Csaknem két év telt már el a 2019-es magyarországi önkormányzati választások óta. Ennyi idő alatt rendszerint mind az új, mind a tisztségükben megmaradt városvezetések meg tudják mutatni, mi valósult meg a terveikből. Az elmúlt huszonkét hónap azonban a koronavírus-járvány miatt rendhagyóra sikeredett: ahogy a világon szinte mindenütt, idehaza is újra kellett írni a terveket. Az Index új sorozatot indít A városvezető címmel, amelyben a hazai nagyvárosok polgármestereit faggatja az elmúlt időszakról, újraírt terveikről. Ezúttal Kovács Ferencet, Nyíregyháza megyei jogú város 61 éves, ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgával, de mezőgazdasági ás külkereskedelmi szakjogászdiplomával is rendelkező polgármesterét kérdeztük.
2010-ben egy korábbi szocialista fellegvárban győzött az önkormányzati választásokon, hiszen azt a Csabai Lászlónét váltotta, aki 1986-tól 1990-ig tanácselnökként, 1994-től 2010-ig polgármesterként irányította a megyeszékhelyet. Ő 1994-ben azt nyilatkozta, hogy üres kasszával vette át a város kulcsát. Csabainé nyilván tanult az esetből, és 2010-ben stabil gazdasági helyzetben adta át a stafétabotot. Nemde?
Hát nem egészen. Először is: 1994-ben egyáltalán nem volt üres a kassza, 2010-ben viszont ugyanaz volt a helyzet Nyíregyházán, mint az egész országban: egyetlen forintot sem hagytak a számlán. Amikor beléptem a polgármesteri hivatalba, az ott dolgozók közölték velem, hogy 1,3 milliárd forint a szállítói tartozások összege.
Az önkormányzat teljes körű átvilágítása során kiderült, hogy valójában nem 1,3 milliárd, hanem 4,7 milliárd forint a lejárt tartozás, míg a hitelfelvételből származó adósság csaknem 24 milliárd forint volt.
Pedig a kétezres években Nyíregyháza bezzegvárosnak számított, amelyet autópályán lehet megközelíteni, cégek hosszú sora teremt sok ezer munkahelyet, épül-szépül a város.
Ezt állította a szocialista sikerpropaganda, de ezt itt helyben senki nem érzékelte. Ezzel szemben ott álltunk üres kasszával, sok-sok helyi vállalkozó kifizetetlen számlájával, sorban álló hitelezőkkel, kivéreztetett cégekkel, elfuserált fejlesztésekkel a teljes pénzügyi összeomlás szélén. Képzelje csak el, hogy nem fizették a közvilágítást, egy fillért sem költöttek az intézményrendszer fejlesztésére, az önkormányzati cégek napról napra éltek. Ebben a csődközeli állapotban kezdtük el a munkát.
Nem volt ezzel egyedül. A rendszerváltozás után a helyi önkormányzatok szinte azonnal adósságspirálba kerültek, és jobb híján elkezdték felélni a tartalékaikat, hogy biztosítani tudják a működésüket. Kis túlzással: polgármesterek helyett csődmenedzsereket kellett volna választani. Nem beszélve arról, hogy mindig könnyebb osztani, mint megfogni a pénzt. Hogyan birkózott meg ezzel a népszerűtlen feladattal?
Nem vitás, szükséges volt kemény döntéseket is hoznunk. Meg kellett határozni például, milyen sorrendben fizessük ki a felhalmozott tartozásokat. Úgy határoztunk, hogy először a helyben adózó kisvállalkozásoknak utaljuk át a régen lejárt szállítói tartozásokat, átütemezzük a hiteleket és sokkal szigorúbb gazdálkodásra szorítjuk a város cégeit. Kétévnyi kemény munkával értük el, hogy kilábaltunk a pénzügyi válságból, és előre is tudtunk tekinteni.
