Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét ma Kiskunhalas állomáson a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésének magyarországi előkészítő szakasza.
A felújítás összköltségét 750 milliárd forintra becsülik. 85 százalékát kínai Eximbankkal kötött szerződés szerint hitelből fedezik, a fennmaradó 15 százalék önrész. 2019-ben a tervezésre és kivitelezésre kiírt közbeszerzést egy konzorcium nyerte, amelyben fele-fele arányban van benne a kormányközeli nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt., illetve a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.
Ez minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztése, amelynek a dokumentumait 2020 májusában tíz évre titkosította az Országgyűlés.
A felújítás megtérülési idejét minimum 130, maximum 2400 évre becsülik.
A Budapest–Kelebia vasútvonal jövőre lesz 140 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt meg. 100 kilométer/órás sebességre tervezték, de ma már alig néhány helyen lehet ilyen sebességgel haladni, mert
a vonal mintegy kilencven százalékán 80, 60, 40, 20 vagy 10 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben,
és a folyamatos terheléstől ez a helyzet egyre csak rosszabb.
Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül.
A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, az utasforgalma rendkívül dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében egy második vágány megépítését is tervbe vették. Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt, és már Kunszentmiklóstól Tassig is helyén volt az új sínpár, amikor beütött az első világháború, a trianoni békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el, Szerbiához csatolva a vonal jelentős részét.
A határváltozás és a két ország közötti ellentétek miatt a kelebiai vasút forgalma jelentősen visszaesett. A vesztett háborút követően a vonal forgalmának növekedése még távlatban sem volt várható, így az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete és a sínanyag hiánya miatt a lefektetett második vágányt elbontották, hogy a síneket más vonalakon felhasználhassák, ahol nagyobb szükség volt rájuk.
Ezen az áldatlan állapoton akartak változtatni majd' 100 év elteltével, amikor 2020 tavaszán a korszerűsítés finanszírozására támogatási szerződést kötött a vasúttársaság az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között
– jelentette ki most, a beruházás alapkőletételén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a projekt kormánybiztosa.
A beruházásnak 2025-re kell elkészülnie,
a vasútvonal az építés és az ismételt kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd – ígéri a vasúttársaság.
A felújítással Budapest és Belgrád között jobb vasúti pálya áll majd a rendelkezésünkre, mint Budapest és Bécs között, hiszen több mint 140 kilométeren 160 kilométer/órás lesz az engedélyezett sebesség. A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő
– hangsúlyozta Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója.
Mindezt egy olyan nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelyben jelentős kínai szereplők vannak, a legkorszerűbb vasúti technológiákkal a birtokukban, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a már megépített kínai gyorsvasúti hálózat 38 ezer kilométeres hossza a teljes világhálózat 70 százalékánál is több. Ráadásul a kínai Eximbank által biztosított hitelszerződés ad lehetőséget a felújításra.
És ha még nem lenne elég ennyi Kínából, az ország legnagyobb (és a világ harmadik legnagyobb) hajózási vállalata a görög pireuszi kikötők bővítésével növeli folyamatosan az azon áthaladó konténerek mennyiségét, Magyarország pedig éppen az innen Nyugat–Európába irányuló tranzithálózat mentén fekszik, így a legrövidebb útvonal része lehet a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal, ami lássuk be, nem lehet rossz hatással hazánk logisztikai szerepére.
(Borítókép: Sínbontás Kiskunhalason. Fotó: MÁV)