A Magyar Bírói Egyesületnek a honlapján nemrég megjelent egy közlemény, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az Országos Bírói Tanács nem tudja közzétenni hirdetményeit az Országos Bírósági Hivatal honlapján.

Az OBT képtelen ott megjelentetni a tájékoztató anyagait, még a tagjait se tudja bemutatni. A birosag.hu a bíróságok központi honlapja, amit az OBH üzemeltet. Amikor 2018-ban az OBT már nem tudott közzétenni – az OBH korábbi elnökével folyó vita miatt – semmit, még a határozatokat sem, akkor döntöttünk úgy, hogy saját honlapot hozunk létre. Határozatot hozott az OBT arról, hogy az orszagosbiroitanács.hu lesz a hivatalos honlapja. Amikor 2020. január elsejétől új elnöke lett az OBH-nak, leültünk vele tárgyalni arról, hogy szeretnénk a közleményeinket a birosag.hu-n egy alcím alatt megjelentetni. Erre ígéretet kaptunk, de sajnos ez nem valósult meg. Ezért úgy döntött az OBT, hogy maradjon meg a magánhonlapunk, amit ezután az OBT költségvetéséből finanszírozunk, de az OBH elnöke ezt sem támogatja. A „Pár gombot megér” kampány erre hívja fel a figyelmet.

Az OBH elnöke nem szeretné, ha a birosag.hu oldalra általa nem kontrollált tartalom is kikerülne. Mondok egy példát erre. Az OBT egyik legfontosabb döntése volt, amikor a Kúria elnökének jelölt személyt véleményeztük, és úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk Varga Zs. András kinevezését. Meg is indokoltuk. Kértük az OBH elnökét, hogy tegye közzé a birosag.hu-n a döntésünket, de az nem jelenhetett meg. Mi a bírósági szervezet része vagyunk. Miért nem lehetett egy ilyen fontos döntést a birosag.hu-ra kirakni? Az OBH elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy kontrollálhassa, mit teszünk ki a honlapra, de az OBT az OBH elnökének független felügyelő testülete. Furcsán nézne ki, ha tőle kérnénk engedélyt arra, hogy például vele kapcsolatban közzétegyünk valamit.

Úgy tűnik, a honlap ügye csak a felszíne az OBT és az OBH közt fennálló konfliktusnak.

A figyelemfelhívás arról szól, hogy az OBT teljes mértékben ki van szolgáltatva az OBH elnökének, miközben az Alaptörvény szerint az az OBT feladata továbbra is az, hogy felügyelje a központi igazgatást, azaz az OBH elnökét. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény sajnos nem részletezi, hogy ez a felügyelet mit jelent, miközben úgy rendelkezik, hogy az OBT működésének a feltételeit – legyen az honlap, iroda vagy bármi, ami a működéssel kapcsolatos – az OBH biztosítsa. Miközben tehát az OBT felügyeli az OBH elnökét, az OBH elnöke eldöntheti, hogy mennyi eszközt biztosít ehhez. Azt is eldöntheti, mennyire enged betekinteni az iratokba. 2019 végén személyi változás történt az OBH élén, az új elnököt egyébként egyhangúan, maximális bizalommal támogatta az OBT.

Akkor úgy tűnt, harmonikus lesz a kapcsolatunk, és az OBT el tudja látni a feladatát. Ez azért fontos, mert az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseiben ajánlásokat tesz, például arra, hogy a korrupció elleni harc vagy az uniós pénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében hol kellene változtatni például az igazságszolgáltatás szervezetében. Már három éve folyamatosan jelzik, hogy az OBT hatásköreit meg kell erősíteni, hogy ellensúlyozni tudja az OBH elnökének rendkívül széles körű hatalmát. Ez így nehezen érthető, de ha figyelembe vesszük, még egy saját honlapot sem tud üzemeltetni az OBT, mert bár van saját költségvetése, amiből fedezni tudná egy honlap szerény költségeit, de azt, hogy mire költhetünk, az OBH elnöke dönti el. Méltatlan, hogy ezt épp a felügyelt személy dönti el.

