Az Országgyűlés szeptember 27-én elfogadta a kormány azon javaslatát, amely 2022. január 1-jéig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Pontosan tudjuk is, mi az a veszélyhelyzet, hogy milyen alapvető jogok nem korlátozhatók veszélyhelyzetben vagy mitől különleges a különleges jogrend. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.
Az Országgyűlés szeptember 27-én elfogadta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását, amely mindösszesen 3, azaz három paragrafusból áll. A törvénymódosítás kimondja, hogy
Most nézzük a módosításhoz kapcsolódó tévhiteket.
1. Összesen ebből a három rendelkezésből áll a 2021. évi I. törvény.
Korántsem.
Az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021.évi I. törvényben nemcsak a veszélyhelyzetet hosszabbította meg a jövő év elejéig, hanem arra is felhatalmazta a kormányt, hogy az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, 2022. január 1-jéig meghosszabbítsa. Ez a felhatalmazás összesen hetven kormányrendeletet érint.
A törvény továbbá azt is kimondja, hogy
2. A vészhelyzet a veszélyhelyzet szinonimája.
A jogi nyelvben nem.
Nemegyszer az újságírók is összekeverik a két kifejezést.
A veszélyhelyzet egy alkotmányjogi (az Alaptörvényben is szereplő) fogalom, amelyből következik, hogy a vészhelyzet nem. Utóbbi inkább egy amerikai kórházi tévésorozat címeként ismert. Ezzel szemben a veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.
3. Csak világjárvány miatt lehet kihirdetni veszélyhelyzetet.
Nem egészen.
A veszélyhelyzetet természeti és civilizációs eredetű események is kiválthatják. Mint például
4. Kizárólag veszélyhelyzet idején van különleges jogrend.
Nem kizárólag.
Az Alaptörvény szerint a különleges jogrendnek több esetköre is van:
Kétségkívül a veszélyhelyzet a különleges jogrendek között az egyetlen, amely nem az állam fegyveres védelmére irányul, ezért alkalmazási valószínűsége is lényegesen nagyobb a többi esetkörhöz képest. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozó főbb szabályokat az Alaptörvény, míg részletszabályait sarkalatos törvényként a katasztrófavédelmi törvény szabályozza.
5. A veszélyhelyzet kihirdetésére az Országgyűlés jogosult.
Bármennyire is meglepő, de nem.
Az Alaptörvény 53. cikke alapján a veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult, mégpedig olyan elemi csapások vagy ipari szerencsétlenségek esetén, amelyek veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot.
A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az ilyen módon megalkotott rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban ezek a rendeletek is hatályukat vesztik.
6. Veszélyhelyzetben korlátozhatók az alapvető jogok.
Csak részben.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok (Alaptörvény 54. cikk) szerint az alapvető jogok gyakorlása – bizonyos, abszolútnak tekintett jogokon kívül – felfüggeszthető, illetve más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Nem korlátozható jogok:
Korlátozható jogok:
7. Az elmúlt másfél évben mindvégig volt kihirdetett veszélyhelyzet.
Nem volt mindvégig.
Tavaly június 18-tól november 4-ig nem volt kihirdetett veszélyhelyzet.
A kormány a koronavírus-világjárvány miatt ugyanis a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben hirdetett ki először Magyarország egész területére veszélyhelyzetet, amely az első hullám lecsengésével, 2020. június 18-án szűnt meg. A járvány második hullámában a kormány 2020. november 4-től állította vissza a különleges jogrendet, majd az Országgyűlés november 10-én elfogadta azt a törvényt, amely 2021. február 8-ig hosszabbította meg a veszélyhelyzet hatályát. Ezt követően a parlament további három alkalommal hosszabbította meg a veszélyhelyzetet: idén februárban, májusban és most, szeptember 27-én.
+1 Már júniusban elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, amely a veszélyhelyzet megszűnése, illetve veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése utáni időkre ír elő átmeneti rendelkezéseket.
optimista lépés volt, de igaz.
Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amelyet június 28-án ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. A 2021. évi XCIX. törvény azonban csak a veszélyhelyzet megszűnésekor lép majd hatályba. Bízzunk benne, hogy ez a nap minél hamarabb eljön!
(Borítókép: Képviselők interpellációra adott válaszról szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)