Magyarországon eddig miért nem szabályozták a meteorológiai tevékenységet?

Az utóbbi időben megszaporodtak a szolgáltatók, az állami fenntartású OMSZ mellett egyre több magánmeteorológiai cég jelenik meg a piacon, akik – hangsúlyozom – fontosak és nagyon hasznos feladatot végeznek. A tevékenységüket azonban ideje volt egy picit kordában tartani. Nagyságrendileg hat év kemény munka és rengeteg egyeztetés előzte meg, hogy mára kormányrendelet született a meteorológiai tevékenységről. A Magyarországon is egyre intenzívebben tapasztalható globális felmelegedést kísérő klímaváltozás arra sarkallt bennünket, szakembereket, valamint a döntéshozókat is felébresztette, hogy ideje komolyabban készülnünk az itthon is egyre sűrűbben tapasztalható szélsőségesebb időjárási jelenségekre. Hiszen ennek nem kisebb a tétje, mint az élet- és a vagyonvédelem.

Ezek szerint a meteorológiai jelentések és előrejelzések világa eddig lényegében préri volt?

Ez így igaz. Nem túlzás azt állítani, hogy kellően hiteles, precíz méréshez szükséges, folyamatosan kalibrált és ellenőrzött eszközökkel ma itthon egyedül az OMSZ rendelkezik. Plusz egyéb államigazgatási szervek, mint például az Országos Vízügyi Főigazgatóság vagy a katonai meteorológiai szolgálat. Ezzel szemben a magánmeteorológiai cégek a piacról könnyebben beszerezhető, sok esetben nem megfelelően telepített, kevésbé pontos műszerekkel és technológiával mérnek. Amivel az átlaglakosság szempontjából nincs is probléma, amíg hétköznapi időjárás-előrejelzésről beszélünk.

Kit zavar, hogy ma reggel 12 vagy 13 fok volt? Amikor a magánszolgáltató és az OMSZ pontosságát hasonlítom össze, egyébként is legfeljebb tizedfokosak a mérési különbségek. Ezeknek az eltéréseknek azonban már igen nagy a jelentőségük, amikor a mérési adatainkkal a klímaváltozás mértékét akarjuk meghatározni.

Az új felállás fontos eleme, hogy állami monopóliumot kaptak, mostantól kizárólag az OMSZ adhat ki időjárási riasztást és veszélyjelzést. Miért? Sok hasonló figyelmeztetés csúszott félre?

Adott esetben ellentétes viselkedést válthat ki, amikor a különböző meteorológiai szolgáltatók különböző veszélyjelzéseket adnak ki. Erre sajnos jó példa a tragikus 2006. augusztus 20-i vihar. Az OMSZ akkor is tette a dolgát, ám a megfelelő riasztás vagy nem jutott el a megfelelő helyre, vagy nem tudták, mit kell kezdeni vele. Ezért is nagyon fontos az új, egycsatornás rendszer, hogy az időjárási figyelmeztetést és riasztást mostantól egyedül hivatalosan az OMSZ adhatja ki. Ezt utána bárki átveheti, a lényeg, hogy a veszélyjelzés betűre megegyezzen az általunk mondottakkal.

Mit értünk pontosan meteorológiai veszélyjelzés alatt?

Az ehhez kapcsolódó fogalmak valóban nemegyszer keverednek a fejekben. A meteorológiai veszélyjelzés egy gyűjtőfogalom, a figyelmeztetést és a riasztást foglalja magában. Figyelmeztetést akkor adunk ki, amikor előreláthatóan valamilyen veszélyes időjárási jelenség fordul elő, például zivatar vagy felhőszakadás. De a figyelmeztetés vonatkozhat extrém melegre is. Az ilyen jellegű események előtt mindig egy, két vagy három nappal adjuk ki a figyelmeztetést. A riasztást pedig akkor, néhány órával korábban, amikor valószínűleg bekövetkezik az esemény. Mind a figyelmeztetés, mind a riasztás veszélyességtől függően lehet citromsárga, narancssárga és piros.

