Elődje, Pálffy Ilona bevallottan azért távozott megbízatásának lejárta előtt, mert a pártoktól és a médiában is több kritikát kapott, leginkább a 2018-as választás miatt. A következő hónapokban önnek és a hivatalának is bőven lesz dolga. Hogy bírja a munkájával járó nyomást?

Egyelőre nem érzem túl nagynak ezt a nyomást. A kollégáimmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy legjobb tudásunk szerint felkészüljünk, valamint a választási irodákat is felkészítsük a 2022-es országgyűlési választásra és az esetleges népszavazásokra.

Mennyiben segíti a munkáját, hogy dolgozott a közigazgatásban, illetve főtanácsadó is volt az Alkotmánybíróságon?

Kifejezetten hozzájárulnak a korábbi munkatapasztalataim a mostani feladatom ellátásához. Első munkahelyem Budapest XX. kerületében, Pesterzsébet Önkormányzatának polgármesteri hivatalánál volt. 2006-tól jegyzőkönyvvezetőként vagy jegyzőkönyvellenőrként, a helyi választási iroda munkatársaként aktív résztvevője, lebonyolítója voltam a választásoknak. Az ott megszerzett gyakorlati tapasztalatokat most is tudom kamatoztatni. Az alkotmánybírósági munkám során pedig sokat foglalkoztam a választójogi szabályozással. Számtalan olyan tervezetet készítettem elő, amelyek választójogi, népszavazási témájú beadványok voltak.

Új dizájnnal fog megjelenni a következő választáson az NVI. Miért van erre szükség?

Az NVI egy autonóm, független államigazgatási szerv. A választások megszervezésében és lebonyolításában azonban a megyei közgyűlési hivatalok, a városi, községi, települési polgármesteri hivatalok munkatársai is részt vesznek. Belőlük áll össze az illetékes területi és helyi választási iroda. Mondhatni, egy másik kabátot vesznek fel a választásoknál. Ezt hivatott megjeleníteni az NVI új logója, amely egyszerre szimbolizálja a választást, a szavazás mozdulatát, a nemzeti egységet és a választáson való részvételünk közös felelősségét. A Nemzeti Választási Iroda minden évben szervez vetélkedősorozatot az ország középiskolásainak, leendő választópolgároknak. A vetélkedő idén tavasszal rendezett döntőjébe bejutott diákokat is megkérdeztük, a többségük szintén ezt a szeptember elejétől használt logót tartotta a legjobbnak.

Az NVI sem tudta elkerülni, hogy az elmúlt évek politikai csatározásainak kereszttüzébe kerüljön. Mi az, amit ön és a hivatala tenni tud annak érdekében, hogy a közvélemény bizalma töretlen legyen az NVI irányába a következő hónapokban?

Óhatatlan és kivédhetetlen, hogy a korábbiakhoz hasonló támadások a jövőben is érkezzenek. Mi azonban lelkiismeretesen, a vonatkozó jogszabályi környezetnek teljes mértékben megfelelve készülünk a választások szervezésére és lebonyolítására. Minden tudásunkkal és igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a választópolgárok minél kényelmesebben, átláthatóbban, gyorsabban, illetve jól szervezett körülmények között tudják leadni a szavazataikat. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, és a nép a közhatalmat egyrészt a választott képviselői útján, másrészt pedig kivételes alkalmakkor közvetlenül gyakorolja. Előbbire példa az összes általános választás, amikor képviselőket választunk, utóbbin a népszavazásokat értjük. Mind a két esetnél elmondható, hogy a választási irodák munkája az előfeltétele annak, hogy a demokrácia ünnepén, vagyis a választásokon és a népszavazásokon részt tudjanak venni a választópolgárok.

A járványhelyzet világszerte megnehezítette, illetve ellehetetlenítette a választások, népszavazások megtartását. Az elmúlt egy évben melyek voltak a legfontosabb kihívások és feladatok, amelyekre az NVI koncentrált?

