Nagy a bizonytalanság, hogy szabad-e még a kerti hulladékot elégetni, és ha igen, mikor, ha pedig tilos, mi mást lehet tenni – írja a Hello Vidék. Sokan azt sem tudják, hogy a saját településükön éppen milyen szabályozás van érvényben. 

A zavart az okozza, hogy az országgyűlés által tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás 2021. január 1-jével eltörölte azt a törvényi lehetőséget, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést.

A szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, ugyanis a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és a kerti hulladék égetésének a tilalma, és a törvénymódosítás következtében az önkormányzatoknak a rendeleteiket 2021. január 1-jével hatályon kívül kellett helyezniük. 

ami a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól. Eszerint a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar és a kerti hulladék égetését. 

Vidéken a problémát jelenleg az okozza, hogy ahány település, annyiféleképpen szabályozzák a zöldhulladék, a kerti nyesedék és az avar égetését, vagyis ha a kerttulajdonos rossz időben rossz helyen éget avart vagy krumpliszárat, akkor nemcsak a tűzoltóságot hívhatják a nyakára, hanem még a lánglovagok kiszállási díját is neki kell fizetnie.