Kovács Ferenc (1960) szegény parasztcsaládban született a szabolcsi Papon. Első generációs értelmiségi lett, miután 1978-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában, majd 1985-ben doktorált az ELTE jogi karán. Egyetemistaként a Ménesi úti jogász szakkollégium lakója volt. Jogi tanulmányai mellett egy évig a szociológia, két évig a történelem szakra járt, de rájött, hogy jogászként kell továbblépnie. Igazi diplomahalmozóvá vált, mert az ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsga letétele után mezőgazdasági és külkereskedelmi szakjogászi oklevelet is szerzett. 1997-től a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója, 2000–2002-ben a huszonegy céget tömörítő Regionális Fejlesztési Holding elnök-vezérigazgatója volt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök személyes megbízottjaként kidolgozta a magyar–ukrán határ menti térség fejlesztési koncepcióját. A 2001-es tiszai árvizet követően koordinációs szerepet vállalt a Bereg újjáépítésében. A kormányváltás után, 2002-től szabolcsi nagyberuházások ügyvéd tanácsadójaként tevékenykedett. 2010-ben belekóstolt az országos politikába: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. számú választókerület parlamenti képviselője, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, a nemzeti összetartozás bizottsága és az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tagja lett. 2010 óta Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere. Nős, három gyermek édesapja.
Mikor indították az első komolyabb fejlesztéseket?
2013-ban.
Mihez fogtak hozzá először?
A távhőrendszert sürgősen korszerűsíteni kellett, mert különben fűtés nélkül maradt volna több ezer nyíregyházi lakás. Aztán meg kellett oldani a belvízelvezetést, de haladéktalanul előre kellett lépni a közlekedési és oktatási-nevelési infrastruktúra fejlesztésében is. Földutakat aszfaltoztunk még a belvárosban is, új utakat, járdákat építettünk, megújítottuk a város forgalmas csomópontjait, körforgalmak születtek, kerékpárutakat adtunk át, amelyek összefüggő, városi hálózata ma már eléri a nyolcvan kilométert, s azóta már Tokajig is biztonságosan biciklizhetünk.
Mindezekhez sok pénz kellett. Honnan teremtették elő a forrásokat?
A korábbiaknál sokkal szorosabb gazdálkodással, nagyobb pénzügyi fegyelemmel tízmilliókat tudtunk megtakarítani. Immár nyolc éve hiány nélkülire tervezzük a város költségvetését! A gazdasági helyzet akkor lett könnyebb, amikor az állam átvállalta a város adósságállományát.
A települési önkormányzatok 2002–2010 között felhalmozott adósságállományának teljes mértékű állami konszolidációját 2011 és 2014 között hajtották végre. Az Állami Számvevőszék szerint az önkormányzatok 2010 végén a folyamatban lévő beruházásaik miatt 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettségvállalási állománnyal rendelkeztek. Ez irdatlanul sok.
Ráadásul a központi költségvetés terhére átvállalt adósság zöme devizában állt fenn, amely magas árfolyamkockázatot, ezen keresztül pénzügyi instabilitást jelentett az államháztartás központi és lokális alrendszerének egyaránt. Állítom, hogy a pénzügyi konszolidáció sohasem látott perspektívát nyitott a magyar vidék előtt, így előttünk is, amihez 2015-től társult a Modern Városok Program, amelynek keretében 23 megyei jogú város több mint kétszázötven projektéhez mintegy 3500 milliárd forint fejlesztési támogatást biztosított a kormány.
Hogy áll most a Modern Nyíregyháza Program?