Veszélyhelyzet idején a választójogi cselekmények nagy része szünetel. Ezért időközi választások, népszavazások a veszélyhelyzet első szakaszaiban nem voltak. Tavaly nyáron egy lazításnak köszönhetően, amikor a járvány adta körülmények ezt lehetővé tették, néhány hétig tudtunk időközi választásokat tartani. Most nem lehet. Jelenleg több mint nyolcvan településen várunk arra, hogy ki lehessen írni a választást. Ugyanígy a népszavazási cselekmények is szünetelnek. Ugyanakkor idén nyáron egy kormányrendelet értelmében az országos népszavazásra vonatkozó szabályozás annyiban módosult, hogy annak kezdeményezésére most van lehetőség. Ezzel a kormány és számtalan állampolgár élt is. A hivatalnak az a részlege bőven el van látva munkával, ami a Nemzeti Választási Bizottság elnökének a döntés-előkészítő munkájához nyújt segítséget, tervezeteket készít az NVB elnökének iránymutatása alapján, továbbá a népszavazási kérdések feldolgozásával, annak jogi és formai értékelésével van elfoglalva.

Ahogy utalt is rá, az már biztos, hogy a kormány bejelentése alapján lesz országos népszavazás. Figyelembe véve a járványhelyzet változékonyságát, milyen speciális óvintézkedésekkel készülnek a referendumra?

A már említett tavaly nyári néhány hetes időszakban, amikor a helyi választási irodák időközi választásokat bonyolítottak le, megfelelő tapasztalatokat tudtunk felhalmozni. Az összes szavazókör kapott egy úgynevezett pandémiás csomagot, amelyben a kollégák és a választópolgárok biztonságára hívtuk fel a figyelmet. A szavazatszámláló bizottságok mozgóurnákkal közlekedő tagjainak, de a szavazóhelyiségben dolgozóknak is védőfelszerelést biztosítottak a helyi választási irodák. A távolságtartásra külön plakátokkal hívtuk fel az állampolgárok figyelmét. Az ilyen típusú intézkedések megtételére, illetve az ehhez szükséges költségeknek a felmerülésére készülünk a jövő évi választások esetében is.

Nem tudjuk még, hogy a negyedik hullámtól mit várhatunk. Milyen további intézkedésekre lehet szükség, ha a járványhelyzet súlyosbodik?

Az előbb felsoroltak megfelelő biztonságot nyújtanak a járványhelyzet idején megtartott választásokhoz. Önmagában a választási rendszeren változtatni nem tudunk. Azt a hatályos jogszabály adta keretek között kell megszerveznünk. Ami azt jelenti, hogy személyesen az urnákhoz járulva adja le a szavazatát a magyar választópolgárok nagy többsége. A biztonsági intézkedésekkel teljes mértékben tudjuk garantálni a járványügyi szabályok betartását.

Nemrég együttműködési megállapodást írt alá Vajda Zsomborral, Románia Állandó Választási Hatóságának alelnökével. Milyen tapasztalatok, jó gyakorlatok átadását tartja a legfontosabbnak?

Ez az együttműködés több évre nyúlik vissza, és most jutottunk el odáig, hogy írásban is megerősítsük a jó viszonyt a két választási hatóság között. Alapvetően gyakorlati tapasztalatcseréről van szó. Romániában volt általános választás a koronavírus-járvány idején. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket és az ott alkalmazott technikákat is átbeszéltük. Ezek egyébként nem tartalmaztak sok újdonságot a mi intézkedéseinkhez képest. A román kollégák többek között a mi névjegyzékvezetési gyakorlatunk, rendszerünk iránt érdeklődnek. Az aláírt megállapodás keretében lefolytatott egyeztetéseket több kétoldalú találkozó és tapasztalatcsere fogja követni. Hozzá kell tenni, hogy a más országokban látott választásszervezési technikákat nem tudjuk azonnal átültetni, ez egy hosszú folyamatnak a része. Az NVI javaslatot tud tenni a jogalkotó irányába bizonyos feltételeknek, szervezési előírásoknak a megváltoztatására. Az átfutás azonban időbe telik.

