Hányan halnak meg valójában koronavírus-fertőzésben? Ezerszer feltett kérdést teszünk fel újra – ezúttal egy Economist-cikk végkövetkeztetése éleszti újra a témát, a lap ugyanis mellbevágó statisztikát közölt a minap:

Az elhunytak pontos számának tisztázása több szempontból is létfontosságú volna, hiszen a fertőzési és a halálozási adatok alapján hoznak döntést a kormányok a védekezésről, a gazdaság leállításáról és újraindításáról.

Bármilyen Covid-halálozási statisztika hitelességét gyengíti, hogy a legtöbb esetben orvosilag sem lehet minden kétséget kizáróan igazolni, hogy egy Covid-fertőzött halálát maga a fertőzés okozta, vagy a fertőzés gyengítette le annyira az illetőt, hogy egy korábban igazolt társbetegsége végzett vele, vagy a fertőzés ugyan jelen volt, de nem járult hozzá a halálhoz. A halálozási statisztikának az is problémája, hogy – még ha kisebb mértékben is, mint a fertőzöttek száma, de – függ a tesztelési aktivitástól. Hány ember lehet, akit nem teszteltek Covidra a halála előtt, és fertőzött volt? A többi között ez is olyan kérdés, mely csökkenti a statisztikákba vetett bizalmat.

Bár az egyes országokban eltérő járványstatisztikai gyakorlat alapján összesítik a Covid-halálozást, az Economistnál úgy döntöttek, a többlethalálozást veszik kiindulási alapként, mert ebből lehet szerintük a legpontosabban megbecsülni, hogy mennyien hunytak el valójában a koronavírus következtében.

Fontos, és a lap is hangsúlyozza, bár szakajtónyi forrást használtak a számításhoz (Our World In Data, Johns Hopkins Egyetem, WHO, nemzeti statisztikai adatbankok, Világbank, Gallup, Turisztikai Világszervezet stb.), illetve kidolgoztak egy mesterséges intelligencián alapuló számítási modellt, a végeredmény mégis csupán egy hozzávetőleges becslés lesz. Ennek pedig az az oka, hogy globálisan a többlethalálozásból indultak ki, s ehhez az országoknak, a tartományoknak, a régióknak és a városoknak csak egy része (156 országból 84) szolgáltatott rendszeresen frissített adatot, és sokan azt is vegyes időközönként.

A többlethalálozás statisztikai használatával a Covidot illetően nem csak ez a gond, erről pár hónapja lezajlott egy vita az Indexen, részletek a keretes anyagunkban.

Az adatgyűjtési nehézségek ellenére az Economistnál munkához láttak, napi statisztikát készítettek az egyes országok többlethalálozásából a pandémia kezdete óta. A hivatalos kormányzati adatsorokat használták, illetve a száznál is több más indikátort.

Az általuk becsült globális többlethalálozás rögtön tavaly márciusban, a járvány első hullámának felfutásakor elválik a hivatalos Covid-halálozási adattól. Április végén beesik a regisztrált halálozás alá, ám május elejére ők már 30-40 százalékkal több többlethalálozást mérnek, s az olló december végéig szinte folyamatosan nyílik. December 28-ára a 10 389-es napi halálesethez képest 34 000 fős többlet halálesetet jegyeznek, ami közel 250 százalékos növekmény. Ám ez semmi ahhoz képest, amit a harmadik hullám végén becsülnek: a május 12-i 12 444-es regisztrált halálesethez több mint ötszörös, 71 400 fős többlethalált társítanak.

Számításaik szerint a pandémia kezdete óta ennyivel magasabb volt a többlethalálozás a hivatalosan regisztrált Covid-halálesetekhez képest:

• Afrika: 800 százalék,
• Ázsia: 700 százalék,
• Európa: 60 százalék,
• Latin-Amerika és a Karib-térség: 50 százalék,
• Észak-Amerika: 30 százalék,
• Óceánia: –400 százalék (vagyis a becslés szerint itt sokkal kevesebben haltak meg valójában Covidban, mint azt hivatalosan közölték).