Álszerénység nélkül állítom, hogy nagyon jól, az elsők között vagyunk a megvalósításban az országban. A legújabb kormányzati támogatással például több mint hárommilliárd forint érkezik a Nyíregyházi Ipari Park fejlesztésére. Örömmel mondhatom, hogy a napokban kaptuk meg az Év Ipari Parkja címet. A jelentős beruházások idevonzásával, színvonalas munkahelyekkel lehetőséget szeretnénk teremteni a nyíregyházi fiataloknak a hazatérésre, itthoni családalapításra. Ehhez kapcsolódik az a hír, hogy a Lego-csoport jelentős mértékben emeli nyíregyházi gyárának gyártókapacitását, így a több mint ötvenmilliárd forintos beruházással legalább kétszázötven munkahelyet is létrehoznak. A belváros két ikonikus terére álmodtunk egy kulturális negyedet, amelynek része az országnak miniszterelnököt is adó Kállay család egykori kúriájának felújítása, benne a Kállay-gyűjteménnyel és egy várostörténeti kiállítással, amelyre minden nyíregyházi büszke lehet. Része ennek a különleges övezetnek a Móricz Zsigmond Színház szomszédságában a Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytér, az Év Múzeumának választott Jósa András Múzeum, valamint a Rózsakert Szabadtéri Színpad. Felépült két gyönyörű szálloda is Sóstógyógyfürdőn, nemzeti gyógyhelyünkön. Jelenleg az országban Nyíregyháza a huszadik legnépszerűbb város az itt töltött vendégéjszakák alapján, ami nagymértékben köszönhető az elmúlt évek fejlesztéseinek.
A koronavírus-járvány alatt nyolc hónapig közgyűlés nélkül működött a város. Öné volt az egyedüli politikai felelősség. Beszámolt már a képviselő-testületnek a pandémia alatti döntéseiről?
Közben sem maradtak információ nélkül. Másfél havonta tájékoztattam az ellenzéket is az intézkedésekről. Ezekre az összejövetelekre bármelyik képviselő eljöhetett. 2020 októberében tartottuk a harmadik hullám előtti utolsó közgyűlését, és ahogy a kormányrendelet lehetővé tette, idén júniusban összehívtam a képviselő-testületet. Mint korábban is, az érdeklődők élő közvetítésben követhették az eseményeket.
Azt mondják, hogy egy rövid ideig szünetelt az élő közvetítés. Igaz ez?
Rajtunk kívül álló okok miatt, a város jelentős részét érintő áramszünet következtében rövidebb ideig valóban szünetelt az élő közvetítés, de a közgyűlés felvétele, mint máskor is, bárki számára visszanézhető volt ismétlésben, vágatlanul.
Mi történt a közgyűlésen?
Részletesen beszámoltam a veszélyhelyzet időszaka alatt meghozott döntésekről és egyéb, a járvány következményeinek csökkentése érdekében elvégzett feladatokról, intézkedésekről. Tájékoztattam a képviselőket, hogy a déli ipari park területének bővítésére földterületet vettünk, amihez az alapkezelő további területet vásárolt, ezeknek a földterületeknek az átminősítése megtörtént, a régészeti feltárás, a talajmechanikai vizsgálat és a lőszermentesítés is kész. Elkezdődött a Jégkorszak-attrakció építése, az állatpark legnagyobb beruházása, valamint hamarosan megkezdődhet egy madárröpde építése is, amelyekhez pluszforrást kaptunk a kormánytól a Modern Városok Programban biztosított összegen felül. De támogatás érkezett Sóstógyógyfürdő fejlesztéséhez is. A közgyűlés több mint egy tucat európai uniós és más forrásokból megvalósuló pályázat előterjesztését is elfogadta, mégpedig valamennyit egyhangúlag.
Mennyire határozza meg a pártpolitika a közgyűlés munkáját?
Ha a közgyűlésen valaki nem a napirendhez szól hozzá, hanem kortesbeszédet tart, akkor megvonom a szót. Megtettem ezt fideszes képviselővel is. Azt szoktam mondani, hogy amit a pártszékházban kell elmondani, azt mondják el ott, sajtótájékoztatón.
A közgyűlésen a város ügyeivel kell foglalkozni. Én nem állítom egymással szembe a lokális és a politikai hovatartozásomat.