Terveznek hasonló megállapodást más országok választási hatóságával is?

Ha konkrét megállapodást nem is tervezünk, de az elnökségem alatt nagy figyelmet fordítok arra, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat bővítsük. Azaz más uniós államoknak vagy akár az Európai Unión kívüli országoknak a választási tapasztalataiból a leghasznosabb tanulságokat tudjuk levonni, illetve új ismereteket szerezhessünk. Célunk Magyarországon is meghonosítani a létező jó gyakorlatokat.

Tud mondani olyan konkrét külföldi gyakorlatot, amelyet Magyarország is átvehetne?

Nagyon jó gyakorlatnak tartom, hogy Romániában minden szavazókörben egy tableten tudják ellenőrizni az állampolgár névjegyzékben való szereplését. Annak segítségével a rendszerben bejelölhető az is, hogy az állampolgár megérkezett szavazni. Hangsúlyozom azonban, hogy a legtöbb olyan technológiai fejlesztés, amit a fejlett demokráciákban a választásokhoz alkalmaznak, ugyan könnyíti a szavazás lebonyolítását, de egyik esetben sem helyettesíti a papíralapú szavazást és annak dokumentálását. Egyedül talán az észteket tudnám megemlíteni, akiknél teljesen elektronikus módon zajlik a szavazás.

Az őszi ellenzéki előválasztáson online is lehet szavazni. A 21. században miért nem jutottunk még el odáig, hogy elektronikusan is voksolhasson a szavazó egy parlamenti választáson?

Nem tudom, hogy milyen technikai háttérrel fogják az előválasztást lebonyolítani. A Nemzeti Választási Irodának, illetve a területi és helyi szerveinknek ezzel nincsen feladata, mivel az előválasztás a választási eljárásról szóló törvény keretein kívül zajlik. Mindenütt a világon, ahol bevezetik ezt a típusú szavazási lehetőséget, sokkal hatványozottabban felüti a fejét annak a gyanúja, hogy manipulálni lehet a választást. Azt gondolom, ahol haladni kívánnak a korral, és technikai újításokat vezetnek be, ott is félnek meghozni azt a döntést, hogy teljes egészében átálljanak az elektronikus rendszerre. A papíralapú választási cselekmények ellenőrizhetősége vitán felül áll.

Akkor ön szerint belátható időn belül nincs mód arra, hogy biztonságosan lehessen megoldani az elektronikus szavazást egy választáson?

Ezt talán nem is az én feladatom eldönteni. Vannak olyan részterületek, ahol egyébként lehetne újítani és elektronikus folyamatokat bevezetni. Ebben van is előrelépés. Például a választási ügysegéd elektronikus felületén elérhető számos kérelemből jó néhányat igyekszünk a parlamenti választások idejére a személyre szabott ügyintézési felületre átterelni. A következő parlamenti választások idejére ki szeretnénk fejleszteni azt az új szolgáltatást is, amelynek segítségével az állampolgárok online vissza tudnák keresni az általuk leadott ajánlásokat. Erre korábban csak adatigénylés keretében volt lehetőség.

Tehát ha én kíváncsi leszek arra, hogy bármelyik párt jogosulatlanul hozzáfért-e az adataimhoz, akkor ellenőrizni tudom majd, rákerültem-e az ajánlásgyűjtő ívükre?

Számtalan jogvitának ad teret, és sokszor a csalás gyanúját is felveti, hogy a kisebb pártok hogyan tudják összeszedni az ajánlásokat. Előfordulhat, hogy egy választópolgár leadott ajánlását más párt is felhasználja. Az új fejlesztéssel ezt az ellenőrzést könnyítenénk meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ebbe a rendszerbe nem kerül be minden leadott ajánlás. Az egyéni jelöltséghez 500 ajánlásra van szükség, és a helyi választási iroda csak addig ellenőrzi az adatokat, amíg ezt a számot el nem éri a jelölt. Csak az így ellenőrzött ajánlások kerülnének az új rendszerbe, és ennek az adatbázisa lenne kereshető a választópolgár számára.