A jelenlegi elnök elődje, Handó Tünde elnöksége idején nem a honlappal kapcsolatos vitáról szóltak a hírek, hanem az elnök bíróságok függetlenségét érintő, vezetői kinevezési gyakorlatáról. Arról, hogy véleményező bírói testületek által támogatott vezetői pályázatok nyerteseit nem nevezte ki az elnök.

Élénk emlékeim vannak erről.

Például önt sem nevezte ki az OBH-elnök az egyik bíróság élére. Sőt előfordult, hogy a bírói testületek által véleményezett második, harmadik legjobb pályázót se.

Megbízással töltötte be ezeket a vezetői helyeket. Addig írta ki újra meg újra a vezetői pályázatokat, amíg egy olyan jelölt nem lett támogatott, aki neki megfelelt. Ugyanígy lettek eredménytelenek a bírói pályázatok is, emiatt indított pert Vasvári Csaba bíró. Az én esetem annyiban volt más, hogy én egy vezetői álláshelyre pályáztam támogatással, és az egész pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Ezt a jogszabály ugyan megengedi, de a joggal vissza is lehet élni.

Még mindig vannak konfliktusok az OBH elnöke és az OBT között?

Igen. Mondok erre egy példát. Az OBT-nek kell felügyelnie a bíróságok gazdálkodását is. A jogszabály nem részletezi, hogyan kell ezt ellenőriznie. Szerintünk a központi igazgatás gazdálkodását ellenőrizzük, amibe beletartozik az OBH is. Egy évvel ezelőtt adatokat kértünk, szerettük volna megtudni, hogy a hivatalba beosztott bírák, illetve a vezetők – akiket az OBH korábbi elnöke nevezett ki vagy bízott meg – milyen összegben kaptak a béren és a bíróknak egyformán járó juttatásokon kívüli pluszjuttatásokat. Válaszként összesített adatokat kaptunk, eszerint éves szinten több mint 300 millió forint volt a pluszjuttatás. Ismerve a bírói illetményt ez hatalmas összeg. Az integritás követelménye miatt a bírói szervezeteknek átláthatóan kell működniük. Ezért kértük, hogy anonimizált formában adja ki az adatokat, hogy a kifizetett összeg hány ember között oszlott meg: nem mindegy, hogy tíz vagy száz ember között oszlott meg a 300 millió. A válaszlevelek arról szóltak, hogy személyiségi jogok vagy egyéb okok miatt ezt nem lehet kiadni. Erre jeleztük, hogy ezek közérdekű adatok. A végén már odáig éleződött a konfliktus, hogy az OBH-elnök azt mondta: nincs hatásköre az OBT-nek arra, hogy ellenőrizze az ő gazdálkodását. Ezt a választ megvitattuk, és döntést hoztunk arról, hogy van hatáskörünk, és ezért legyen szíves a kért adatot szolgáltatni.

Végül az egyik OBT-tag azt mondta, ha nem kapunk adatokat, akkor élni kíván a központi igazgatás irataiba való betekintés jogával, amit a törvény biztosít számára, és végignézi az összes projektet, amelynek kapcsán a kifizetések történtek, azokkal az iratokkal együtt, amelyekben az OBH elnöke úgy döntött, hogy jutalmat, megbízási díjakat vagy egyéb díjakat fizet ki. De az OBH elnöke megtagadta ezt is. Emiatt törvényességi jelzéssel éltünk. Még azt is megvitattuk, hogy közérdekű adat kiadása iránt indítson-e pert az OBT az OBH elnökével szemben, de mivel nincs jogi személyisége az OBT-nek, kérdéses, hogy felperesként szerepelhet-e ilyen perben. Arra jutottunk, hogy eszköztelenek vagyunk. Az állampolgároknak, Magyarországnak fontos lenne, hogy a bíróságok integritása ilyen téren is biztosított legyen, de ma nem lehet megmondani, hogy milyen elvek alapján mennyi pluszpénzt kaptak egyes bírósági vezetők, illetve hivatalba beosztott bírák. Egy bíró bére a bértábla szerint pontosan kiszámolható, egy fillérrel sem kaphat többet vagy kevesebbet, ahogy azt a jogszabály meghatározza.