Sokszor megkapják, hogy pontatlanok a riasztásaik. Mit szól ehhez az OMSZ?

Igen, ezzel gyakran szembesülünk, mert míg a hétköznapi időjárásjelentés-olvasó a saját szűk környezetében, addig a meteorológus nagyobb léptékben gondolkodik. Mi mindig egy adott járási területre adjuk ki a riasztást és a figyelmeztetést. Az, hogy a budai utcában, ahol dolgozom, süt a nap, még nem jelenti azt, hogy a ferihegyi repülőteret közben nem veri el egy hatalmas jégeső. Könnyű ilyenkor azt mondani, hogy na, a meteorológusok megint tévedtek.

Az Európai Unió nyílt adatpolitikáról szóló irányelve nagyértékű adatoknak minősítette a meteorológiai adatokat, amelyeket az OMSZ-nek is közzé kell tennie. Ez a gyakorlatban mit jelent?

A tagországoknak záros határidőn belül ingyenesen, géppel olvasható formában elérhetővé kell tenniük az összes eddigi időjárási adatukat. Ezért az OMSZ a kormány támogatásával 2021. január 1-jétől bevezette a nyílt meteorológiai adatpolitikát, és az erre szolgáló portálon keresztül valamennyi digitális formában rendelkezésre álló meteorológiai adat, információ, előrejelzés és veszélyjelzés ingyenesen rendelkezésre áll. Továbbá az OMSZ feladata az is, hogy felállítsa és működtesse a bárki által használható Nemzeti Meteorológiai Adatbázist.

Az állami szervezetek kötelesek arra, hogy a Nemzeti Meteorológiai Adatbázisba eljuttassák valamennyi meteorológiai adatukat. Ezen túlmenően bárki az OMSZ rendelkezésére bocsáthatja a saját méréseit, amelyek persze minősítésen esnek át, mielőtt bekerülnek az adatbázisba. Az OMSZ tevékenysége és a nyílt adatokhoz való hozzáférés, a transzparencia nem csak azért fontos, hogy a repülők felszállhassanak vagy az ipari létesítmények működhessenek. A cél az, hogy adatokat adjunk mindenkinek, aki szeretne ezekre építeni. Az időjárás-érzékeny gazdasági területek ne sok pénzért cserébe, ne hosszú szerződési folyamatok után jussanak hozzá a számukra értékes időjárási információhoz.

Az OMSZ több mint 150 éves intézmény. Hogy állnak az elmúlt másfél évszázad adatainak digitalizációjával? Ez szintén érdekes adalék lehet a klímaváltozás monitorozásához?

A könyvtárunkban, adattárunkban megtalálhatók a 150 évvel ezelőtti, kézzel írt észlelőkönyvek is, amelyek digitalizációja egyelőre csak néhány állomás esetében történt meg. Most próbálunk ezen a területen is előrelépni, de ehhez egyesével kell bevinni az adatokat a számítógépbe, ami igazi sziszifuszi munka. Természetesen a modern technológiák, a mesterséges intelligencia alkalmazása ezen a téren is nagy segítséget nyújthat a közeljövőben.

Ehhez képest most az automata mérőállomásaink két másodpercenként szolgáltatják az időjárási információkat. A távérzékelési eszközökről (időjárási radarokról, műholdakról) ne is beszéljünk. A méréstechnika rohamos fejlődésének köszönhetően egy évtized alatt körülbelül két-három nagyságrenddel nőtt a beérkező adatmennyiség.

Beszélgessünk egy kicsit a repülésmeteorológiai szolgáltatásról, amely eddig nem teljes mértékben tartozott az OMSZ hatáskörébe. Ez szintén változik. Ez a hétköznapokban mit jelent?