Ha jól értem, akkor ez a 2022-es parlamenti választásra már megvalósulhat?

Megvalósulhat, de ennek a szolgáltatásnak a fejlesztése még zajlik. Nagyon bízom benne, hogy 2022-ben már tudjuk alkalmazni. Ha nem, akkor az azt követő választások során már biztosan.

Ennek van bármiféle jogi feltétele, hogy ez alkalmazható legyen?

Nincsen, ez tulajdonképpen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, az érintettek részére biztosított jogosítványok elektronikus és automatizált úton történő biztosítása, amelynek ilyen formában történő megvalósítása pluszszolgáltatásként jelenik meg a választópolgárok felé. A választások tisztaságába vetett bizalmat szeretnénk ezzel a szolgáltatással is növelni és erősíteni.

Most Tapolcán beszélgetünk, az NVI elindítja választásszakmai értekezleteit. Ez mit jelent?

A Nemzeti Választási Irodának egy korábbi hagyománya, hogy az általános választások előtt a területi és a helyi választási szervek vezetőivel, munkatársaival egy személyes jelenléti képzés keretében ossza meg a legfontosabb szervezési és jogi tudnivalókat. Ez most sincsen másképp. Elkezdtük a területi és a helyi szervek felkészítését, oktatjuk a legfontosabb jogszabályi változásokat és az ezekből következő szervezési feladatokat.

Milyen konkrét példát tudna erre mondani?

Például módosultak a választási eljárásról szóló törvény kijelölt szavazókörre vonatkozó rendelkezései. A legutóbbi választásoknál is sok kritika érte a választási irodákat, hogy az urnák este 7 órai zárását követően sok helyen még sorok álltak. Ez nagyon sokszor az átjelentkezésekből fakadt. A módosítás most a választást megelőző kilencedik napon befagyasztja az átjelentkezési határidőt. Ennek az a célja, hogy az illetékes választási irodák vezetőinek legyen egy hete arra, hogy az átjelentkezettek számát figyelembe véve nagy tömegek fogadására is alkalmassá tegyék azt a szavazókört, ahol az átjelentkezők szavazni fognak, oda a szokásosnál nagyobb apparátust irányítsanak. A jogi lehetőség arra is megvan, hogy a szavazatszámláló bizottság több részre osztásával egy nagy tornatermen belül több asztalnál is szavazhassanak a választópolgárok. Vagy akár egy iskolán belül több alszavazókör alakulhat az átjelentkezők számától függően, így külön tantermekbe oszthatják szét az átjelentkezőket. Korábban a választási irodák vezetőinek hatalmas munka volt a választások vasárnapja előtti pénteken, hogy hogyan és hol oldják meg a több ezer átjelentkező szavazását. Most ebből a szempontból fel lehet lélegezni, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent, hogy élve a jogszabályi lehetőséggel, megfelelően előkészüljünk, és igyekezzünk elkerülni a sorban állást.

Legkésőbb mikorra kell készen állniuk a választás technikai lebonyolítására?

Az informatikai rendszer fejlesztése még zajlik, a tél végéig szeretnénk eljutni addig, hogy meglegyünk minden szükséges fejlesztéssel. Jelenleg is folyamatban van a helyi választási irodáknál azoknak a számítógépes munkaállomásoknak a cseréje, amelyeken a kollégák a választási feladatokat végezik majd el.

Három éve a választás éjszakáján gondok adódtak a valasztas.hu-val. Ezen a téren is várható fejlesztés?