De nyugtasson meg, hogy azért összességében javult a helyzet az új elnök, Senyei György Barna hivatalba lépése óta.

Kétségtelenül voltak olyan gondok, amelyek megszűntek. A legsúlyosabb probléma az volt, hogy a korábbi elnök azt mondta, illegitim az OBT, és úgy tett, mintha nem is létezne. Ez nagyon durva lépés volt a részéről. Megpróbálta teljesen ellehetetleníteni a bírósági szervezetben az OBT-t, tagokat szólítottak fel arra, hogy mondjanak le. Ehhez képest most kiegészülhetett az OBT. Az OBH új elnöke nem állít olyat, hogy nem létezik vagy nem működik az OBT. De hogy egy kicsit árnyaljam a képet: úgy is lehet negligálni egy testületet, hogy az OBH elnöke nem vesz részt az üléseken. A törvény szerint az OBH elnöke tanácskozási joggal részt vehet az üléseken, de erre nem köteles.

Az elmúlt másfél évben hányszor vett részt az új elnök az OBT ülésein?

Az utóbbi időben nem nagyon vett részt személyesen, pedig az OBT havonta ül össze, előre meghatározott időpontokban. Az OBH elnöke a helyettesét küldi az ülésekre. Ez azért jelent nehézséget, mert amikor kérdezünk valamit, akkor a legjobb szándéka ellenére is a végén mindig eljutunk odáig, hogy azt mondja, majd megkérdezi elnök urat, és írásban válaszolnak. Egyébként a Kúria elnöke, aki tagja a testületnek, mindig részt vesz az üléseken. A tanácskozási joggal rendelkezők közül az igazságügyi minisztérium képviselője is részt vesz. Hangsúlyozom, nem köteles az OBH-elnök megjelenni az OBT ülésein, de azzal, hogy megjelenik vagy sem, kifejezi, mennyire tartja fontosnak ezt a testületet. Az utóbbi üléseken nem jelent meg, vagy ha meg is jelent, akkor szinte azonnal fölállt, és elment. Az utóbbi pár hónap már így telt el.

Ezeken az üléseken az OBH-elnököt érintő központi igazgatás kérdéseiről tárgyalunk. Például a bírói álláshelyek betöltéséről. Az OBT a bírói önigazgatásnak a legmagasabb szintű szervezete, a bírák választották meg a tagjait, tehát a bíróságot mint hatalmi ágat képviseli. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az állampolgárnak milyen elvárásai vannak a bíróságokkal szemben. Nagyon fontos, hogy független és pártatlan legyen a bíró. De van még másik két dolog, ami rendkívül fontos: az átláthatóság és az ítélkezés magas minősége. A függetlenség tekintetében a bírói kinevezések kapcsán viszonylag erős jogköreink vannak, tudunk arra figyelni, hogy objektív verseny legyen, és lehetőség szerint a legjobb pályázók közül kerüljenek ki a bírák. Ha nincs kiírva pályázat, akkor nem tudunk tenni semmit. Az átláthatóság kapcsán vannak gondok: például a jutalmazás, amit hiába próbálnánk ellenőrizni, nincs eszközünk rá. Hozzátartozik az átláthatósághoz az is, hogy az emberek lássák, miért van az, hogy a Fővárosi Törvényszéken egy per két-három évig is eltart, míg vidéken akár fél év alatt is befejeződnek hasonló ügyek.

És miért tartanak ezek a perek ilyen hosszú ideig?

