Az Alkotmánybíróság hétfőn közzétett határozatában elutasította a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A határozat szerint, amelyhez négy alkotmánybíró párhuzamos indokolást, ketten pedig különvéleményt is fűztek, nem sérti az Alaptörvényben biztosított felsőoktatási autonómiát, amennyiben a fenntartó a döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve hozta meg a támadott rendelet szerinti intézkedését. Az alkotmánybírák szerint a szenátus egyetértésének meglétét a rendes bíróságnak kell vizsgálnia az eljárása során.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el azt a törvényt, amely alapítványi fenntartásba helyezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). Az SZFE hallgatói önkormányzata tavaly év végén a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási jogvitát kezdeményezett az egyetemi alapítvány intézkedéseivel szemben, valamint kérte, hogy a törvényszék kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását A veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
Az Alkotmánybíróság közleménye emlékeztet: a Színház- és Filmművészeti Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvénnyel 2020 nyarán az Országgyűlés felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formában történő létrehozására, majd az egyetem fenntartói jogát alapítói vagyoni juttatásként adja az alapítvány tulajdonába. Az egyetem fenntartói jogát gyakorló alapítványt a kormány létrehozta azzal, hogy felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja. A kormány 2020. november 26-án hatályba lépett rendeletében foglaltak alapján rendkívüli helyzetben, így
a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt a fenntartó megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatók,
és a felsőoktatásban részt vevők számára a rendkívüli helyzettel érintett félév nem számít bele a finanszírozott félévek számába.
Az SZFE hallgatói önkormányzata közigazgatási pert indított, mert az egyetemi alapítvány a kormányrendelet alapján az 1/2020. (11. 27.) számú határozatában megállapította, hogy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet fennállására tekintettel az egyetemen a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn, azok nem biztosíthatók, általa nem ellenőrizhetők.
A RENDKÍVÜLI HELYZETTEL ÉRINTETT FÉLÉV NEM SZÁMÍT BE A NEMZETI FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI HATÁRIDŐBE, TOVÁBBÁ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG AZ EGYETEMEN NEM VÉGEZHETŐ.
Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék három közigazgatási bírája a folyamatban lévő per felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük alaptörvény-ellenes a kormányrendeletből eredő azon szabályozás, amely a fenntartó részére széles körű lehetőséget biztosít annak megállapítására, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű feltételei nem állnak fenn. Az egyetemi autonómia megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmény a tudományos tevékenységgel közvetlenül összefüggő kérdésekben autonómiával rendelkezzen a végrehajtó hatalommal szemben. Az indítványban kifejtettek szerint a fenntartó ilyen döntése sérti a tudományos és művészeti élet szabadságát.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a támadott szabályozás érvényesülése nem sérti az Alaptörvényben biztosított felsőoktatási autonómiát, amennyiben a fenntartó döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve, a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményesének egyetértésével hozta meg a támadott rendelet szerinti intézkedését. A szenátus egyetértésének megléte vagy hiánya azonban olyan tényállás-megállapítási, bizonyítási és bizonyítékértékelési kérdésnek minősül, amely a rendes bíróság hatásköre és feladata. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy
a rendelet szabályozása a felsőoktatáshoz való jogot szükséges és arányos mértékben korlátozza, mert az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, és egy speciális jog gyakorlását teszi lehetővé a fenntartó részére, a felsőoktatási intézmény szenátusának egyetértésével.
Az elháríthatatlan rendkívüli körülmény megléte is a rendes bíróság által felülvizsgálható ténykérdés, így a bíróság olyan megállapításra is juthat, hogy a fellépő rendkívüli helyzet egyes jellemzői nem eredményezték azt, hogy a helyzet ne lett volna elhárítható.
A 13 alkotmánybíró által aláírt határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, míg két alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Schanda Balázs különvéleményében úgy foglalt állást – amelyhez Hörcherné Marosi Ildikó is csatlakozott –, hogy a vizsgált rendelkezést meg kellett volna semmisíteni. Schanda szerint ugyanis a támadott rendelkezés nem a fenntartó és szenátus együttműködéséről rendelkezik, hanem épp ellenkezőleg, a fenntartó kizárólagos döntési kompetenciájába utalja annak megítélését, hogy a félév elfogadható-e.
(Borítókép: Az SZFE épülete. Fotó: Bánkúti Sándor / Index)