A helyi városi tévének nyilatkozva Lengyel Máté, a Szövetségben Nyíregyházáért frakció képviselője problémásnak nevezte, hogy harmadik országból érkezett bevándorlóknak épül munkásszálló. Ez valóban pikáns. Mit válaszol erre?
Azt, hogy szó sincs bevándorlókról. A városban működő cégek azzal keresték meg ugyanis az önkormányzatot, hogy szeretnének korszerű apartmanlakásokból, összkomfortos szobákból álló komplexumot, ahol el tudják szállásolni az időszakosan ide érkező, munkát végző, illetve továbbképzésen részt vevő munkavállalóikat. Ez jogos igény, amit a cégekkel való konstruktív kapcsolat miatt is szívesen támogatunk.
Ha már Lengyel Máté szóba került, megkérdezem, mit szól az előválasztáshoz, amelyen az ellenzéki politikus is rajthoz áll.
Színjátéknak tartom az egészet. Lengyel Máté jobbikosból lett a DK által irányított politikussá. 2018-ban még bőszen szidta a Demokratikus Koalíciót és az MSZP-s Csabai Lászlónét, most meg már ő a hiteles képviselőjelöltjük. Nagyon kilóg a lóláb, hiszen egyértelmű, hogy mindent a DK és azon belül is Gyurcsány Ferenc irányít. Amikor lejött Dobrev Klára a városba, „felszentelte” Lengyel Mátét, de csak azt követően, hogy Lengyel előtte járt Gyurcsánynál.
Jól illusztrálja ezt az egész cirkuszt, hogy miközben Nyíregyházán mindig az MSZP volt a baloldali erő, a szocialisták először nem is akartak senkit sem indítani az előválasztáson, aztán augusztusban meggondolták magukat, hogy utána most, szeptemberben mégis visszaléptessék az illetőt. Vicc.
Nagyon aktív a közösségi médiában.
Nekem is haladni kell a korral, és még élvezem is. Persze jó csapat segíti a munkámat.
Egy kommentelő azt írta egyik Facebook-posztjához, hogy hiányolja a Nyíregyháza–Debrecen közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi utat. Mit válaszol neki?
Ez azért furcsa, mert május végén sajtótájékoztatót tartottunk, ahol elmondtuk, hogy jól halad a 4-es számú főút 2x2 sávosításának előkészítése. Közben eredményesen zárult az a közbeszerzési felhívás is, amit a Nyíregyháza és Debrecen közötti 48 kilométeres kétvágányú vasúti szakasz tervezésére írtak ki. A korszerűsítés után a vonatok akár 160 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek majd. Keresték már rajtam a nagykörút bezárását is, amit a szocialisták rendszeresen megígértek. Jelentem: a tervei ennek is készen vannak, hamarosan indulhat a beruházás.
Hány ember ingázik a két megyeszékhely között?
Naponta csaknem négyezren.
A harmadik ciklusát tölti a polgármesteri székben. Kérem, jellemezze egy-egy mondattal a három időszakot!
Első ciklusomban sikerült rendbe tenni a város pénzügyeit, és megerősítettük a gazdálkodás alapjait, a második öt évben megújítottuk az infrastruktúrát és az intézményeinket, és látványos lépéseket tettünk az idegenforgalom fejlesztésére, amivel fel is kerültünk a hazai és a környező országok turisztikai térképére – ezt számok és díjak is igazolják. A mostani polgármesteri időszakban már egyértelműen a gazdaságfejlesztésre, a munkahelyteremtésre helyezzük a hangsúlyt. Ahogy már említettem, és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni, szeretnénk a fiatalokat megtartani, sőt lehetőségeinkhez képest minél többüket hazacsábítani. Nyíregyháza jövője a fiatalokon múlik!
(Borítókép: Kovács Ferenc / Facebook)