Még mindig nincs döntés Brüsszelben a Magyarország által benyújtott helyreállítási tervről – írja a Privátbankár. 

Egy, az európai uniós ügyekre rálátó forrás a lapnak úgy nyilatkozott, hogy 

minden a magyar félen múlik. A Bizottság világos követelményeket fogalmazott meg a pénz elköltésével kapcsolatban, amik az összes tagállamra ugyanúgy érvényesek. Csehországgal például már sikerült kiegyezni.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint

a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt források uniós elfogadását a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik.

A magyar kormány még májusban nyújtotta be helyreállítási tervét, mely ahhoz szükséges, hogy megkaphassa az Európai Unió által a koronavírus okozta gazdasági károkat enyhítő összegeket. Bár Magyarországnak átszámítva 5900 milliárd forint járna, ebből a kormány csak a 45 százalékára, körülbelül 2500 milliárd forintra tartott igényt. Ezt a 2500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásként kapnánk, a fennmaradó része viszont hitel. A budapesti döntés hátterében pedig eleve az is állhatott, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.

Mivel a jogállamisággal rendszerszintű problémák vannak Magyarországon, erre hivatkozva az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá a magyar kormány által írt gazdasági helyreállítási tervet, amíg a kabinet nem hajtja végre az igazságügy reformját, és nem garantálja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják – hangzik el abban az interjúban, amelyet az EUrológusnak, a Delo című szlovén lapnak és a Politicónak adott Didier Reynders igazságügyi biztos.