A rendőrség szó hallatán egy fegyveres szervezetre, egy hatóságra gondol az emberek többsége. Ilyen lesz a hazai állatrendőrség is?

Mást jelent az állatrendőrség kifejezés hazánkban és nemzetközi szinten is. Magyarországon 2013 óta van egy alapítvány, amely az állatrendőrség kifejezést a nevében hordozza, sőt Állatvédelmi Járőrszolgálat nevű egyesülés is létezik, ezek mind civil szervezetek. Romániában és Görögországban működik állatrendőrség, ami hatósági jogkörrel rendelkezik, és a normál rendőrség alá tartozik. Fel is vettük a kapcsolatot a szomszédos országban működő szerv képviselőjével, akitől megtudtuk, hogy még viszonylag gyerekcipőben jár a működésük, és finoman szólva sem elég hatékony. Ennek számos oka van, a rendőrök leterheltsége, a nem megfelelő képzés, a bürokrácia és még hosszan sorolhatnám. Emiatt is gondoltuk úgy, hogy ez a fajta struktúra, azaz hogy Magyarországon is a rendőrségen belül létrejöjjön egy ilyen osztály, nem lenne jó megoldás.

Emellett állatrendőrségnek nevezik számos országban az olyan civil szervezeteket, amelyek szorosan összedolgoznak különféle együttműködési megállapodásokban rögzítve a hatóságokkal, és így végeznek állatvédelmi feladatokat. Erre jó példa az Egyesült Államokban a San Antonió-i szervezet, amit a köznyelv csak állatrendőrségnek hív. Tizenöt éve jöttek létre, és rendkívül hatékonyak. A NÁSZ felvette velük is a kapcsolatot, és nagyon készségesek voltak, nekünk elsősorban ők a követendő példa.

Nehéz elképzelni, hogy egy texasi civil szervezet mintája Magyarországon is működik, hiszen abban az államban szinte mindenki fegyvert visel, ami sok esetben erőteljes meggyőző erő tud lenni, gondolom, az állatrendőrök is fel vannak fegyverezve? 

A San Antonió-i kollégák nem hordanak fegyvert, és valóban, Texasban különösen sok fegyver van az embereknél, ők ezek nélkül is eredményesek. Ezért is kértünk el tőlünk olyan anyagokat, amelyekben leírták nekünk, hogy hogyan működnek együtt a hatóságokkal és különféle szervezetekkel, hogyan képzik a járőreiket, milyen kritériumoknak kell megfelelniük a náluk dolgozóknak, és sok egyéb dolog.

Tudna példát mondani az amerikai szervezet munkájára, ők hogyan végzik a dolgukat?

Például ha a járőrök találnak egy utcán kóborló kutyát, akkor chipolvasóval ellenőrzik, hogy az kihez tartozik, ha ezt sikerül megállapítani, elviszik a gazdájához, és felvilágosítják, hogy feltehetőleg az állatot nem megfelelően helyezték el, ha ki tudott szökni, és ez mennyi és milyenfajta problémákat okozhatott volna. Ezenfelül amolyan közigazgatási bírságot is ki tudnak szabni. Azonban ha egy bejelentés érkezik hozzájuk egy rossz körülmények között tartott állatról, aki egy magánterületen van, akkor a helyszínen erről előbb meggyőződnek, de nem hatolnak be, értesítik a rendőrséget, hiszen ez az ő dolguk, majd a mentett állatról már ők gondoskodnak. Ha szükséges, tudják, hogy melyik állatklinikára kell vinni, hol lehet elhelyezni, hogy lehet neki gazdát találni.

Egy olyan országban, ahol a hatóságokat is túlszabályozzák, mit tehet egy civil szervezet, mitől lesz más a NÁSZ állatrendőrsége, mint azok a civil tömörülések, amelyek több évtizede ilyen tevékenységet végeznek eredményesen?

