Igyekeztünk utánajárni a címben feltett kérdésnek a miniszterelnök nyári bejelentése nyomán, miszerint 5,5 százalékos idei GDP-növekedés esetén jövőre adó-visszatérítést kapnak a gyermeket nevelők, mégpedig két kereső szülő esetén mindketten. Meglepő módon az adószakértő és az érintett civil szervezet képviselője szögesen ellentétes álláspontot fogalmazott meg. De nem csak ez a gond.
A laikus azt hinné, hogy a válasz egyértelmű, mégpedig úgy hangzik, hogy igen, természetesen az elvált szülőnek is jár a visszatérítés, hiszen az elvált szülők is szülők, akik a válás után továbbra is nevelik a gyermeküket, gondoskodnak róluk, fizetik a gyerektartást. Ám az Indexnek nyilatkozó okleveles adószakértő véleménye kijózanító.
Angyal József szerint ugyanis számos nyitott kérdés van még ebben a témakörben, de az elvált szülők esete történetesen nem tartozik ezek közé, mivel a tervek szerint a családi adóalap-kedvezménnyel csökkentett személyi jövedelemadó járna vissza, csakhogy az adóalap-kedvezmény a gyerektartást fizető elvált szülőt nem illeti meg.
A gyermekeket nevelő szülő fogalma alatt a hatályos jog szerint minden olyan szülőt kell érteni, akinek a szülői felügyeleti jogát nem vonták meg, illetve a gyermekek védelméről szóló törvény és a köznevelési törvény sem tesz különbséget gondozó szülő és külön élő szülő között – ezt már Kalmár László György, az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület elnökségi tagja, a szervezet egyik alapítója mondja, és egy általa írt alkotmányjogi panaszra adott alkotmánybírósági határozatra hivatkozik, amelyben az áll, hogy
a szülői státuszt nem szünteti meg a szülők életközösségének a megszűnése:
„Alkotmányjogi értelemben a gyermek és a külön élő szülő kapcsolata is – a konkrét körülményektől függően, mindaddig, amíg a helyzetéből adódó sajátos módon a szülői funkciókat betölti a külön élő szülő – a családi élet fogalma alá esik, és védelemben részesül {vesd össze: BDT2018. 3822., Indokolás [24]; Emberi Jogok Európai Bírósága, Moog kontra Németország (23280/08 és 2334/10), 2016. október 6., 53. bekezdés}.”
Vagyis mindebből egyenesen következik, hogy a külön élő szülő is a gyermekét nevelő szülőnek minősül
– hangsúlyozza Kalmár László György, hozzátéve, hogy az adó-visszatérítés anyagi kedvezmény, ami kifejezetten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos költségeit szolgálja enyhíteni, márpedig a külön élő szülőt anyagi szempontból semmivel sem terheli kevesebb kötelezettség, mint a gondozó szülőt: tartásdíjat fizet, ami olykor jóval magasabb lehet, mint amennyit a gondozó szülő tesz hozzá a maga részéről a kiadásokhoz.
Tehát az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület álláspontja szerint az ígért adó-visszatérítés értelemszerűen a külön élő szülőt éppúgy megilleti, mint a gondozó szülőt, sőt azokban az esetekben, amikor a szülők felügyeleti joga közös marad a válást követően is, akkor jogdogmatikai szempontból eleve nincs külön élő státusz, ebben az esetben mindkét szülő gondozónak minősül.
Megkérdeztük a civil szervezet képviselőjét arról is, hogy kértek-e kormányzati állásfoglalást az ügyben. Erre Kalmár László György úgy reagált, hogy nem kértek, de nem is tartják szükségesnek, mivel a hatályos törvényi szabályozást egyértelműnek tartják. Az viszont nem kizárt – tette hozzá –, hiszen volt már rá példa, hogy adott esetben tőlük kér majd állásfoglalást a minisztérium, és ebben az esetben értelemszerűen az Indexnek elmondott álláspontot fogják nekik is kifejteni.
