve az NPK elnöke szerint az iskolák átalakítását is felül kell vizsgálni.
Előbb-utóbb el kell gondolkodni azon a megfelelő méretű iskolaszervezésen, ami lehetővé tenné azt, hogy egy kémiatanár a saját iskolájában tudja hasznosítani a tudását
– zárta gondolatait az NPK vezetője.
Egy biztos, hét nap múlva kezdődik az iskola, és több mint 1,8 millió diák ül vissza az iskolapadba.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Sean Gallup / Getty Images)