Sokadjára bizonyosodik be, hogy a magyar áfatörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. Most kiderült, hogy az állam olyan tétel után is áfát szedett be a gyógyszergyártóktól, ami nem is került a kasszájukba – írta meg a Telex.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elvesztette az emiatt indított pert az Európai Unió Bíróságán a Boehringer Ingelheim Pharma gyógyszergyárral szemben. Ráadásul a többi gyógyszergyártó is beállhat a sorba követelésével, mivel a NAV széles körben alkalmazta a most elmarasztalt gyakorlatot.
A „túladóztatás” amiatt alakult ki, hogy a magyar piacon forgalmazott, tb-támogatott gyógyszerek után ténylegesen kevesebb pénz marad a cégeknél, mint amennyit az állami egészségbiztosító (NEAK) fizet nekik a gyógyszerekért, miközben az áfát a teljes összeg után kellett eddig becsengetniük az államkasszába.
Az Európai Unió áfairányelve szerint viszont áfát csak a tényleges vételár után szabad beszedni.
A mostani ügy először magyar bíróságon futott, de azután átkerült Luxemburgba, ahol végül október 6-án megszületett az ítélet, amely az adósemlegesség elvére hivatkozva kimondta:
az adóhatóság által beszedett összeg nem lehet magasabb, mint amelyet a végső fogyasztó megfizetett.
Így a gyógyszergyártónak vissza kell kapnia a perrel érintett időszakra az árengedmény után befizetett áfát. Nem kis összegről van szó, a 2013. október és 2017. december közötti időszakra 354 millió forintot kell visszatérítenie az adóhatóságnak.