Az Indexnek nyilatkozó adószakértő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a visszatérítés mikéntjéről nincs még normaszöveg. Kizárólag a már említett és hivatkozott kormányfői bejelentés létezik, illetve a feltételként szabott 5,5 százalékos, 2021-es GDP-eredmény megvalósulása csak jövő februárban derül ki. De adózási szempontból tovább árnyalja a képet, hogy év közben a családi kedvezmény annak jár automatikusan, aki nyilatkozik erről, vagyis aki ezt nem tette meg, arról semmiféle adat nem áll rendelkezésre az adóalap-kedvezményére és a házastársára vonatkozóan.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a válások száma Magyarországon az ezredfordulót követő évtizedben évente 24-25 ezer körül alakult, majd az évtized végétől kezdődött csökkenés eredményeként 2014-ben ötven év után először esett 20 ezer alá. 2020-ban a bíróságok 15 200 házasságot bontottak fel. Összességében százezreket érintő társadalmi jelenségről van szó.
Angyal József arra is felhívja a figyelmet, hogy a családi pótlékra jogosult szülők a családi adóalap-kedvezményt külön és megosztva is igénybe vehetik, miközben a bejelentés szerint az szja-visszatérítés mindkét szülőnek járna, annak is, aki nem veszi igénybe a családi adóalap-kedvezményt, mert azt a házastársa már igénybe vette.
Ráadásul a 2021-es adóévben a magánszemélyek nem személyi jövedelemadót fizetnek, hanem szja-előleget, amivel az éves bevallásban kell elszámolniuk. Ha az szja-bevallásban a kifizetők által levont adóelőlegsor összege megegyezik az éves fizetendő szja-val, akkor nem kell adót fizetni. Szja-előleg-visszatérítésnél a visszatérített összeggel csökken a kifizetők által levont adóelőleg, így a bevallásban fizetendő szja marad, tehát a februárban visszakapott szja-előleget május 20-ig vissza kell fizetni. Készülhet olyan jogszabály is, hogy az szja-visszatérítés nem csökkenti a kifizetők által levont adóelőleget, de ebben az esetben már nem szja-visszatérítésről, hanem adóköteles jövedelem juttatásról beszélünk, ami egyéb jövedelemnek minősül, és ami után szociális hozzájárulási adót és személyi jövedelemadót kell fizetni – fogalmaz az adószakértő.
Az okleveles adószakértő szerint az szja-visszatérítés terve valójában egy nullaszázalékos adósáv bevezetését jelenti a gyermeket nevelő magánszemélyek esetében, mivel a kedvezmény jövedelmi helyzettől függetlenül jár. A jövedelemből az első 5 millió forint – vagyis a jelenlegi éves átlagjövedelem összege – adómentes, az azt meghaladó részt pedig 15 százalékos szja terheli.
Angyal József határozott véleménye, hogy ezt a javaslatot nem látta adózási szakember, ezért maradhatott utána ennyi nyitott kérdés. A bejelentésben szereplő szja-visszatérítést megvalósíthatatlannak tartja, és úgy gondolja, hogy erre a kormány is rájöhetett, ezért alkothatta meg a 470/2021. (VIII.6.) kormányrendeletet, amely állami szerveket kötelez adatszolgáltatásra, hogy egyáltalán tudni lehessen, ki kinek a házastársa, élettársa, hány gyermeke van stb. Az első adatszolgáltatás dátuma november 5., és az adószakértő kérdésesnek tartja, hogy ezeket az adatokat feldolgozva megvalósítható-e a jelenleg még ötlet szintjén lévő javaslat.
De Angyal József szerint az is beszédes, hogy miután egy hírműsorban felvetette, hogy a tervezett szja-visszatérítést májusban vissza kell fizetni, arra cáfolat még nem jelent meg, ami vélhetően azért lehet így, mert senkinek sincs elképzelése arról, hogyan lehet megvalósítani ezt a javaslatot.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)