Az utazást és a részvételt egy komoly cseh–lengyel nézeteltérés miatt mondta le a varsói vezetés.
Szóvivője szerint Morawiecki azért nem utazott Budapestre, a demográfiai csúcsra, mert egyre komolyabb a vita Csehország és Lengyelország között egy lignitbánya miatt – idézi az iRozhlas.cz a lengyel kormányszóvivőt, aki szerint most ennek a vitának a rendezése a miniszterelnök legfontosabb feladata. Morawiecki vélhetően azért nem akart Budapestre jönni, mert a cseh kormányfő, Andrej Babiš már szerdán a magyar fővárosba érkezett, és semmiképpen nem akart vele találkozni.
A budapesti rendezvényen a család- és szociális ügyekért felelős miniszter képviselte Lengyelországot. Eredetileg panelbeszélgetésen is részt vett volna Morawiecki, szlovén kollégájával, Janez Janšával, a szerb elnökkel, Alekszandar Vucsiccsal, illetve Mike Pence volt amerikai alelnökkel.
Keddi varsói sajtótájékoztatóján a lengyel kormányfő nagyon kemény szavakat használt.
Nincs miről beszélnünk a csehekkel
– idézte Morawiecki szavait a wp.pl portál. A varsói kormány nem enged, ha kell, emiatt átmenetileg kész felfüggeszteni egy rövid időre tagságát a V4-ben is.
A lengyel–cseh határ lengyel oldalán található a turówi lignitbánya, amelyet nemrégiben átalakítottak, bővítettek. A csehek szerint a kiterjedt termelés fenyegeti a térségben élők ivóvízellátását. Ezért a cseh kormány pert indított a bánya bezárása érdekében az Európai Unió Bíróságán. A luxemburgi testület végül úgy döntött, hogy a bányát be kell zárni.
Csavar a történetben az a hétfőn kézbesített határozat az európai bíróságtól, amelynek értelmében
amíg Varsó nem hajtja végre a bányabezárást, addig naponta félmillió eurós büntetést kell fizetnie.
Ez kiverte a biztosítékot. A lengyel kormány megmakacsolta magát, nem zárja be a bányát, egyben kérte a büntetés visszavonását.
Bár a bánya és erőmű a lengyel áramszükséglet mindössze hét százalékát fedezi, a varsói kormány és a szakszervezetek szerint bezárása munkahelyek elvesztését jelentené, áramszüneteket okozna, illetve néhány helyen akadozna a fűtés is.
Az ivóvízzel kapcsolatos aggodalmak mellett Csehország februárban arra alapozva indította a pert, hogy Lengyelország meglehetősen lazán kezelte a bővítés környezetre gyakorolt hatásának értelmezését. A bírósági döntés ellenére a két ország szakértői csoportjai folyamatosan tárgyalnak a vitát lezáró kormányközi megállapodás tervezetéről.
Az ügy nemzetközi politikai vonulata az, hogy Csehországban közelegnek a választások, és nem kizárt, hogy megbukik Andrej Babiš kormánya. Ha ez bekövetkezik, elképzelhető, hogy az újonnan felálló prágai vezetéssel Varsó könnyebben meg tud majd egyezni a bányabezárás ügyében.
(Borítókép: Mateusz Morawiecki Lengyelországban 2018. június 12 -én. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images)