A kétharmaddal elfogadott jelenlegi alkotmány nem azt fedi le, amit egy alkotmánynak kell, vagyis olyan témákat is itt szabályoznak, amelyek kormányzati kérdések. Ez korlátozza a mindenkori kormány szabadságát, ami „nem helyes, ez antidemokratikus” – mondta el Hack Péter alkotmányjogász a Privátbankárnak adott interjújában. 

ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási jogi Tanszékének vezetője, a Fidesz és az SZDSZ volt tagja, egykori parlamenti képviselő úgy véli, hogy az érvényben lévő Alaptörvény olyan helyzetet hozott létre, hogy az országot csak kétharmados parlamenti többséggel lehet kormányozni. Véleménye szerint 

olyan kérdéseknek, mint a felsőoktatás ügye, a mindenkori kormányzati kompetenciába kellene tartozni, így a felsőoktatás alapítványokba szervezése például egy következő demokratikusan megválasztott többséget akadályozni fog oktatáspolitikájának kialakításában.

A másik nagy problémája az Alaptörvénnyel a fékek és ellensúlyok lebontása. Például az Alkotmánybíróságnál.

Az Alkotmánybíróság tagjait most a Fidesz szavazataival választják meg. Ez olyan, mintha a futballban az egyik csapat gyúrója lenne a bíró. Ugyanez a gondom a legfőbb ügyész, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetében. Ezeknek a rendkívül fontos közjogi méltóságoknak pártpozícióvá tétele aláássa a közbizalmat

– mondta el Hack Péter.

Az alkotmányjogász ennek ellenére nagyon veszélyesnek érezné, ha az ellenzék kétharmados többség nélkül kidobná az Alaptörvényt. Ebben az esetben ugyanis permanens alkotmányos válság következhet, az államszervezet felbomlása és szétesése, ami akár polgárháborús helyzetet teremthet.

Ahogy fogalmazott,

a jogalkalmazók, a rendőrök, az ügyészek és a bírók komoly bajba kerülnének, amikor el kell dönteniük, az írott alkotmányt, és az arra épülő jogszabályokat kövessék vagy az új többség által hozott formailag érvénytelen szabályokat.