Két év telt már el a 2019-es magyarországi önkormányzati választások óta. Ennyi idő alatt rendszerint mind az új, mind a tisztségükben megmaradt városvezetések meg tudják mutatni, mi valósult meg a terveikből. Az elmúlt huszonnégy hónap azonban a koronavírus-járvány miatt rendhagyóra sikeredett: ahogy a világon szinte mindenütt, idehaza is újra kellett írni a terveket. Az Index sorozatot indított A városvezető címmel, amiben a hazai nagyvárosok polgármestereit faggatjuk az elmúlt időszakról, újraírt terveikről. Ezúttal Szalay Ferencet, Szolnok megyei jogú város 66 éves, tanári és kosárlabda szakedzői diplomával is rendelkező polgármesterét kérdeztük.
Immár az ötödik ciklusát tölti a Tisza-parti város élén, ami azt jelenti, hogy 1998 óta – négy év megszakítással, mivel 2002-ben a szocialista Botka Lajosné győzött – Szolnok polgármestere. 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő is volt. Aztán a képviselőség és a polgármesterség összeférhetetlenné vált. Miért a városvezetést választotta?
Igen, 2014-ben választani kellett. Miniszterelnök úr akkor megkérdezte, hogy országgyűlési képviselő vagy polgármester szeretnék-e lenni, amire azt feleltem, szerintem itt, Szolnokon tudok a legtöbbet segíteni.
Hasonlóan döntött Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester is, aki szintén egy korábbi baloldali fellegvárban tudott győzedelmeskedni az önkormányzati választáson.
Csabai Lászlóné ellen győzni nagy fegyvertény volt. Megjegyzem, Szolnok, Nyíregyháza és Debrecen mindig is tudott együttműködni a régió fejlesztéséért.
Pártállástól függetlenül is?
Természetesen mindannyiunknak megvolt a pártállása, de azért tudtuk, hogy a régiónkért, a megyénkért, a városunkért illik együtt dolgozni.
Szalay Ferenc (1955) Esztergomban született. 1973-ban a helyi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett, aztán 1975-ben autóvillamossági műszerész képesítést szerzett. 1980-ban az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakán, majd 1991-ben a Testnevelési Egyetemen kosárlabda szakedzői szakán végzett. Ezt követően szolnoki születésű feleségével, Szalayné Farkas Juliannával a Tisza partján telepedtek le. A 1980-as években NB I-es kosárlabdázó. 1980-tól testnevelő tanár a Szolnoki Városi Sportiskolában, ezután a Münnich Ferenc Általános Iskolában (1990-től Széchenyi Körúti Általános Iskolában), 1988-tól pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. 1993-tól 1998-ig irányította a Szolnoki Városi Sportiskola tantestületét. 1996-ban a Széchenyi István Szabadidős, Kulturális és Sportegyesület elnökének választották. 1997–1998-ban a Szolnoki Olajbányász Kosárlabda Klub felügyelő bizottságának, 2010-től a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke. 1994-ben egyéni választókerületből jutott be a szolnoki közgyűlésbe. 1997-ben belépett a Fideszbe, később a városi szervezet elnökségi tagja lett. Az 1998-as önkormányzati választáson Fidesz–FKGP–MDF–KDNP jelöltjeként Szolnok polgármesterének választották. A 2002-es választáson a Fidesz–MDF megyei listájáról szerzett parlamenti mandátumot. A 2002-es polgármester-választáson viszont alulmaradt a szocialista Botka Lajosnéval szemben. 2003-ban a Fidesz szolnoki elnöke és megyei alelnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok megye 3. vk. választókerületi elnöke lett. 2004-től a Fidesz-frakció ifjúsági és sport kabinetjét vezette. A 2006-ban a Fidesz – KDNP megyei listájáról jutott a Parlamentbe, míg az önkormányzati választáson a Fidesz és a KDNP támogatásával újra elnyerte Szolnok polgármesteri tisztségét. A 2010-es országgyűlési választáson egyéni választókerületében szerzett mandátumot. 2010-ben, 2014-ben és 2019-ben is megvédte polgármesteri székét. Jelenleg ötödik ciklusát tölti Szolnok Megyei Jogú Város polgármestereként. Két gyermeke és három unokája van.
