Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége konferenciáján ezúttal városvezetőként üzenték meg, miként alakítanák át az állam és az önkormányzatok viszonyát. Karácsony Gergely életmentő beavatkozást sürget.
Végérvényesen kettészakadt Magyarországon az önkormányzati rendszer kormányoldali és rebellis helyhatóságokra – legalábbis ezt tükrözte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett helyzetértékelő konferencia, amelyen Gyenesei Istvántól, a Gyurcsány-kormány önkormányzati miniszterétől Kuncze Gábor volt belügyminiszteren át Horváth Csaba zuglói polgármesterig számos önkormányzati szakember megjelent, miközben fideszes városvezető egy sem tette tiszteletét.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke megnyitó beszédének tükrében ez érthető, hisz a házigazda szerepét betöltő polgármester azzal adta meg az alaphangot, hogy
a mai magyar önkormányzatiság megy vissza a közép-kádári időszakba. Nem bölcs az a kormány, amely lemond arról a felhajtóerőről, amit a helyben megválasztott vezető és testület hozzá tud tenni az ország működéséhez. A mostani kormányzat mindent kontrollálni akar, és olyan hatásköröket is átvesz, amelyekkel veszélyezteti az önkormányzatok demokratikus alapberendezkedését.
Gémesi a polgármesterek nehéz helyzetét azzal világította meg, hogy központi forrást csak olyan fejlesztésekre remélhetnek, amely „egy másik gazdasági, üzleti érdek részeként van benne a rendszerben”, ez pedig nem mindig vág egybe a helyi érdekkel.
Nem akarta „összekampányolni” a rendezvényt, ezért Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy most főpolgármesterként és a MÖSZ társelnökeként beszél. Aztán mégis kissé kampányízűen fejtette ki, milyen országban szeretne élni és hogy miért kell az országnak változás. Azért, hogy megerősítsék a társadalmi autonómiát, az elsők között az önkormányzatok autonómiáját. Szerinte
Nem egyik vagy másik önkormányzat, hanem a magyar önkormányzatiság szorul életmentő beavatkozásra.
Bár a főpolgármester szerint a helyi vezetés tisztességesen helytállt a járvány elleni védekezés időszakában, cserébe nem csak hogy nem kezelte őket a kormányzat partnerként, az információkat is elzárta előlük, sőt még sokszorosan meg is sarcolta őket.
Ez így biztosan nem mehet tovább. A helyi igazgatás ugyanis nem egyik vagy másik párt, hanem az összetartó társadalom ügye. A demokrácia fenntartásához elengedhetetlen, hogy olyan viszonyokat teremtsen a vezetés, amely találkozik a benne élő emberek igazságérzetével.
Karácsony jóvátételt követelt az önkormányzatoknak, szerinte vissza kell kapniuk mindazt, amit a járvány és a válság idején elvett tőlük a kormány. XII. Piusz pápát idézve úgy fogalmazott,
jogtalan átadni egy nagyobb és magasabb rendű közösségnek azt, amit a kisebb közösségek is el tudnak látni. Mindez a társadalom helyes rendjének felforgatása és súlyos megkárosítása.
Ennek alátámasztására azt mondta, sem a kórházak elvétele, sem az iskolák államosítása nem eredményezett színvonal-növekedést. Az elvett adóbevételeket sem használják fel jobban és igazságosabban. Úgy látja, hogy a főváros és a vidék között mesterségesen szítják az ellentéteket. Ez a hadiállapot bezárja a magyar közéletet, így pedig számos jó gondolat megy veszendőbe. Nem az új földesurak királysága, hanem társadalmi igazságosság, tisztes megélhetés és fenntarthatóság a jövő.
A magasztos gondolatok helyett nagyon is kézzelfogható esetekre fordította le Márki-Zay Péter, a MÖSZ elnökségi tagja, mit kifogásol a jelenlegi szisztémában. Neki nem célja a 2010 előtti rendszerhez való visszatérés, a megújulás két kulcsszava szerinte a függetlenség és a hatékonyság, ezt kell garantálnia az új magyar államnak. Utóbbival összefüggésben dicsérte a kormányablakok rendszerének bevezetését, hódmezővásárhelyi példákat idézve pedig emlékeztetett rá, hogy egy kétezer forintos városkártya kiváltása mellett sikerült ingyenessé tenni a helyi tömegközlekedést, méghozzá úgy, hogy a városnak 16 millió forinttal kevesebbe kerül évente a szolgáltatás, mint korábban. Megpályáztatták, és egy tisztes vállalkozó nyert a Volán busszal szemben. A szemétszállításon hetvenmilliót spóroltak egy új szoftvertámogatás bevezetésével.
