A belföldi és a külföldi turisták számára egyaránt különleges új célpontot kínál majd a Gellért-hegyi sikló, amelynek építése néhány hónapon belül elkezdődhet. A beruházás megvalósítására létrehozott projektcég, a Gellérthegyi Sikló Kft. az előkészületek részeként komplex világörökségi hatásvizsgálatot készíttet azzal a céllal, hogy a fejlesztés a világörökségi szempontoknak is megfeleljen. 

Az UNESCO 1972-ben elfogadott egyezményének célja a kulturális és természeti örökség megmentése. A csatlakozó államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára is. Magyarország területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, köztük – a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városaként – Budapest, benne a Budai Várnegyeddel, a Duna két partjával és az Andrássy úttal.

Az örökségvédelemi szempontokat követve a beruházó olyan külső szakértőket kért fel a hatásvizsgálat elvégzésére, akik komplex módon felmérik a tervezett felvonó hatását a világörökségi helyszínre. Ennek részeként a kulturális, történelmi, régészeti, valamint a táj- és természetvédelmi szempontokat egyaránt megvizsgálják. A felméréshez kapcsolódóan olyan látványképek is készülnek, amelyek bemutatják, hogy a legfontosabb turisztikai látványpontokból – többek között a Margit hídról, a Parlament mellől, a Vigadó tértől és az Erzsébet híd lábától – hogyan fog látszódni a felvonó, mennyiben befolyásolja a meglévő panorámát. 

A felvonó nyomvonalán közlekedő kabinok egyszerre ötven utas szállítására lesznek alkalmasak kevesebb mint másfél perces menetidővel. Így a sikló óránként 1200 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére

– írja közleményében a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetője. Walton Imre szerint a Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra, és a cég építészcsapata immár másfél évtizede azon dolgozik, hogy megvalósulhasson a fejlesztés.

A terveket Magyarország egyik legnagyobb építészeti hagyományokkal és műemlékvédelmi referenciákkal rendelkező építészirodája, a KÖZTI készítette. 

A felvonó bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni, és a sikló mintegy százméteres szakaszon, az Orom utcáig a föld alatt halad majd, ezt követően egy három-négy méter magas hídszerkezeten, a felszín felett megy tovább egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó felső állomásig.

A beruházás építési engedéllyel rendelkezik, és folyamatban van a módosuló műszaki tartalom miatt szükséges új engedélyezési tervdokumentáció készítése is. A módosítás elsődleges oka, hogy az illetékes kerületi önkormányzat ellenzi a korábban a hatóságok által kért buszparkoló megépítését az alsó állomásnál. Ennek eredményeként nagyobb zöldfelület és kevesebb fakivágás mellett épülhet meg az alsó állomás környezete, a jelenlegi terepszint fölé pedig nem fog épülni semmi. A beruházás előkészítésének megkezdése óta eltelt majd másfél évtized megkívánja a felső állomás épületterveinek frissítését is. Az alapvető változás, hogy

A felvonó megépítése azt is lehetővé teszi, hogy a városrész közúti forgalmát terhelő turistabuszokat kitiltsák a környező utakról. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A rájuk vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai jelentős forgalomtól mentesülhetnek, és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog. Így a Citadella alatti parkoló teljes aszfaltozott területe is zöldfelületté válhat.

Ugyanakkor egyes fák áldozatául esnek a beruházásnak. A projektcég 94 fa kivágására kér engedélyt, amelyek több mint harmadát azonban az állapotuk miatt amúgy is ki kéne vágni. Pótlásukra kilencszáz előnevelt, többször iskolázott fát ültetnek, ezek helyét a terület gazdái és tulajdonosai, illetve az illetékes hatóságok és kezelők fogják kijelölni.