Meglepően sok konkrétum mentén ki is derült a személyeskedő odamondást nem mellőző, de egyébként jó hangulatú, és legfőképpen szakmai profilú vitából, hogy a talpon maradt ellenzéki jelöltek mit gondolnak napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről, és e téren mit tennének Magyarországért.
A szerda esti miniszterelnök-jelölti vita után ezúttal a HVG és Greenpeace ültette egy asztalhoz a Demokratikus Koalíció (DK) és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltjét, hogy ezzel is ráirányítsa a figyelmet korunk egyik legégetőbb problémájára, – amivel ha kormányra kerülnek –, bőven lesz dolga a Dobrev Klára vagy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki formációnak,
ez pedig nem más, mint a környezetvédelem.
Az est házigazdája, a HVG felelős szerkesztője Gergely Márton bemelegítésként arról kérdezte az ellenzéki jelölteket a hetilap, valamint a Greenpeace Magyarország Facebook-oldalán élőben közvetített eseményen, ők maguk személyesen, többgyermekes szülőként mit tesznek a környezetért. (A két jelöltnek összesen tíz gyermeke van, Dobrev Klára háromgyermekes édesanya, Márki-Zay Péter felségével pedig hét gyermeket nevel.)
Dobrev Klára elmondta, ő mindig is a környezettudatosságra nevelte a gyermekeit, neveli most is a legkisebbet. Ennek jegyében a Gyurcsány-Dobrev háztartásban többek között szigorúan szelektíven gyűjtik a szemetet, és a DK miniszterelnök-jelöltje az utóbbi időben tudatosan csak a legszükségesebb ruhadarabokat vásárolja meg. Miközben tudja, politikusként környezetvédelem ügyben például néhány meg nem vett ruhánál jóval nagyobb a felelősség.
Márki-Zay Péter szinte a szelektív hulladékgyűjtés híve, az például nagyon idegesíti, amikor a szomszédok a ruhát és a gumit is elégetik a szeméttel együtt, ami rendkívül környezetszennyező. Ezen túl városát, Hódmezővásárhelyt igazi mini Hollandiaként írta le, ahol a látogatók mindig megdöbbennek, hogy mennyi a bicikli. Az ő gyerekei is tekernek, és ami szintén nagy családi vállalás volt, hogy Márki-Zayék már nem veszik a bubis vizet, hanem otthon csinálják a szódát.
A szülői szerepből felvéve a politikusi uniformist, kiderült, hogy Dobrev Klára büszke arra, hogy az EP-ben a DK bizonyítványa a legzöldebb, ugyanakkor a párt miniszterelnök-jelöltje különösebben nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent és a megtisztelő címet mivel vívták ki. Ennek talán része az is, amit Dobrev Klára kihangsúlyozott, hogy a DK képviselői 2030-ig bezárólag a hatvanöt százalékos kibocsátáscsökkentés mellett kardoskodnak.
Majd cserébe a sokat hangoztatott DK-s szlogent ismét bedobta, miszerint Dobrev Klára szerint az egyetlen megoldás a klímaváltozásra, ha az unió egységesen lép fel ezen a terepen, azaz létrejön az Európai Egyesült Államok.
Ezen a ponton jött egy kis polémia, egyben visszautalás a szerdai vitára, hogy a jelöltek közül ki mekkora és milyen tollvonással fazonírozná át a mostani alkotmányt, ahonnan Márki-Zay eljutott az ígéretig, amennyiben ő ülhet be a miniszterelnöki bársonyszékbe, biztosan alapít egy önálló klíma-és környezetvédelmi minisztériumot. (Az alaptörvényt ő amúgy nem szeretné egy tollvonással felülírni, csak, hogy világos legyen.)
Dobrev Klára erre azzal kontrázott, hogy akkora a baj, hogy ide már az önálló minisztérium sem lesz elég, vissza kell állítani a Környezetvédelmi Hatóság jogköreit, és újakat is kell adni neki. Pláne azok után, hogy a DK miniszterelnök-jelöltjének meggyőződése, hogy ezek ma másra sem szolgálnak, mint arra, hogy fideszes oligarchák projektjeinek adjanak zöld utat. Egyénként a DK korábban már nyújtott be a parlament elé klímavédelmi törvénycsomagot, de a Fidesz egyből lesöpörte. Ezt a kormányváltás után azonnal benyújtanák.
Itt egy könnyed kis intermezzóként egy újabb kardcsörgetés következett, hogy akkor most katasztrófa volt-e a 2010 előtti kormányzás, amiről Márki-Zay Péter azt gondolja, hogy igen, Dobrev Klára pedig, hogy nem. Az elszabaduló politikai sárdobálástól Paks2 és az atomenergia témájának bedobásával igyekezett megkímélni a beszélgetést az est moderátora, ami láthatóan lázba hozta és megszólította a Márki-Zay Péterben élő villamosmérnököt.