Az önkormányzatok működésének jelenlegi szabályozása azonban számára elfogadhatatlan: a város csak állami engedéllyel vehet fel hitelt, az indoklás szerint azért, hogy ne adósodhasson el. Amikor meghozták e szabályt, Hódmezővásárhely volt lakosságarányosan a legeladósodottabb magyarországi település. Amikor átvette a polgármesteri tisztséget – bár elődje tagadta –, tízmilliárdos hitel terhelte Hódmezővásárhely költségvetését. Ebből mára 5,5 milliárdot már lefaragtak,
mert okosabbak vagyunk, és nem lopunk.
Ennek megvilágítására Márki-Zay példával szolgált: Lázár János rokona végezte a térfigyelők üzemeltetését Vásárhelyen. Most is ő végzi, csak most tiszta versenyben nyerte el a lehetőséget, ezért harminc százalékkal olcsóbban teszi ugyanazt. Az új kamerák telepítésekor az előző városvezetés alatt 2,7 millió forintos kameránkénti árat szabtak, ugyanezt megversenyeztetve most hat kamerát telepítettek összesen 2,4 millió forintért.
Ha tiszta verseny van, fideszes vállalkozók is nyernek, ha ők adják a legjobb árat. Ez szolgálja a közösség érdekét – tette hozzá.
A beruházási hitelfelvétel kormányengedélyhez kötését is az önkormányzati autonómia csökkentéseként értelmezi, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan, ha a szabad pénzeszközöket sem fektethetik államkötvénybe.
Egy érdekes elvi vitáról is beszámolt Hódmezővásárhely polgármestere: vajon vállalkozhatnak-e az önkormányzatok? Szerinte igen, és ebben ellentétes állásponton van a baloldali városvezetőkkel. Jó példaként a fideszes vezetésű Mórahalom polgármesterét hozta fel. Nógrádi Zoltán 13 önkormányzati céget működtet a településén, és csupán egy nem nyereséges ezek közül.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az Indexnek nyilatkozva azt mondta, jelenleg a kormány és az önkormányzatok közti konzultatív testület, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa kiüresedett, mert nincsenek a benne részt vevő felek egyetértéséhez kötve olyan, önkormányzatokat érintő döntések, mint például a közelmúltban tapasztalt forráselvonások, hatáskör-leépítések, valamint az önkormányzati szolgáltatások díjainak emelési tilalma. Más javaihoz így hozzányúlni egy jogállamban elképzelhetetlen.
A kormányzat kedvező intézkedései között a kormányhivatalokat említette, mert ők vezették be a leghatékonyabb ügyfélszolgálati rendszert, ezért ezeket az államigazgatás legsikeresebb és legkorrektebb szervének tartja.
A megyei önkormányzatokat politikai alapú kádertemetőnek nevezte, felhozva a Csongrád megyei példát, ahol a bukott szegvári polgármestert (aki szentesi polgármesterjelöltként is megbukott) nevezték ki a megyei közgyűlés élére. Bár szerepéről még viták vannak, Márki-Zay történelmi okokból mindenképpen megtartaná a megyéket és testületeiket. A hagyománytisztelet szempontján túl álláspontja szerint az oktatás-igazgatási, fekvőbeteg-ellátási, minőségbiztosítási, sürgősségi ellátási területek feladatait célszerű lehet megyei szinten szervezni.
Kormányra kerülve az első intézkedései között szerepelne (a decentralizáció jegyében) az alapfokú oktatás és a nem szakoktatásra vonatkozó középfokú oktatás, valamint a járóbeteg-szakellátás visszaadása önkormányzati hatáskörbe. Az adókivetési szabadságot is visszaállítaná.
Elkészült a forgatókönyv arra az esetre, ha el kell hagynia a polgármesteri széket; ebben az esetben három alkalmas emberrel számol, köztük az új alpolgármesterével, Szabó Jánossal. Arra a kérdésre, hogy vállalna-e egy új összetételű kabinetben miniszteri tárcát, azt felelte, hogy a romafelzárkóztatást és az oktatást érintő területen mindent megtenne bármilyen kormánynak. E két terület kiemelt fontosságú számára.
(Borítókép: Eszes Béla, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely a Magyar Önkormányzatok Szövetsége konferenciáján Gödöllőn 2021. szeptember 28-án. Fotó: Márki-Zay Péter / Facebook)