Soha nem volt még olyan nehéz helyzetben a nyomtatott sajtó, mint a tavalyi évben: egy év alatt közel százmillióval csökkent a kinyomtatott lapok mennyisége – írja a G7.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a különböző időszaki lapokból összesen 460 millió nyomtattak ki. A legnagyobb visszaesés a napilapoknál volt látható, amelyek mennyisége már az utóbbi években is csökkent.

A járvány leginkább a nyomtatott sajtót hozta nehéz helyzetbe, mivel ők a reklámbevételek mellett az újságértékesítésből befolyó összegek jelentős részét is elvesztették – ráadásul a vevők a járvány után sem igazán tértek vissza. 

A koronavírus azonban csak arra a visszaesésre tett fel a pontot, amely hosszútávon látható volt: 

A 460 millióból a KSH becslése szerint legfeljebb 300-350 milliót értékesíthettek, de a valós érték akár ennél is alacsonyabb lehet. A napilapok visszaesésében persze az online sajtó térnyerésének is jelentős szerepe van, de az is biztos, hogy az utóbbi évek lapátalakításai és bezárásai (Metropol, Népszabadság, Magyar Nemzet) is hozzájárultak ehhez. 

A példányszám egyébként a megmaradt lapoknál is visszaesett. A ma már a Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alárendeltségébe tartozó megyei lapoknál például ma már csak napi körülbelül 275 ezer példány fogy el összesen (ez az összes megyei lapra értendő), míg az átszervezés előtt napi 450 ezer körül járt az érték. Ebben és a hasonló esetekben kétségtelenül szerepe volt annak, hogy tulajdonosváltás és a tartalom áthangolása miatt csökkent az érdeklődés a lapok iránt. 

A G7 szerint a 2015 óta 200 milliós a példányszám-csökkenésből körülbelül 125-150 millióért a nagy napilapok megszüntetése, illetve a regionális média iránti érdeklődés tulajdonosváltásból eredő rohamos csökkenése felel, és „csak” a fennmaradó 50-75 milliós esés oka a piac általános szűkülése, illetve a pandémia. Ez azt jelenti, hogy

mint a járvány és a kedvezőtlen médiapiaci trendek.