Megkésett rendszerváltás zajlik a felsőoktatásban – vélekedett a Corvinus Egyetem volt rektora a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjúban. Lánczi András emlékeztetett, hogy a Corvinus volt az első hazai egyetem, amely átállt az alapítványi fenntartásra. Ezt maguk kezdeményezték, mert az egyetem már régóta szerette volna, hogy észrevehető átalakulás történjen.

A kancellári rendszer célja az eladósodottság megszüntetése volt, az alapítványi átalakulás már az egyetemek jobbá válását szolgálja

– fogalmazott a volt rektor, aki szerint téves megközelítés azt mondani, hogy a kormány el akarná foglalni az egyetemeket.

Elfoglalni egy földet, egy fizikai valóságot lehet. Agyakat, gondolkodást nem lehet elfoglalni

– jelentette ki, elismerve mindazonáltal, hogy minden kormánynak van politikai elképzelése és véleménye az intellektuális folyamatokról, így természetesen van egy harc, de ez szerinte nem korlátlan. 

A konzervatív felfogású oktatóknak ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani egy egyetemen, mint másoknak – hangoztatta, hozzátéve, hogy most van először igazából módja a rendszerváltás óta egy jobboldali kormánynak, hogy megmutassa, mit gondol az egyetemekről és a kultúra egészéről.

Lánczi András szerint a hatvanas évek újbaloldali mozgalmai az egyetemeket vették célba, mondván, meg kell tisztítani őket a tekintélytől.

Ma ez tér vissza a radikális baloldali liberális woke-mozgalomban, amely az egalitarianizmus kommunista ideológiai tulajdonságaival bír. Az egyetem közvetlen, nyílt politikai leigázására tesznek kísérletet 

– vélekedett, leszögezve, hogy az egyetem mindig is tekintélyelvű intézmény volt, ahogy az egyház és a hadsereg is.

A volt rektor bírálta a kormányt tudományellenességgel vádolókat is, mivel szerinte ez pusztán politikai kommunikáció.

Egy kormány definíciószerűen nem lehet tudományellenes, mert akkor maga alatt vágja a fát

– állapította meg. Szerinte a kormány nem véletlenül hozott létre egy innovációval foglalkozó minisztériumot, ahonnan folyamatosan jönnek a koncepciók, miként kellene a tudományt galvanizálni, és – úgymond az akadémiai bezártságot felszámolva – valódi teljesítésre késztetni a rendszert.

A mostani kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de cserébe komoly teljesítményt vár el az intézményektől

– állította Lánczi András, aki szerint a diploma presztízse nagyot zuhant ugyan, de élethosszig nagyobb megélhetési biztonságot ad. 

A volt rektor kritikusan szólt az egyenlőség eszméjéről is, amely az egyetemeket uralja.

Az egyetem ne legyen érzéketlen a hallgatók hátterére, de ne verjük szét az egyetemeket szociálpolitikával. Csak azért, mert valaki szegény, ne kerüljön be az egyetemre

– mondta, kiegészítve azzal, hogy csak szabad, gondolkodó emberek együttműködése tarthat fenn egy egyetemet. Ha ipari folyamattá degradálják az oktatást, amiben csak a mennyiség és a tömegesség számít, az nem egyetem – zárta gondolatait.