A gyakorlatban olyan kimenekítési feladatot még nem hajtottunk végre, mint Afganisztánban − mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az InfoRádió műsorában pénteken. A miniszter elmondta, hogy pontos névsor volt arról, kik azok, akiket ki kell hozni az országból. 

A kimenekítési akcióban zömében különleges műveleti katonák vettek részt, a művelet alatt folyamatosan tartották a kapcsolatot azokkal, akik az elmúlt években segítették az ott-tartózkodó magyarokat. 

Akciófilmbe illő jelenetek között dolgoztak a magyar katonák, de nem történt fegyveres konfliktus. Nagy kreativitást igényelt, hogy be tudjuk hozni a kabuli repülőtérre azokat, akiket ki kellett menekíteni

− tette hozzá a miniszter, aki azt is elmondta, hogy a repülőtér egy völgyben van, a helyek kézi fegyverrel is elérhetők, ami miatt ez rendkívül veszélyes környezet.

Hozzátette: nagyon kevés ideig tudtak csak ott lenni a gépekkel, pillanatok alatt kellett kimenekíteni az embereket, akiket sikerült becsempészni éjszaka, ugyanis a tálibok alkottak egy külső gyűrűt, amelyen át kellett kerülniük azoknak, akik ki akartak jutni  Afganisztánból . A belső gyűrű szövetséges katonákból állt, a menekülőknek igazolniuk kellett, hogy el tudják hagyni a területet.

Miután elérték a gépet, elvitték őket Üzbegisztánba. 24 órán belül el kellett szállítani őket, ez csak ideiglenes állomásként szolgált a kimenekítettek számára. Onnan Frankfurtba érkeztek. A kimenekítés alatt volt olyan, hogy csak hat ember ült a gép fedélzetén, és úgy hagyta el a repteret, de volt olyan is, hogy hatvan emberrel emelkedett a magasba a repülő − árulta el a részleteket a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta, hogy ilyenkor együttműködünk más országokkal, máshogy ez nem működik.

Ez egy komoly, összehangolt tevékenység. Az amerikai partnerekkel ez az együttműködés nem volt gördülékeny. Mindenki élve akart kijutni, valóban az életükért küzdöttek az emberek. A katonáknak azt volt a legnehezebb elviselniük, hogy ott vannak tőlük az emberek pár méterre, és nem biztos, hogy ki tudják menekíteni őket Kabulból, mert fel kell szállni a géppel, ugyanis nem tartózkodhattak sokáig a területen

− fogalmazott a miniszter, aki azt is elmondta, hogy azok, akik részt vettek az akcióban, már megjárták Afganisztánt. A műveleti végrehajtás nem mentorálási feladat vagy kiképzés volt, hanem harci művelet − tette hozzá.

A miniszter visszaemlékezett, hogy hét katona vesztette életét az afganisztáni küldetések alatt, akik azért küzdöttek és áldozták fel az életüket, hogy egy szebb világot teremtsenek az országban. Ezt nem tudták elérni, és ez a legnagyobb fájdalom egy katona számára − fogalmazott Benkő Tibor.

A magyar katonák 540 embert menekítettek ki Afganisztánból, nem csak magyarokat, hanem amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat is. A feladatban részt vevő honvédségi Airbus szállítógépek tizennégy alkalommal tették meg az Afganisztán és Üzbegisztán közötti utat.

A tárca vezetője elmondta, novembertől első alkalommal magyar tábornok tölti be egy NATO-misszió parancsnoki beosztását. Ennek értelmében Kajári Ferenc vezérőrnagy egy éven át vezeti majd a szövetség koszovói erőit, a KFOR-t.

Az interjúban szóba kerültek a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tervei és eredményei, a hazai fegyvergyártás virágzása, és a toborzás kiemelt szerepe a honvédségen belül. Elmondta, hogy az a haderőfejlesztés, ami Magyarországon zajlik, teljes egészében megfelel a NATO elvárásainak.

A NATO szerint a GDP két százalékát kell felhasználni a honvédelmi fejlesztésekre, Magyarország jelenleg 1,66 százalékot használ, de 2024-re eléri a két százalékot. A haderő fejlesztését a légierővel kezdte Magyarország, mert ott voltak a legnagyobb problémák, nem voltak kiképző gépek, és a csapatszállító gépek az utolsó éveiket járták. Ha nem lettek volna meg ezek a csapatszállító gépek, részt sem tudott volna venni az ország az afgán kimenekítési akcióban.

Benkő Tibor ugyanakkor elmondta, hogy a légierőnél még vannak hiányosságok, hiányzik a légvédelmi rakétarendszer, korrigálni kell a Oradea rendszert és fontos, hogy ezekhez kezelésére megfelelően kiképzett, felkészített emberek legyenek.

Ez igaz a szárazföldi rendszerekre is. A honvédelem eddig keleti technikát használt, most nyugatira tér át, ezeknek az eszközöknek a használatát meg kell tanulni 

− tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy fontos, hogy ne csak vásároljunk gépeket, hanem önállóak is legyünk. Olyan cégekkel kötöttek megállapodást, akik nem csak tapasztalattal, hanem piaccal is rendelkeznek, mert olyan cégeket túlszárnyalni nagyon nehéz, akik évtizedek óta ezzel foglalkoznak − fogalmazott a miniszter.

A katonai fejlesztés nem csak az eszközök megvásárlásról szól, hanem a katonákról is. Ezért fontos a toborzás, és a katonák megtartása. Szerencsére ezek a mutatók pozitívak 

− tette hozzá Benkő Tibor.

(Borítókép:  Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án.  Fotó: Balogh Zoltán / MTI)