Ennek sok oka van, például az, hogy a fővárosban koncentrálódnak a nagy gazdasági, költségvetési csalási ügyek. Pest megye és Budapest összes adócsalási, költségvetési csalási ügye a Fővárosi Törvényszékre kerül. Ötven-hatvan vádlottas ügyekben, ahol több százezer oldal a nyomozati irat, előfordul 850 oldalas vádirat is. Máshol, egyszerű ügyben, viszonylag átlátható bizonyítékok mellett lezárható az ügy egy-két tárgyalási nap alatt. Ezért nem lehet ügyszámok alapján összehasonlítani a leterheltséget. Már nagyon sokszor kérte az OBT, hogy a hivatal mutassa ki súlyszámokkal, hogy egy ügy nem azonos egy másik üggyel a nehézsége szerint.

Bírói pályára tehát senki nem kerülhet úgy, hogy kinevezését az OBT vagy a helyi bírói testület szakmailag ne hagyná jóvá. Ez azt jelenti, hogy vétójoguk van?

Gyakorlatilag igen. Akit a helyi bírói tanács a pályázaton első helyen rangsorolt, az OBH elnöke azt nevezheti ki, egyébként az OBT egyetértési joga szükséges.

És amikor az országgyűlés választja meg kétharmadosan az OBH elnökét vagy a Kúria elnökét, ezekben az esetekben is van vétójoga az OBT-nek?

Nincs.

Vagyis csak véleményezési joguk van...

Igen, az OBH elnökét és a Kúria elnökét is csak véleményezi az OBT. Meghallgatja, és kialakít egy véleményt, hoz egy határozatot, hogy támogatja vagy nem támogatja.

Milyen kockázatokat rejt a bíróságok függetlenségére az, ha az OBT nem tart alkalmasnak valakit a Kúria elnöki pozíciójára, és az országgyűlés így is meg tudja választani? A Kúria a legfelsőbb bírósági szint, a Kúrián jogegységi döntéseket hoznak...

Sőt a közzétett határozatai most már iránymutatásképp kötelezők az alsóbb fokú bíróságokra is.

Tehát a jogállamiságunkat érintő kritikák egyik sarokpontja az, hogy az OBT támogatása nélkül nevezték ki a Kúria elnökét?

Ez ennél bonyolultabb. Nincs rá konkrét előírás, hogyan kell kinevezni a Kúria elnökét. Számos országban a parlament választja a legfelsőbb bírósági elnököt. Itt az lehet a probléma, amit jeleztünk is, hogy megindokoltuk, miért nem támogatjuk a jelöltet: azért, mert nem volt bírósági gyakorlata, és ami még fontosabb: két jogszabály-módosítással tették lehetővé, hogy egyáltalán kinevezhető legyen. Ha egy pozíciót elnyerek, de ezt csak azért nyerhetem el, mert a jogalkotó – aki ugye politikai szereplő – úgy szabja át a szabályokat, hogy az nekem megfelelő legyen, akkor innentől kezdve erősen megkérdőjelezhető, hogy nem vagyok-e szoros kapcsolatban ezzel a politikai szereplővel. Az OBT tavaly nyáron két megállapítást tett, mielőtt még felmerült volna, hogy a Kúria elnökének Varga Zs. Andrást fogják jelölni. Az egyik az volt, hogy nem tartjuk megfelelőnek, hogy az Alkotmánybíróság tagjait, akik korábban nem voltak bírák, mindenféle pályázatot megkerülve kúriai bíróvá nevezzék ki. Egészen más feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki alkotmánybíró vagy kúriai bíró legyen. A bírói testületeknek azért van döntési joguk a bírókinevezés során, mert ez garantálja a függetlenséget, hogy nem szól bele kívülről senki, hogy ki legyen bíró. Az alkotmánybíró kinevezéséről a parlament dönt, tehát ez egy politikai kinevezés. Az OBT már tavaly szeptemberben arra kérte az OBH elnökét, hogy kezdeményezze a jogszabály-módosítást, de ilyen kezdeményezéssel az OBH elnöke nem élt. Az OBT sok problémát jelez, ezeket meg is indokolja. Többórás viták végén szavazással dönt az álláspontjáról, de ezeket az OBH elnöke sajnos akár teljesen negligálhatja.