Sajnálatos módon valóban voltak akkor fennakadások annak ellenére, hogy a kollégáim a legjobb tudásuk szerint, nagy erőkkel készültek a választásra. Ám olyan nagy volt az állampolgári érdeklődés, hogy a honlap nem bírta a terhelést. Tanulva ebből, egy nagy teherbírású statikus honlapot, úgynevezett választási tájékoztatási rendszert fejlesztünk. A választások kiírásától kezdve ezen a felületen lehet majd végigkísérni egészen az eredmény jogerőssé válásáig a választási folyamatot. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a korábbi fennakadások kizárólag az adatok publikálására voltak hatással, a szavazatok összesítését és magát a választás folyamatát ez nem érintette. Itt fontosnak tartom elmondani azt is, hogy a szolgáltatásra regisztrált pártok és sajtóorgánumok részére eddig és ezután is nyitva áll a lehetőség, hogy az NVI úgynevezett VIP-adatszolgáltatásán keresztül a honlapon közzétett adatok mellett, azzal párhuzamosan jussanak hozzá a rendszereiken további feldolgozásra alkalmas adatokhoz, első kézből és torlódástól mentesen.

Van-e még olyan ismert körülmény, ami problémát okozhat a választás lebonyolításában?

Nehéz, de nem megoldhatatlan feladat, hogy a megfelelő szakembereket megtaláljuk a választási irodákban a hiányzó helyekre. Ennek egyik oka, hogy nagy a fluktuáció az önkormányzatoknál. Az is fontos, hogy az egyes szavazókörökben megfelelő számú szavazatszámláló bizottsági tag legyen. A jogszabály előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság legalább öt taggal végzi a tevékenységét. Ettől függetlenül a jelöltállító szervezeteknek és független jelölteknek is lehetősége van delegáltakat küldenie a szavazókörökbe. Csak buzdítani tudom minden pártnak a képviselőit, hogy tegyék meg az ehhez szükséges intézkedéseket, és delegáljanak minél több szavazókörbe pártdelegáltakat. Rajtuk keresztül a jelölőszervezetek a választások tisztaságát biztosíthatják, és aktívan szerepet vállalhatnak az esetleges jogviták rendezésében is.

A korábbi választások előtt is tartottak főpróbát. Most mikor fog sor kerülni erre?

Két fő informatikai próbát fogunk tartani. Az egyiket három héttel, a másikat egy héttel a választás előtt. De ezeken kívül is készülünk igazgatási és informatikai próbákkal, tesztekkel.

Az NVI jelenleg látja-e szükségét a választókerületi határok korrekciójának?

Erre vonatkozóan az elődöm korábban egy javaslatcsomagot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak. Ez az, amit jogalkalmazóként a Nemzeti Választási Iroda megtehet. Az Országgyűlés viszont az őszi ülésszakán a választókerületek körzethatárait változatlanul hagyta, de ez a parlament kompetenciája.

Hány olyan választókerület van, ahol javasolt a módosítás?

Pest megye tizenkét választókerületből áll, ezek közül pedig kettőben haladta meg a választópolgárok száma a törvényben rögzített maximumot 2018-ban. Persze ezek létszámát csak úgy lehet csökkenteni, ha más választókerületek létszámát növeljük. A dominóhatás miatt a határok átrajzolása több választókerületet is érint, az NVI tavalyi javaslata az arányosság megteremtésére tizenegy választókerület határainak kisebb-nagyobb módosításával járt volna.

Érdemben akkor ez nem befolyásolhatja a választást?

A jelenlegi jogi szabályozás megfelelő kereteket biztosít a választópolgári akaratának kinyilvánításához, vagyis a szavazáshoz. Az NVI pedig – a korábbi választásokhoz hasonlóan – most is mindent megtesz, hogy az országgyűlési választás és az esetleges országos népszavazások lebonyolítása a törvényi előírásoknak megfelelően történjen.

(Borítókép: Nagy Attila. Fotó: Kaszás Tamás / Index)