A legmagasabb becsült többlethalálozást a következő országokban mérték (az adatok a szeptember 10-i állapotot mutatják):

Ország	Regisztrált elhunyt	Regisztrált elhunyt/100 ezer fő	Becsült többlethalálozás	Becsült többlethalálozás/100 ezer fő	Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt
Tanzánia	50	0,1	−15 000–67 000	−24–110	+110 000%
Laosz	16	0,2	−580–9100	−7,8–120	+43 000%
Burundi	38	0,3	−5200–18 000	−43–150	+40 000%
Dél-Szudán	120	1,1	760–27 000	6,7–240	+20 000%
Csád	174	1	−6800–38 000	−40–220	+15 000%
Tádzsikisztán	125	1,3	9300–19 000	95–200	+14 000%
Kongó	1061	1,1	−39 000–160 000	−42–170	+12 000%
Bhután	3	0,4	−340–980	−44–130	+12 000%
Kína	4636	0,3	−150 000–1 500 000	−10–100	+12 000%
Niger	199	0,8	−9100–46 000	−36–180	+12 000%

Összeszedtük azokat az országokat is, amelyekben a becslés szerint a leginkább túlzónak tűnik a regisztrált halálozás. Érdekesség, hogy a számítás szerint Magyarország is ebbe a csoportba tartozik. 

Ország	Regisztrált elhunyt	Regisztrált elhunyt/100 ezer fő	Becsült többlethalálozás	Becsült többlethalálozás/100 ezer fő	Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt
Új-Zéland	27	0,6	−2600-tól −2100	−53-tól −44	−9000%
Vanuatu	1	0,3	−260–170	−82–55	−7000%
Sierra Leone	121	1,5	−4800-8500	−59–100	−3000%
Benin	135	1,1	−4600–14 000	−37–110	−2000%
Mauritius	34	2,7	−500–100	−39–8,2	−1000%
Tajvan	837	3,5	−5700-tól –2200	−24-tól –9,1	−700%
Hong Kong	212	2,8	−3500–3300	−47–44	−600%
Ausztrália	1063	4,1	−5700-tól –1900	−22-től –7,2	−500%
Libéria	245	4,7	−2600–5400	−50–100	−500%
Magyarország	30 074	312,2	27 000–29 000	280–300	−9%

Megkérdeztük az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, Ferenci Tamást, hogy mi a véleménye a formabontó modellszámításról. A véleménye mértékadó lehet, hiszen behatóan foglalkozik a hazai Covid-halálozási adatokkal – korábban nekünk is ő nyilatkozott a többlethalálozás témájában.

„A globális becslés azért problémás, mert a fejlett világon kívüli országok csak ritkább frissítésekkel jelentik a halálozási számokat, vagy egyáltalán nem jelentenek ilyet. Ráadásul egyrészt ezek az országok tipikusan ugyanazok, ahol a tesztelési aktivitás is alacsony, így a leginkább előfordulhat, hogy nem regisztrálják a halálozásokat, másrészt a világ lakosságának egy jelentős része lakik ezekben az országokban. Összességében tehát azt látjuk, hogy ha az egész világ koronavírusos halálozására vagyunk kíváncsiak, akkor a többlethalálozás használata nagyon indokolt lenne, viszont nem igazán tudjuk meghatározni” – véli a kutató.

Az Economist csapata szerinte ezért döntött úgy, hogy megpróbálja a hiányzó vagy ritkán közölt halálozási adatokat megbecsülni.

„A számítás során egy sor más mutatót, adatot begyűjtöttek, amelyek viszont minden országnál és folyamatosan elérhetők, ilyenek például a demográfiai adatok, a kormányzati intézkedések és lezárások, a tesztelési adatok, majd azon országok alapján, ahol van halálozási adat is, megpróbálták meghatározni, hogy mi a kapcsolat az elérhető változók és a halálozás között. Ezt rávetítve a hiányzó adatú országokra kipótolható a nem ismert halálozási adat az elérhető adatok alapján, és ha ez is megvan, akkor a szokásos módon számolható a többlethalálozás.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez tehát egy tippelés – persze egy nagyon jól alátámasztott és kidolgozott tippelés –, a jellegéből fakadó bizonytalansággal, amit szerencsére és nagyon helyesen ők is megjelenítenek a végeredmény közlésében.

(Borítókép: Index-grafika / Veres Péter)