Most már törvényesen történnek a bírósági vezetői kinevezések?

Az OBT vizsgálta az OBH elnökének 2020. évi kinevezési gyakorlatát, tett is észrevételeket, de súlyos törvényességi kifogást nem tett. Voltak észrevételeink, például hogy bizonyos vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása vitatható, az indokolásuk biceg. Most a veszélyhelyzet miatt megint elhúzódik a vezetői pályázatok kiírása, megint olyan helyzet van, ami nem kedvező a bírósági szervezet számára, tehát nem töltik be pályázat útján ezeket az álláshelyeket, hanem meghosszabbodik a korábbi vezető megbízása. De a jogszabály lehetőséget biztosít erre. Az OBT erről is fog valamit mondani, amikor majd ezt fogja vizsgálni. Azok a problémák, amik korábban a bírói kinevezésekkel voltak, megszűntek. Nem találtunk bírói pályázat kapcsán olyan eredménytelenné nyilvánítást, ami törvénysértő volt. Tehát van pozitív változás.

Akkor legalább ez megoldódott.

Azért azt nem mondanám, hogy ezzel megoldódott. Ha van két vár, és van két várkapitány, én várkapitányként akkor fogok jól aludni, ha a másik várkapitánynak nincs annyi katonája, hogy elfoglalja éjszaka az én váramat, miközben alszom. Nem attól fogok jól aludni, hogy jóban vagyok vele, és megígérte nekem, hogy soha ilyet nem tesz. Nem az a kérdés, hogy milyen szándéka van a másik személynek, hanem az, hogy milyen lehetőségei vannak. A törvény ugyanis nem rendezte azt, amit már 2018-ban kértünk, tehát hogy kényszerpályára kerüljön az OBH elnöke, ne válogathasson a pályázók közül úgy, hogy ki tetszik neki, és ki nem, és ne nyilváníthassa egyedül eredménytelenné a pályázatot.

Tehát mégsem lehetünk teljesen nyugodtak afelől, hogy a törvénykező bíróságok függetlenek?

Lehetne javítani a függetlenségen – így fogalmaznék, mert ez összetett kérdés. A jogállamisági jelentés nem arról szól, hogy a magyar igazságszolgáltatás rossz vagy nem független, hanem arról, hogy hol vannak azok a területek, amiken változtatni kellene. Pont azokat említi, amikről már az OBT is évek óta mondja, hogy változtatni kéne rajtuk. Személyi változtatással rendszerhibákat nem lehet orvosolni. Már elmondtuk a kezdetektől fogva, hogy itt rendszerszintű változtatás kell. A korábbi OBH-elnök és az OBT közötti vita és az, hogy a végén nagyon eldurvult a helyzet, világosan megmutatta, hogy ez a szisztéma egyszerűen nem működik, ezen változtatni kell. Nem biztos, hogy az egészet újra kell építeni, és teljesen új rendszerre van szükség, de valamilyen módon az OBT-nek jobban kell tudnia felügyelni az OBH elnökét, és az OBH elnökének kevesebb jogkör kell.

Beszéltünk már a függetlenségről meg az átláthatóságról. Az ítélkezés minőségéhez még egy szempontot mondanék. Ez is jó példa arra, hogy az OBT-nek mennyire nincs megfelelő hatásköre. A bírák képzése. Azt mondja a jogszabály, hogy az éves képzési tervet az OBH elnöke úgy állítja össze, hogy felméri az igényeket, és javaslatokat kér az OBT-től is, hogy mik legyenek beépítve a képzésekbe. Az OBT minden évben konkrét javaslatokat tesz, elmondjuk, miket látunk hiányosságnak, mik kellenének ahhoz, hogy az ítélkezés minősége javuljon. Tavaly, amikor volt ez az igényfelmérés, az OBT hozott is egy határozatot a javaslatairól. A képzési tervet a dátuma szerint korábban fogadta el az OBH elnöke, mint ahogy mi egyáltalán meghoztuk a határozatot, tehát előbb véglegesítette a képzési tervet, mint ahogy a véleményünk beérkezett volna. Lehet, hogy ez sem törvénysértő, de azt jól mutatja, hogy az OBH elnöke annyiban veszi figyelembe az Országos Bírói Tanács véleményét, amennyiben épp akarja. Ha úgy dönt, akkor egyszerűen nem veszi figyelembe. És ez kihathat az ítélkezés minőségére is. Mi, az OBT tagjai mindannyian ítélkező bírák vagyunk, azt gondolom, hogy a megfogalmazott, összefoglalt, megvitatott, áttárgyalt javaslataink fontosak, és ezeket be kellene építeni a képzési tervbe. Tavaly ezek pusztába kiáltott szóként szálltak tovább.