Napjaink politikai életére egyáltalán nem jellemző az összefogás. Elvileg meglenne a szervezeti keret is, mert egyébként mi célból létezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége?
A huszonhárom megyei jogú város vezetőjét tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetségének jelenleg kilenc nem kormánypárti polgármestere van. Az önkormányzati választásokat követő első közgyűlésen elmondtuk, hogy mind a huszonhárom településnek együtt kell dolgoznia. A politika viszont közbeszólt.
Hiába látják a nem kormánypárti polgármesterek is, hogy együtt sokkal könnyebb, mégis többük jelezte, nem fizetnek tagdíjat a szövetségnek, mert a kormány elvett tőlük pénzt. Igaz, hogy visszakapták, igaz, hogy kapják azóta is a támogatásokat, mégis folyik a nemtelen vita, amit a politika visz nem jó irányba.
A szövetség ügyvezető alelnökeként mit tud tenni?
Próbálok mindenkit meggyőzni, hogy működjünk együtt, de eléggé reménytelen a helyzet. Sokkal nehezebb, mint eddig bármikor volt. Sőt városi, önkormányzati szinten is sokkal jobban jelen van a politika az életünkben, mint korábban.
Szolnokon pláne, ahol igazán szükség van az együttműködésre, hiszen a közgyűlésben nyolc-nyolc kormánypárti és ellenzéki, valamint két független képviselő ül.
Sajátosan alakult a közgyűlés összetétele. Eleinte többségben volt a Szolnoki Többség nevű ellenzéki csoport, csakhogy időközben, 2020 áprilisában ketten kiváltak közülük, és független frakciót alakítottak. Szolnokon is látjuk, hogy milyen károkat okoz az ellenzék soraiban az előválasztás.
El nem tudnám képzelni, hogy egy fideszes és egy KDNP-s egymásnak essen, egymás ellen agitáljon, feljelentse a másikat, rendőrt hívjon a másikra, ahogy itt megtörtént.
Komolyan mondom, már én éreztem magam kényelmetlenül. Ez az előválasztásosdi csak azt erősítette meg, hogy lehetetlen összefésülni az ideológiailag teljesen különböző frontokat. Na, egy ilyen összetételű testületben kell nekünk helytállnunk, amely elvárja, hogy a polgármester és a fideszes többség a lehető legtöbb lehetőséget hozza Szolnokra.
Hogy áll most a Modern Szolnok Program?
Lehet, hogy furcsán hangzik, de a Modern Városok Programot mi Modern Fél-Magyarország, vagy Modern Közép-Magyarország Programként értelmeztük.
Amikor a miniszterelnökkel egyeztettünk, nem azt tartottuk fontosnak, hány uszoda épül Szolnokon, vagy hogy megújul-e a kultúrház, hanem azt, hogyan kapcsolható a közlekedési infrastruktúra, valamint a gazdaság alapját jelentő iparipark-hálózat fejlesztése a Modern Városok Programba. Nem azt kértük például, hogy épüljön egy új sportcsarnok...
Egy ilyen óhaj egy korábbi NB I-es kosárlabdázótól, testnevelő tanártól, szakedzőtől és gyakorló sportvezetőtől azért nem állt volna távol.
...hanem azt, hogy a négysávos M4-es gyorsforgalmi utat ne az M5-ös autópályába, hanem az M0-sba kössük be, hogy onnan az összes autópályát elérhessük, és az M4-es ne csak Budapest és Szolnok között épüljön ki. Örömmel mondhatom, hogy jövő tavaszra már a várost elkerülő körgyűrűvel a négysávos út egészen Törökszentmiklósig jut el, méghozzá egy új közúti híddal Tiszapüspökinél. Az útfejlesztés azért is szükséges, mert a városban huszonötezernél is több autó van, a közlekedési kultúránkra jellemző, hogy mindenhova autóval megyünk. Szolnok útjain körülbelül ötvenezer gépjármű halad át. Ha az áthaladó forgalom nem jön majd be a városba, elkerülhető lesz a sok dugó.
