Igencsak kérdéses az Alaptörvény morális legitimitása, közjogi legitimációja azonban nem vitatható – erről írt véleménycikkében Schiffer András az Országút című lapban.
Az LMP volt országgyűlési képviselője szerint egy alkotmányos demokrácia ismérve, hogy a szöveg a pillanatnyi kétharmados többségen túlmutató konszenzust élvez, és még az alkotmányozó többség mozgásterét is korlátozza. Ezért a Fidesz 2011-ben veszélyes vizekre evezett, amikor a politikai közösség egyik fele ellenében alkotmányozott.
Az Alaptörvény-módosításokkal tovább ment: olyan közpolitikai kérdéseket foglalt Alaptörvénybe, illetve nyilvánított sarkalatosnak, amelyek tipikusan a mindenkori – feles többséggel rendelkező – kormány felségterületére tartoznak
– szögezte le. Hozzátette, hogy „a NER folyamatosan szervez ki tipikusan központi közigazgatási területeket a mindenkori kormány fennhatósága alól. Az alkotmányozó többség ráadásul felülalkotmányozásokkal adta mindenki tudtára, hogy az alkotmányos rendelkezések őt magát nem kötik.”
Schiffer András meggyőződése szerint a pillanatnyi kétharmados többségen túlmutató konszenzus és az alkotmányozó többség mozgásterét is korlátozó rendszabályok hiánya miatt az Alaptörvény morális legitimitása igen kérdéses, ugyanakkor közjogilag
az Alaptörvény legitimációja vitathatatlan.
A volt országgyűlési képviselő rögzítette, maga is vallja, hogy a Fidesz 2010-től úgy alakította át a magyar jogrendszert, hogy az a saját hatalmi érdekeit a lehető legoptimálisabb módon szolgálja, tárgyi és formális értelemben azonban a fideszes kétharmad soha nem lépte át azt a határt, amely eleve kizárná a hatalomváltást.
Schiffer ezért azon a feltételezésen alapulva, hogy egy, a jövő évtől lehetséges, feles ellenzéki országgyűlési többség hatálytalanítja az Alaptörvényt és kiiktatja az Alkotmánybíróságot, arra a megállapításra jut, hogy jogállamot nem lehet a jogállam ellenében helyreállítani.