Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújában bejelentette a béremelési program következő, januári állomását; a miniszterelnök 21 százalékos ápolói béremelésről beszélt. A kormány ugyanakkor korábban azt közölte, hogy a többlépcsős ápolói béremelési program következő állomása 2022 januárjában lesz, harmincszázalékos emelést ígérve.

Az elmúlt másfél évben a járvány elleni védekezés ráirányította a figyelmet az egészségügyi dolgozók, köztük az ápolók munkájának fontosságára. Mint ismert, a négylépcsős béremelési program 2019 júliusában indult, amelynek részeként először nyolc százalékkal emelkedett az egészségügyi szakdolgozók fizetése. 2020-ban kétszer is volt béremelés: januártól 14 százalékkal, novembertől újabb húsz százalékkal emelkedett az ápolók bére.

A bérek így jelenleg a következőképp néznek ki:

• Míg 2010-ben egy négy–hat éves jogviszonnyal és középfokú, OKJ-végzettséggel rendelkező ápoló 91 400 forintot keresett, mára bruttó 281 018 forintra emelkedett az alapilletménye.
• A 19–21 éves jogviszonnyal és középfokú végzettséggel rendelkező ápoló 2010-es 106 578 forintos bére jelenleg 322 171 forint, egy 40–42 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ-s ápoló illetménye – a 2010-es 128 383 forintról a korábbi béremelésekkel – 379 785 forintra emelkedett.
• A felsőfokú végzettségű ápolók négy–hat éves jogviszonnyal 2010-ben 126 270 forintot kerestek, a már megvalósult béremelésekkel most 349 214 forintot vihetnek haza.
• A 19–21 éves jogviszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező ápoló 2010-es, 149 145 forintos bére mostanra 408 004 forintra nőtt, egy 40–42 éves jogviszonnyal rendelkező felsőfokú végzettségű ápoló esetében ez az összeg 196 115 helyett már 490 310 forint.

Erre jön majd rá 2022. januártól a ma bejelentett béremelés.

A szakdolgozói kamara az évek óta tartó bérfelzárkóztatás ellenére is méltánytalanul alacsonynak tartja az ápolók fizetését. Korábban azt is kifogásolták, hogy az orvosok minden korábbinál jelentősebb bérrendezése miatt néhány éven belül drasztikusan leszakadhatnak a nővérbérek, az érintettek ezért a nyáron utcára is vonultak.

A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról

– mondta akkor az Indexnek Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Az alulfinanszírozottság mellett a túlterheltség és az idén márciusban bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony is komoly problémát jelent, sok ápoló döntött a távozás mellett.

Az erőforráshiány már 2019-ben is szembetűnő volt, az Eurostat korábbi statisztikája szerint Magyarországon kritikusan alacsony az ápolók aránya.

Európában a legkevesebb ápoló – a teljes munkaerő 1,1 százaléka – Bulgáriában dolgozik. Utolsó előtti lett Luxemburg és Lettország 1,2 százalékkal, míg Magyarország Ciprus és Észtország mellett hátulról a harmadik helyre került.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. május 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)