Visszatérve a honlap problémájára: ha az OBT jegyzőkönyvei és határozatai megjelenhetnek a bíróságok honlapján, akkor mi akadályozza meg önöket abban, hogy mindent, amit a nyilvánosság elé akarnak tárni, határozatba foglaljanak?

Lehet így is gondolkodni, de azért mi jogászok vagyunk, tiszteljük a jogszabályokat és a jogi nyelvet. Vannak dolgok, amiknek határozatban van a helyük, és vannak, amiknek nincs.

A kormánytól vettem az ötletet, mert mostanában a kormány politikai véleményről is szokott kormányhatározatot hozni.

Az OBT nem egy politikai szervezet, hogy politikai nyilatkozatokat tegyen. Az OBT-nek a bírósági szervezettel kapcsolatban kifejtett véleményei között van olyan, aminek határozati formában kell megjelennie a hatásköréből fakadóan, de emellett az OBT-nek, mint minden állami szervnek, kommunikálnia kell a nyilvánossággal, meg kell jelenítenie azt, amit a tevékenységével kapcsolatban fontosnak tart, amiről úgy gondolja, hogy közérdeklődésre számot tart, fontos, hogy az állampolgárok tudjanak róla, például mert téves információk keringenek. Az egész bírósági szervezet egy kicsit feketedoboz az állampolgár számára. Nyilván, aki bíróságra megy, még ha csak tanúként is, nem örül neki, hogy oda kell mennie. Hozzánk nem jókedvükben jönnek az emberek. A bíróság közszolgáltatást végez, aminek az állampolgár sok esetben az elszenvedője, mert meg kell jelennie, kötelezettségei vannak. Emiatt joggal lehet egyfajta ellenérzése az állampolgárnak a bírósággal szemben.

Ugyanakkor jó lenne, ha az is eljutna az állampolgárokhoz, hogy mi nem önmagunkért vagyunk, és a bírói függetlenség az állampolgár alapvető joga. Nekik kellene hangosan követelniük, hogy az én bíróim függetlenségét senki ne sértse meg. Egyetlenegy olyan szervezet van minden egyes országban, minden egyes demokráciában, amellyel szemben alapvető elvárás, hogy ott az állampolgár tényleg egyenlő eséllyel induljon bárkivel szemben – akár az állammal szemben is egy közigazgatási ügyben –, ez a bíróság. Fontos, hogy ez átmenjen a köztudatba, mert ez az egész erről szól.

És még egy dolog. 2004 óta az Európai Unió tagjai vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az EU Bíróságának döntései kötelezők Magyarországra is. Egy állampolgár azonban nem tud fellebbezni az Európai Unió Bíróságához vagy keresetet benyújtani. Közvetlenül nem tud ide eljutni, ha azt látja, hogy a vele szemben hozott döntés, az alkalmazott nemzeti jogszabályok sértik az uniós jogot. Pedig neki uniós állampolgárként ugyanolyan elbánáshoz van joga, mint az osztrák, a német, a francia, a cseh vagy a holland állampolgároknak. Ha nálunk az uniós joggal ellentétesen ró kötelezettségeket a polgárokra az állam, akkor az állampolgár egyetlen lehetősége, hogy a tagállami bíróság előtt hivatkozik rá, hogy a magyar szabályozás ellentétes az Európai Unió jogával, és a tagállami bíró az Európai Unió Bíróságához fordulhat a kérdéssel, hogy valóban így van-e. Az Európai Unió Bírósága ilyen kérdésre nemegyszer azt mondja, hogy valóban ellentétes az uniós joggal, teljesen igazad van, bíró, hagyd figyelmen kívül a nemzeti jogszabályt, csinálj úgy, mintha az nem is létezne, ugyanis neked az uniós jogot kell alkalmaznod, mert az uniós jognak elsőbbsége van. Ez nagyon fontos dolog. Ha a magyar bírák nem tudnak az Európai Unió Bíróságához fordulni...