Ez egy érdekes örökség. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kivételével az összes hazai polgári repülőteret, valamint az általános célú repülést (például hőlégballonok, vitorlázó repülőgépek) jelenleg az OMSZ szolgálja ki. A szabályozások értelmében minden repülőtéren rendelkezésre kell állnia valamilyen meteorológiai információnak. Ez egy kisebb reptér esetében lehet, hogy egy szélzsák, máshol viszont egy komplett meteorológiai iroda és meteorológiai mérőrendszer működtetését jelenti, amely információkkal látja el a pilótákat, hogy mi várható az érintett repülőtereken és az útvonal mentén, ahol repülni fognak.

A kormányrendelet az OMSZ-ot jelölte ki a teljes magyar légtérre mint repülésmeteorológiai szolgáltató. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kiszolgálása a jövő év elejétől tehát visszakerül hozzánk a Hungarocontroltól, a ferihegyi meteorológus kollégákkal és a mérőeszközökkel együtt. Nagyon készülünk a 2022. január 1-jei átállásra. A cél az, hogy még biztonságosabb és színvonalasabb legyen a szolgáltatás. Ezt segíti az OMSZ-nél rendelkezésre álló valamennyi meteorológiai adat, információ és előrejelzési modell.

Teljes joggal régóta slágertéma a klímaváltozás. Ön mennyire alszik nyugodtan emiatt?

Nem gondolom, hogy itt lenne a klímaszorongás ideje. Pláne hogy szorongással semmit sem fogunk megoldani. Hiszem azt, hogy nem csupán magánemberként, otthonunkban, de hivatásunkkal is sokat tehetünk az éghajlatváltozás ellen. Mindenki a saját területén. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert az átlagosnál látványosabban tudok tenni a éghajlatváltozás ellen, ami társul azzal, hogy a döntéshozóknak el tudom mondani és adott esetben meg is tudom győzni őket arról, hogy milyen irányba haladjunk, melyek a főbb feladatok. Az OMSZ alapvetően arra tud figyelmeztetni, hogy a mi régiónkat hogyan, milyen léptékben érinti a klímaváltozás.

Mire lehet számítani? Ön milyen időjárási jövőt lát Magyarország előtt?

Ha éghajlatváltozásról beszélünk, a többségnek az átlaghőmérséklet változása jut az eszébe. Pedig csak egy példát említve: az idei júliusi az elmúlt 120 év legmelegebb júliusa volt Magyarországon. Mégsem arra emlékszünk, hogy pokoli kánikulai hőségben kellett szenvednünk. Inkább kellemesen meleg nyári időt éltünk meg. Az átlaghőmérsékletet egyébként a magas éjszakai értékek húzták fel júliusban. Azaz az éghajlatváltozás kapcsán elsősorban nem az átlaghőmérséklettel kell foglalkozni térségünkben. Sokkal inkább a szélsőséges időjárási események intenzitásával és gyakoriságával.

Nem örülhetünk például annak, hogy az elmúlt években kicsit nőtt a lehullott csapadék mennyisége, mert az kevesebb nap alatt esett. Ez pedig nemcsak azért problémás, mert a csatornarendszerek nem erre a csapadékmennyiségre lettek tervezve, hanem mert a hirtelen jött, szokatlanul nagy mennyiséget a termőföld sem tudja beszívni, a felszínen történő lefolyás dominál.

Az OMSZ-ban a kollégáimmal korábban soha nem tapasztalt, szélsőséges időjárási jelenségekre számítunk. Meteorológusként ugyan nem a szakterületem, de jelentős kihívást okoz majd az elkövetkező években az invazív fajok megjelenése, a megfelelő növényállomány és agrotechnikai eljárások kiválasztása a mezőgazdaságban, így elképzelhetőnek tartom, hogy a vírusok terjedésének és a kórokozók mutációjának is kedvez majd a klímaváltozás. Az szinte biztos, hogy egy egészen más típusú világ vár ránk, amire nem szorongással, hanem felkészüléssel kell reagálni.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)