Élményalapú tájékoztatás. A Budapesti Közlekedési Központ új alapokra helyezte a kommunikációját, ennek keretében követhettük végig a BKK járatain szolgálatot teljesítő jegyvizsgáló kollégáik munkakezdését. Az 1-es villamos nem a problémás utasok hiányáról híres, de az ellenőrök sem eszköztelenek. Jelentés a villamosperonok és „tartózkodóhelyiségek” világából.
A BKK jegyellenőrei már útban a munkahelyük felé is büntethetnek a járműveken. Egyebek mellett ezt is megtudhattuk, amikor szerda reggel a közlekedési cég értékesítési igazgatójával, Szendi Ákossal, kommunikációs vezetőjével, Borsi Dáviddal és a társaság jegyellenőreivel egy népligeti „BKK-s tartózkodóhelyiségében” arról beszélgettünk, mit is láthatunk majd, amikor a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) munkatársaival kiegészülve felszállunk az 1-es villamosra.
Amikor ez szóba került, rögtön ki is javítottak, mondván, az ellenőrök nem büntetnek, hanem pótdíjaznak, azaz csak megfizettetik a bliccelővel az utazása árát. (Ha nem is nevezik hivatalosan büntetésnek, azért egy nyolcezer forintos csekk kiegyenlítése eléggé megdrágítja az utazást.)
A sajtó képviselőinek jelenlétében zajló átfogó ellenőrzés egy háromnapos akció része, az ellenőrök három csoportban, több mint tíz járaton razziáznak. Jó, hogy még a felszállás előtt tisztáztuk, minket nem fognak megpótdíjazni. Study tour – ebben maradtunk.
A pótdíjazásról azt mondják, annak negyven százalékát a járművön be is fizetik a bliccelők, többnyire már kártyával.
Ha viszont nem fizetnek, az eltelt idő függvényében emelkedhet a megfizetendő díj összege. 32 ezer forintos határnál indul el a behajtási folyamat, amely tovább növekedhet az ügyvédi költséggel, fizetésimeghagyás- és a végrehajtási eljárás költségeivel.
A BKK idei rekordere szeptemberig 2,5 milliós tartozást rakott össze magának, ez körülbelül az az összeg, amelyből egy egész életre megvásárolhatta volna a budapesti bérletet. Természetesen nem egy bliccelés halmozódott eddig az összegig, ezt folyamatos lebukással tudta elérni a csúcstartó utas. Ez az ügy egyébként már a BÖK Kft.-nél (a BKK százszázalékos tulajdonában álló követeléskezelő cég – a szerk.) van. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyien nem fizetnek, de erre azt mondták,
Azért nehéz megmondani, hogy az utasok hány százaléka bliccel, mert erre pontos kimutatást nem lehet készíteni, csak nagyságrendi számokkal kalkulálhatnak.
A kiszabott pótdíjak tükrében két-négy százalékuk nem akar fizetni az utazásért, a BKK becslése szerint azonban a valóság inkább az, hogy az utasok tíz százaléka. Mi is azt láttuk a razzia során, hogy a sárga mellényes Fővárosi Rendészeti Igazgatóság egyenruhásai elől úgy ugráltak le az emberek a szerelvényről, mint vízbe a süllyedő Titanic utasai. Megfigyeltük azonban a higgadt bliccelő típusát is, aki a jegyérvényesítő mellé ülve szükségét látva azonnal lyukasztott. Rajta nem találtak fogást. Nem úgy, mint azon a fiatalemberen, aki digitális jegyet vett, de – az átfutási idő miatt – az még nem élesedett. Az ellenőr ez esetben jóhiszemű bliccelőt fogott, s mivel megteheti, méltányosságot gyakorolt.
Az átfogó jegyellenőrzés mellett a bevételnövelés másik eszköze az első ajtós felszállási rend. Erre először a 22-es buszok álltak át, majd jött a 66-os, a 66B, illetve a 196-os és a 196A autóbusz, valamint a 20E buszjárat. Szombattól pedig a 31-es, a 123-as és a 123A buszokon is bevezetik. Ez teszi lehetővé, hogy az ellenőröknek egyre kevesebb járatra kelljen fókuszálniuk, Szendi Ákos azonban arra figyelmeztet, senki se vegyen mérget arra, hogy itt ab ovo nem lehet ellenőrzés.