Energetikában jártas szakemberként az MMM jelöltje rögtönzött kiselőadásában kifejtette, a klímasemlegesség szempontjából még mindig az atomenergia a legtisztább energia, egészen addig, míg itthon megújuló, alternatív energiából nem áll rendelkezésre elég forrás. Így Márki-Zay Péter Paks 2-t elsősorban gazdasági szempontból tartja rendkívül rossz döntésnek, mert bármiféle verseny nélkül adták oda a Roszatomnak. Azaz neki magával az atommal nincs baja.
Ugyanakkor Dobrev Klára ezen a ponton elmondta, Paks 2 az ő szemében ugyanúgy környezeti katasztrófa is, ezért a projektet azonnal le kellene állítani. Neki magával az atommal is baja van, de optimistán tekint a jövőbe, amikor olyan sok uniós pénz áramlik majd Magyarországra energetikai fejlesztésekre és megújuló erőforrásokra, hogy egy okos magyar energiamix összeállítással, még azt is el lehet érni, hogy egyáltalán ne legyen szükség atomerőműre, már Paks 1-re sem.
A mindkét jelölt által támadott Mátrai Erőmű robbantotta ki a vita közbeni kisember vitát, mikor Márki-Zay Péter lényegében a populista címkét ragasztotta miniszterelnök-jelölt kollégájára, mire Dobrev Klára azzal vágott vissza, hogy „Péter, nem lehetsz ennyire érzéketlen!”.
A történet röviden, hogy ezúttal Dobrev Klára ugyan nem fejtette ki, mert már korábban többször is elmondta, hogy ő úgynevezett sávos rezsitámogatást és rezsiminimumot szeretne, hogy minél alacsonyabb egy háztartás összbevétele, annál kisebb legyen a rezsiszámla. Itt egy olyan egzakt ígéretet is tett Dobrev Klára, hogy a rászoruló családok rezsikiadása nem haladhatja meg az összkiadásaik húsz százalékát. Beleértve például az áram-, a víz-, a gázszámlát, de még a netet is.
Mert ahogy a DK miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, legszegényebbeknek alanyi jogon járjon a víz, amiből lehet egy levest főzni, és ki lehet takarítani. A villanykörte, ami ég, pedig része az emberi méltóságnak. Ahogy Dobrev Klára azt a gondolatot sem tartja populizmusnak, hogy rójanak ki egyfajta környezetvédelmi multiadót a legtöbb ökológiai kárt okozó nagy multi cégekre. Mindezt az egész termelési ciklusuk után, legyenek annak elemei Európában vagy kitelepítve Ázsiába.
Ugyanakkor Márki-Zay Péter potenciális veszélyforrást lát abban, ha ingyenessé teszünk valamit, azt a fogyasztók nem fogják jól használni, és ez végső soron túlfogyasztáshoz vezet, ami ugye feleslegesen terheli a környezetet. Hódmezővásárhely polgármestere úgy véli, az árakon keresztül ösztönzünk az energiatudatosságra, ezért is csapta ki nála a biztosítékot a Dobrev Klára által felvetett ingyen energiaadás gondolata az embereknek.
Márki-Zay Péter egyenesen megbüntetné azokat, akik legkörnyezetszennyezőbb módon fűtenek, azaz amit csak találnak, elégetnek. Igen, hiába vannak köztük a legszegényebbek. Ugyanúgy azokat is, akik nem szelektíven gyűjtik a szemetet. Mindezt persze úgy, hogy előtte a MMM jelöltje edukálná az embereket, és biztosítana számukra alternatívát, például a már most létező állami és önkormányzati tűzifa programmal, azaz tanítás, felvilágosítás, majd fokozatos büntetés.
Környezetvédelmi tippek, amelyeket még bedobott a vita folyamán Dobrev Klára:
Márki-Zay Péter azzal riposztolt a dobrevi ötletbörzére, hogy ezeket ők mér kicsiben, helyben lényegében már mind megvalósították Hódmezővásárhelyen, ahol már
Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek már a szerda esti, RTL Klubon közvetített vita során is válaszoltak környezetvédelmi témájú kérdésekre. Ekkor Dobrev Klára kijelentette, a következő kormány zöld kormány lesz. Amivel az általa alakítandó kormány kiérdemelné a zöld jelzőt, hogy többek között:
Márki-Zay Péter pedig az ismert szlogent emlegette, miszerint A jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz, vagyis ő szintén zöld kormányt szeretne. Annyi részletet elárult, hogy Szél Bernadett független országgyűlési képviselő és Jávor Benedek EP-képviselő is dolgozik ezen a területen egy programon. Mivel a levegőszennyezés következtében évente 14 ezer ember hal meg idejekorán, ezért nem gondolja, hogy a környezetvédelmi lépések népszerűtlenek lesznek.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)