Egy komplex rendszerben gondolkodunk, amelyben egyaránt helye van az állatvédelmi ellenőrök járőrtevékenységének, az országos edukációs kampányoknak, a figyelemfelkeltő rendezvények szervezésének, a hatóságokkal való kapcsolattartásnak, együttműködéseknek, a jogi ügyek végigvitelének és a jogsegélynyújtásnak is. Saját belső képzési rendszert dolgozunk ki, egy jogász felkészültségével kell ismernie a járőreinknek a szabályokat, a törvényeket, a rendeleteket, ezért is akarunk együttműködni jegyzőkkel, polgárőrségekkel, önkormányzatokkal. Emellett komoly állatelsősegély-ismeretekkel is rendelkeznek majd, továbbképzésük folyamatos lesz, és tudva azt, hogy milyen megterhelő munkát végeznek az állatvédelemben dolgozók, a mentális egészségük megőrzését is elősegítjük majd. Mindemellett szeretnénk együttműködni a már hosszú ideje működő állatvédelmi szervezetekkel is, a munkájukat szeretnénk megkönnyíteni, nem pedig akadályai vagy gátjai kívánunk lenni annak.

Mit gondol, miért írt alá több mint száz állatvédő szervezet egy közös nyilatkozatot arról, hogy megtévesztő az állatrendőrség neve, és nincs szükség még egy állatok védelmét segítő polgári társulásra?

Nekünk nem célunk 1 százalékos adófelajánlásokat elvenni évtizedek óta jól működő menhelyektől, alapítványoktól, sőt mi a fent említett dolgokkal segíteni szeretnénk őket, együttműködnénk velük. Én azt hiszem, nem biztos, hogy megértették, hogy a szervezetünk milyen tevékenységet fog végezni, és azt hogyan képzeljük el. 

Akkor jogos kérdés, hogy miből fog működni a szervezetük, honnan lesz tőkéjük?

Mi egyesület vagyunk, számos önkéntes, aktivista jelentkezett hozzánk, segít nekünk, emellett támogatóink is vannak, és idővel számítunk majd sikeres hazai és uniós pályázatok útján szerzett tőkére is. A NÁSZ jelenleg a tagok hozzájárulásaiból működik, bízunk abban, hogy hamarosan edukációs és egyéb projektjeinkre sikeresen fogunk tudni pályázatokat benyújtani. Önkéntesek, aktivisták jelentkezését folyamatosan várjuk, hamarosan a weboldalunkon keresztül jelentkezhetnek majd. 

Milyen kritériumoknak kell megfelelnie a jelentkezőknek, milyen szempontok alapján választják majd ki őket? 

Mivel tevékenységünk rendkívül komplex lesz a jövőben, így számos területről várjuk a jelentkezéseket. Szívesen látunk sorainkban ideiglenes befogadókat is, de jogászokat is például, akik jogi osztályunk tagjaiként elősegítik majd a jogsegélyszolgálatot. Szintén várjuk képzett állatorvosi asszisztensek, állatorvosok jelentkezését is. Azok esetében, akik állatvédelmi járőrtevékenységet fognak ellátni, azaz a mentésekben fognak aktívan részt venni, ahogyan arra már korábban rávilágítottam, saját képzési rendszert fogunk kidolgozni, a tagfelvétel pedig majd a sikeres modulzáró vizsgákhoz lesz kötve. 

Mikorra tervezik a járőrözés elindítását, és mekkora létszámmal számolnak, mennyi ember kellhet Budapestre és Pest megyébe egy ilyen feladatkörhöz?

Erre nem tudok még egzakt számot mondani, hiszen például nyilvánvalóan minél többen jelentkeznek ideiglenes befogadónak vagy jogsegélyszolgálatra, annál jobb. 

Miben változtathat az állatrendőrség azon az érthetetlen bírói gyakorlaton, hogy az állatkínzók szinte sosem kapnak letöltendő büntetést, legyen a kegyetlenségük foka bármilyen embertelen is?

Minél több állatkínzó ügye jut el a bírósághoz, annál inkább fokozódik majd a társadalmi nyomás, és ez elvezethet odáig, hogy nem csak az úgynevezett középmérték elve érvényesül a bíróságokon. 

(Borítókép: Juancho Torres / Anadolu Agency / Getty Images)