Keresztény szimbólum elleni támadás vagy kisstílű trükközés történt a Remetehegyen?
Ki, milyen okból, illetve mikor állította fel a III. kerületi Remetehegyi úton található feszületet? Erről tudakolózott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata azon az irattartó fóliába helyezett felhívásában, melyet a szóban forgó keresztre rögzített. Az iromány csupán néhány napig volt ott, mégis hatalmas felzúdulást keltett a helyiek körében.
A kerületi közbeszéd fókuszába került ügyben többen is a DK-s vezetésű, baloldali önkormányzatra mutattak mint a vallási értékek lerombolására törekvő, istentelen társaságra. Hétfőn délután már valóságos demonstráció helyszíne lett a Remetehegyi út 88. szám előtti közterület, az eseményen egy katolikus pap is felszólalt, a résztvevők pedig fáklyákat és mécseseket helyeztek el a feszület kövekből kirakott talapzatánál.
Nem volt különösebben bőbeszédű az illetékes önkormányzat, amikor a felhívás kihelyezésének okairól kérdeztük. Kérdésünkre annyit válaszoltak, hogy
nem az önkormányzat érdeklődését keltették fel, hanem lakossági bejelentés érkezett hozzánk, amely a keresztre vonatkozott. Ebben a bejelentő egyebek mellett a kereszt áthelyezésének megvizsgálását kérte. Önkormányzatunk a bejelentést követően a jogszabályokban előírt kötelezettségét teljesítette.
Az önkormányzat a közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletére hivatkozott, ugyanis ez alapján hagyja jóvá vagy veszi tudomásul a közterületek használatára vonatkozó kérelmeket és bejelentéseket (ez esetben is az ezen alapuló gyakorlat szerint járt el). Azt is hangsúlyozták, hogy önkormányzatnak sem az eljárás keretében, sem most, sem korábban nem állt szándékában a kereszt elmozdítása, „erre utaló tevékenységet sem fejtett ki soha”.
A Közterületi és Környezetvédelmi Csoport azért kezdeményezte a felhívás közzétételét, mert a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet nem tartalmaz ilyen vagy hasonló jellegű, vallási vagy kegyeleti céllal állított tárgyakra vonatkozó külön rendelkezéseket. A rendelet szerint a közterületet rendeltetésszerűen szükséges használni, amit ebben az esetben a bejelentők tettek szóvá.
Az óbudai keresztek legavatottabb szakértője Zumpf András, aki 2017-ben könyvet is írt róluk. Ő azt mondta az Indexnek, hogy ismeretei szerint
feljelentésként is értelmezhetően olyan lakossági panasz jutott el az önkormányzathoz, hogy ez a feszület ezen a helyen és ebben a formában tűzveszélyes, fából van, így könnyen fel lehet gyújtani.
A szakember jól ismeri a kereszt állítóját, illetve a feszület közel húszéves történetét is, de arról nem hallott, hogy akár ezt, akár más kerületi ereklyét bárki fel akart volna gyújtani.
Elképzelhető azonban, hogy ezen – komolyan aligha vehető – ürügy megfogalmazójának szándéka mögött az áll, hogy a hatóságot eszközként felhasználva így helyeztesse át máshová a gazdagságot sugárzó, új építésű, több száz milliós ingatlan elől az őt zavaró feszületet. Abban Zumpf András és a korábbi polgármester, Bús Balázs is egyetért, hogy minden további hivatali problémázásnak elejét lehetne venni azzal, ha az önkormányzat ideiglenes fennmaradási engedélyt adna a Husztik család által saját költségén állíttatott keresztnek. Utóbbi erre képviselőként javaslatot is tesz a testület soron következő ülésén.
Ha van valamilyen tanulsága a történteknek, az az, amit a felhívás feszületen történő kitűzése ügyében az önkormányzat is elismert, tudniillik, hogy az intézkedő kollégák nem a kellő gondossággal jártak el, s ez sérthette egyesek vallási meggyőződését.
(Borítókép: Google Street View)