Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár szerint a kötelező védőoltás elrendelése nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás – derül ki az Alkotmánybírósághoz küldött véleményéből, amelyben az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását támadó alkotmányjogi panaszra reagált. Az államtitkár levelében rámutatott, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb, és megjelent a Dél-Amerikából származó változat, a lambda-variáns is.
Ahogy arról beszámoltunk, az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával összefüggő kormányrendeletet szeptember 16-ig 220-an támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az alkotmányjogi panaszokat IV/3010/2021. ügyszám alatt vették nyilvántartásba. Az Alkotmánybíróság Hivatalának tájékoztatója szerint a típusindítványokból csak az elsőként beérkezett panaszok indítványozói kapnak tájékoztatást arról, hogy az indítványt nyilvántartásba vették, és hogy az előadó alkotmánybíróhoz került. Tekintettel arra – folytatódik a tájékoztatás –, hogy ezekben az ügyekben jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vizsgálja az Alkotmánybíróság, az ügyekben hozott döntések valamennyi érintettre vonatkozni fognak.
Az alkotmányjogi panasz befogadásáról később dönt az Alkotmánybíróság.
Mint ismeretes, a kormányrendeletet egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon. Ebben azt állította, hogy a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel észszerűtlen.
A kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozókat a védőoltás felvételére, abból a burkolt célból, hogy az átoltottsági statisztikát növelje.
A panaszos szerint érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozókkal szemben – súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet. Az indítványozó végül hangsúlyozta, hogy a támadott rendelkezések korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyeztetik a biztonságát is.
Az ügyben új fejlemény, hogy a héten
HORVÁTH ILDIKÓ, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK (EMMI) EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉHEZ ÉS FŐTITKÁRÁHOZ CÍMZETT LEVÉLBEN KIFEJTETTE VÉLEMÉNYÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSÁT TÁMADÓ ALKOTMÁNYJOGI PANASZRÓL.
Az államtitkár elöljáróban hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás sajátossága éppen az, hogy az emberek életét és testi épségét közvetlenül fenyegető, rendkívüli veszélyhelyzet elhárítására gyors, hatékony, és a súlyosabb humán-egészségügyi következményeket mérséklő válaszokat adjon. Az állam ezen lehetősége – folytatta – egyben összhangban van az államot a polgáraival szemben alapkötelezettségeként terhelő életvédelmi kötelezettségével is, amellyel az egészséghez való jogot garantálni köteles.
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a járvánnyal szemben globális megoldás nem ismert, ezért a koronavírus elleni küzdelem során minden ország maga dolgozza ki védekezési stratégiáját, a felelős döntéseket pedig az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia.
Az államtitkár szerint a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget az indokolja, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.
Az élethez és az egészséghez való jog védelme és biztosítása képeződik le az oltási kötelezettség előírásával.
Horváth Ildikó tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a jelen fertőzöttségi mutatók és azok dinamikája egyáltalán nem indokolják az oltási kötelezettséget. Mint írta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, valamint növekszik a koronavírus örökítő anyagának mennyisége a szennyvizekben is.
Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és megfigyelhető, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb. Megjelent továbbá a dél-amerikai Peruból származó változat, a lambda-variáns is.
Minderre tekintettel – vélekedett az államtitkár – gyors intézkedésekre van szükség, amellyel eredményesen lehet megakadályozni vagy lassítani a vírus terjedését, továbbá megfelelő korlátok között lehet tartani a járványt. Szerinte ezeket az intézkedéseket szolgálják a kormányrendelet rendelkezései.
Önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását.
Horváth Ildikó érvelése szerint a kormányrendeletben rögzített előírás nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányrendelet kimentési lehetőséget is biztosít azon foglalkoztatottak részére, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvéleménnyel is alátámasztják.
A munkajogi felelősségi rendszer elemeit szem előtt tartva a jogalkotó az élet és az egészség – mint kiemelt és legfőbb értékek – védelme érdekében a rendeletben meghatározott kötelezettség előírását tartotta a legmegfelelőbbnek, amely a védett értek vonatkozásában arányos és szükséges.
Horváth Ildikó véleményének alátámasztására hivatkozott két alkotmánybírósági határozatra is, amelyekben az alkotmánybírák a kötelező védőoltások kapcsán hangsúlyozták: az eljárás során nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják, tehát egyfelől az egyént védik a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől.
(Borítókép: Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár Budapesten 2020. január 22-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)