Sokan akarnak minket „felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” – ezt mondta Orbán Viktor vasárnap a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén az MTI tudósítása szerint.
A kormányfő az ünnepi istentiszteleten mondott köszöntőjében úgy fogalmazott: „Mi, magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”.
Ezt Szent István idejében még sokan elmondhatták magukról, ma viszont már egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában – tette hozzá.
Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét – fejtette ki a miniszterelnök.
Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket
– mondta Orbán Viktor, miközben hangsúlyozta: szerinte a magyarok „sem letérni, sem lesodródni” nem akarnak arról az útról, amelyet ezer éve járnak. Ennek elkerüléséhez az is kell, hogy az állami és egyházi közösségek együttműködnek, ezért foglalták az alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
„Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben” – mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását. Szólt Makovecz Imre építészről, aki – mint mondta – „élete alkonyán megálmodta a templomot”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert – jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.
A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók felelőssége, hogy „hívjanak”, hogy előkészítsék Isten és ember találkozását. Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak Isten számít.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében arról beszélt: a pesterzsébeti gyülekezet a névadással jelzi, hogy az erdélyi bözödújfalusi összetartozás templomának kíván testvére lenni. Felidézte: Bözödújfalu, a Marosvásárhelytől 22 kilométerre lévő település a 80-as évek közepén lett a Ceausescu-féle falurombolás áldozata. A falut, amelyben katolikusok, unitáriusok, székely szombatosok, görög katolikusok és reformátusok laktak alig 200 házban, elárasztották vízzel. A házak eltűntek, de a falu templomainak tornyai még sokáig kilátszottak a vízből, mielőtt ledőltek. Az egykori lakosok évente visszajárnak, 2020-ban pedig elhatározták, hogy visszaépítik a tó közepén az egykori katolikus templom tornyát a megmaradás és az összetartozás szimbólumaként – mondta.
Bagdy Emőke – aki gyűjtést szervezett a templomépítésre – , elmondta, sok ezer ember adományozott függetlenül felekezeti hovatartozásuktól országszerte és a határokon túl is. A templom alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.