A program fontos része az iparipark-fejlesztés is. Az Abony felé vezető 32-es út mellett egy hatvannégy hektáros ipari park épült teljes infrastruktúrával. De lehetőségünk van kétszer hatvan hektár bővítésre is. A vasúti fejlesztések révén
Szolnokról ma már hetven perc alatt lehet InterCityn elérni a fővárost.
Ugyancsak a Modern Városok Program keretében a Szolnoki Járműjavító területén kétmilliárdos beruházással megépült a motorvonatok karbantartóbázisa és egy háromállásos műhely, amely a legmodernebb IC plusz kocsik gyártását tette lehetővé.
A program másik sarokpontja a turizmus, azon belül is a fürdőfejlesztés.
Ma már Szolnok nem tranzitátkelő, mint ami régen volt, hanem úticél. Idegenforgalmunk olyannyira fellendülőben van, hogy nem győzzük bővíteni a szálláshelyeket. Ebben nagy segítségünkre van két nagy fürdőnk a Véső úton, illetve a Tiszaligetben. A sportturizmus pedig már eddig is kiválóan működő ágazat volt, aminek a létesítményi feltételeit is tovább javítjuk a Véső úti sportkomplexum modernizálásával.
És mennyi saját erővel tud beszállni a város a fejlesztésekbe?
Amennyit kitermel.
Mindennek az alapja a gazdaság. Szolnokon a munkanélküli ráta évek óta három százalék körüli. Vagyis akinek a városban a kora, egészsége engedi, illetve megvan a szándéka is hozzá, az el tud helyezkedni, sőt, még válogathat is a munkahelyek között. 2019-ben Szolnok iparűzési adó bevétele 5,3 milliárd, az összes adóbevétele 7,2 milliárd forint volt. A pandémia miatt csökkentek ugyan a bevételeink, de az idén az iparűzési adóból várhatóan már elérjük a 4,5 milliárd forintot.
Ráadásul tavaly év végén a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozói terhek csökkentése érdekében elveszi az önkormányzatoktól az iparűzési adó egy részét. Ez a pénz most nyilván hiányzik a kasszából.
Pontosabban: idén a helyi iparűzési adó mértéke egy százalék, és ez is csak a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik. Ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege nem éri el a négymilliárd forintot. Az intézkedés 900 millió forint adókönnyítést jelent ebben az esztendőben a szolnoki vállalkozóknak. Az összeg hetvenöt-nyolcvan százalékát viszont visszakaptuk kormányzati támogatásként.
Az ellenzéki vezetésű városok is visszakapták?
Bárki bármit mond, valamennyi megyei jogi város visszakapta.
Csak a legnagyobb gazdasági erejű városok, mint Debrecen, Győr vagy Székesfehérvár kapott kisebb arányú támogatást.
Több mint negyven éve él a Tisza partján, itt alapított családot, és mindent összeadva csaknem két évtizedet töltött a város polgármesteri székében. Úgy gondolom, most már megalapozottan tud válaszolni a kérdésre: milyen érzés szolnokinak lenni?
Nehéz, ám nagyszerű!
A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Sorozatunkban már megszólalt a Fidesz–KDNP által támogatott Cser-Palkovics András is, aki 2010 óta vezeti Székesfehérvárt. Szintén nyilatkozott nekünk Kovács Ferenc, Nyíregyháza első embere, Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere és Porga Gyula, Veszprém első embere is. Budapest gondjairól sorozatunkban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt. Sorozatunk legutóbbi részében Szarvas Péterhez, Békéscsaba megyei jogú város polgármesteréhez látogattunk, aki élvezi a kormány támogatását, de egyesületi színekben indult (Hajrá Békéscsaba Egyesület).
(Borítókép: Szalay Ferenc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)