...mert fegyelmit indíthatnak ellenük?

Azért például, mert fegyelmit indíthatnak ellenük, elbocsáthatják őket emiatt. Ha ilyenek történnek, akkor az állampolgár sokkal kevésbé tud érvényt szerezni annak, hogy az Európai Unió egyenrangú állampolgára legyen Magyarországon. A magyar bírák ugyanis háromszor meg fogják gondolni, hogy egy ilyen kérdést feltegyenek-e, hiszen a karrierjük bánja, fegyelmit indítanak velük szemben, vagy a legkevésbé bevilágított szobában találják magukat egy kezdő tisztviselővel, és megkapják a legnehezebb ügyeket. Innentől kezdve mindenki tudni fogja, hogy nem kellene kérdezgetni az uniós bíróságtól. Ezért fontos kérdés a bírói függetlenség az Európai Unió szempontjából. Hiába mondják sokan, hogy az Európai Uniónak nincsen semmilyen hatásköre arra, hogy Magyarországon milyen igazságszolgáltatás van. Arra valóban nincs, hogy megmondja, miként kell szervezni az igazságszolgáltatást, hány szintű legyen a bíróság, hány fellebbezési jogot biztosítsunk. Abban viszont igaza van, hogy biztosítani kell a függetlenséget.

Az egész uniós jogrend sérül azzal, hogy vannak országok, ahol az uniós jogot azért nem fogják alkalmazni teljes egészében, mert a bírák nem mernek kérdést feltenni az unió bíróságának. Az állampolgár pedig azzal szembesül, hogy neki nincs esélye áttörni azt a falat, míg más országok polgárainak van esélyük erre. A kritikák eljuthatnak akár olyan szintre, hogy egyszer azt mondja egy bíró egy más tagállam bíróságán, hogy Magyarország nem felel meg ennek a kritériumnak. Egy német, osztrák vagy holland bíró azt fogja mondani, hogy nem ad ki senkit elfogatóparancsra Magyarországnak, csak ha megfelelő biztosítékokat lát arra, hogy az illető tisztességes eljárást fog kapni. És ez nemcsak egy büntetőügyben fordulhat elő, hanem például gyermekelhelyezéssel kapcsolatos perben vagy egy gazdasági társaság felszámolási eljárásában is.

Ha meginog az az elv, hogy az unión belül a bíróságok feltétel nélkül elismerik egymás határozatait, akkor ezzel elkezdődik az Európai Unió jogi szétesése. A Közös Piacnak ugyanis az a lényege, hogy lebontották azokat az akadályokat, amik a belső piacon az áruk forgalmát, a személyek forgalmát, a tőke forgalmát akadályozzák. Az egyik ilyen akadály, ha eltérőek a jogrendszerek, és a bírósági határozatokat nem hajtják végre a határ túloldalán. Ha megszűnik az a kölcsönös bizalom, hogy a bíróságok feltétel nélkül elismerik egymás határozatait, az olyan, mintha kivennénk a kenőolajat a fogaskerekek közül. Lehet, hogy még egy darabig elmegy a gépezet, de idővel darabokra fog törni, és szétesik. Ezért ennyire fontos Brüsszel számára, hogy mi van akár a lengyel, akár a magyar igazságszolgáltatással.

(Borítókép: Vadász Viktor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)