A Covid-járvány időszakaiban jelentősen lecsökkent az utaslétszám, ezzel szemben viszont nőtt a jegyvizsgálói munkakör iránti érdeklődés. Az előbbi okát nem kell nagyon magyarázni, a jegyellenőri szakma azonban sosem volt a legkurrensebb hivatás. Most sem az. Utóbbi magyarázata nem más, mint hogy a koronavírus-járvány idején sokan elvesztették korábbi munkájukat, és váltottak, ezért felülreprezentáltak most az utazási jogosultságot ellenőrző szakácsok, recepciósok és pincérek. A BKK azért indított október elején toborzókampányt a járművei belsejében és közterületeken hirdetve, mert az éledező vendéglátói szektor miatt felgyorsult az ellenőrök fluktuációja, elindult a visszaáramlás.
Nem kerteltünk, rákérdeztünk: mekkora fizetésre számíthat egy BKK-jegyvizsgáló?
Borsi Dávid válaszából annyi derült ki, hogy munkatársaik a nagyobb élelmiszeráruház-láncok pénztárosainak fizetéséhez hasonló bért kapnak (valahol bruttó 250–320 ezer forint között); a jelentkezés feltétele a minimum középfokú végzettség. A fizetésüknek azonban több, teljesítményarányos része is van. Igen, köztük az is szerepel, hogy ha többet pótdíjaznak, több pénzt kapnak. A metróba beengedő úgynevezett utaskoordinátorok esetében pedig az ellenőrzött bérletek becsipogtatási számának alakulása lendíthet a béren. Ezek mellett cafetériakeretre és éves ingyenbérletre is számíthatnak.
A fenti összegért napi nyolc órában többször is éles konfliktushelyzeteket kell vállalniuk. A problémás utasok szempontjából az egyik kritikus budapesti viszonylat az 1-es villamos, a másik pedig a körúti 4-es-6-os, tehát a leghosszabb vonalak, de a külvárosi területen dolgozó jegyvizsgálókat is érheti meglepetés, különösen éjszaka. Éves szinten harminc-negyven esetben éri személyi sérülést eredményező fizikai támadás az ellenőröket, nem véletlen tehát a fővárosi rendészet által biztosított járőrpár kísérete. A szóbeli inzultusokat viszont már be sem jelentik.
A MÁV-hoz hasonlóan idén tavasszal a BKK is megvizsgálta, érdemes-e, és ha igen, melyik gyártótól származó testkamerát rendszeresítenie. A tesztelés kiértékelése jelenleg is zajlik, és a lehetséges költségigényeket is most mérik fel. Szendi Ákos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a járműveik hetven százalékán fix kamerák is figyelik a területet, vannak olyan utastámadások, amelyeket nem küszöböl ki sem a fix, sem a testkamera.
Ő maga is találkozott a metróban olyan módosult tudatállapotban lévő utassal, akinek láthatóan teljesen mindegy volt, hogy vele szemben négyszeres túlerőben vannak az egyenruhások.
Az Index is beszámolt arról a bírósági büntetőeljárásról, amely a 28-as villamoson történt késelés vádlottja ügyében zajlik. Tavaly áprilisban az Orczy térnél egy 25 éves fiatalembert szúrt le a vádlottak padján ülő hajléktalan utas.
Ha az atrocitásoktól eltekintünk, akkor sincsenek könnyű helyzetben a BKK ellenőrei. Miután a rendőrség felgöngyölített egy bérlethamisításra specializálódott elkövetői hálózatot, a közlekedésszervező társaság a bérleteknél bevezetett egy újabb, biztonságosabb hőpapírt. A gyanús menetjegyeknél és bérleteknél a díjtermék mindkét oldalán lévő sorszámot becsipogják. Ebből azonban az következik, hogy az ellenőröknek arra is rá kell venniük a gyanús utast, hogy adott esetben vegye ki a tokból a bérletszelvényét.
„Noha évről évre javul az utasok fizetési hajlandósága, folyamatos ellenőrzésüktől a BKK nem fog eltekinteni. Jelenleg 9500 forint egy havibérlet, ebben 2014 óta nincs változás” – hangsúlyozta Borsi Dávid, aki kérdésünkre azt is elmondta,
a 14 év alatti gyerekek ingyenes utazási lehetősége miatt kieső bevételt már azzal ellensúlyozni tudnák, ha hat százalékkal több bérletet adnának el.
Azt szeretnék elérni, hogy a gyermekeiket korábban autóval szállító szülők is becsatlakozzanak a közösségi közlekedésbe. 2019-hez képest jelenleg hetven-nyolcvan százaléknyi utas vásárol bérletet, „ha ebből csak hatszázaléknyi utas visszatér a közösségi közlekedésbe, akkor már várhatóan nullszaldósak leszünk” – tette hozzá.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)