A Fidesz tartja eddigi pozícióit, megállt a Jobbik nyáron mért zuhanása, kissé gyengült a DK és a Momentum, az MSZP változatlanul az 5 százalékos küszöbhatáron.
A ZRI Závecz Research Intézet szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz tábora változatlan méretű maradt az elmúlt egy hónapban, a választókorú népesség 35 százaléka támogatja, összesen 2,8 millió ember. A Jobbik nyáron át tartó lassú visszaesése megállt, az augusztusi 11-ről egy kicsivel emelkedett a támogatók aránya, 12 százalékra – ez az arány közel 1 millió szimpatizánst jelent. A Demokratikus Koalíció tábora valamelyest kisebb lett, 12-ről 11 százalékra csökkent, így jelenleg nagyjából 900 ezer támogatójuk van. A sorban az MSZP következik, a múltkorival azonos, 5 százalékos, 400 ezres táborral. A Momentum legutóbb 5 százalékon állt, most 4 százalékon, azaz bő 300 ezer támogatójuk van. Az LMP tartja a 2 százalékot, ami nagyjából 150 ezer szimpatizánst jelent számukra. A Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos, így mindegyiküknek megközelítőleg 100 ezer szimpatizánsa van. A pártnélküliek aránya 27 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 48 százalékos, a második helyen a DK áll 18, a harmadikon a Jobbik, 15 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az eltökélt szavazók csoportján belül, a Momentum 5 százalékos. Az LMP ebben az aktív választói körben 3 százalékára számíthat, a Párbeszéd 2, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékra.
Minden hónapban az a tapasztalat, hogy a Fidesz–KDNP, illetve a hat együttműködő ellenzéki párt közös listáját szinte azonos arányban támogatják, az eltérések statisztikai értelemben nem számottevők. Most
szeptemberben az ellenzéket a teljes népesség 38 százaléka támogatja, a kormánypártokat 37 százalék.
Ha a választáson való részvételüket biztosra ígérőket és már elköteleződött szavazókat vesszük alapul, akkor körükben mindkét politikai oldal 49-49 százalékra számíthatna. Nemcsak a támogatottsági arányok, hanem az emberek várakozásai is eldöntetlen politikai csatározást jeleznek. A Fidesz–KDNP győzelmét 39, az ellenzékét 38 százalék prognosztizálja, 23 százalék bizonytalan a végeredményt illetően. A kormánypártiak valamivel optimistábbak, 97 százalékuk szerint megnyerik a választást, az ellenzékiek 92 százaléka reméli a saját politikai oldal győzelmét.
A két lista támogatottságát jelentős mértékben határozza meg a választópolgár lakóhelyének típusa, nagysága. A 2000 fő alatti községekben nagy előnye van a kormánypárti listának, az itt élők 45 százaléka szavazna rájuk, az ellenzékre 33 százalékuk. A 2000 főnél népesebb községek lakói is inkább a Fidesz–KDNP-t támogatják, de a százalékos előny valamivel kisebb: 41–34. A 20 ezer fő alatti városokban szorosabb a verseny, de a kormányerők itt is vezetnek (38 százalék) az ellenzékkel szemben (32 százalék). A 20 ezer fő feletti városokban már eléggé kiegyenlítettek az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP 43 százalékon, az ellenzék 40 százalékon áll.
A megyeszékhelyek, megyei jogú városok kategóriájában a támogatottsági arányok átbillenek az ellenzék felé: a hatpárti közös listára 37, a kormánypártokra 34 százalék voksolna. A fővárosban fölényesen vezet az ellenzék, kétszer annyi támogatójuk van, mint a Fidesz–KDNP-nek (52, illetve 25 százalék).
Az adatfelvétel ideje: 2021. szeptember 13–20.
(Borítókép: Nagy Szabolcs / Index)