A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, de a vidéki nagyvárosokban is hasonló tendenciát láthatunk. A KSH adatai bizonyítják, hogy a járvány a lakhatási szokásainkat is alaposan átalakította.
A hazai nagyvárosok lakosságszámának csökkenése, illetve a körülöttük lévő települések népességének gyarapodása egyáltalán nem új folyamat. Évek óta ez a jellemző, és bár a járvány előtti hét évben a főváros és három nyugat-magyarországi város, Győr, Sopron és Szombathely népessége nőtt, az összes többi jelentősebb vonzáskörzettel bíró nagyváros lélekszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Miskolcé, ahol hét év alatt tízezerrel lettek kevesebben – mutatott rá a KSH adatai alapján a g7.hu
A legnagyobb magyar városok népességének csökkenését a járvány nagymértékben előmozdította, a kimutatásban szereplő 22 nagyvárosban 2021 elején bő
44 ezerrel laktak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ugyanezen települések agglomerációjában 16 ezerrel nőtt a népességszám.
Ezzel párhuzamosan nagyon látványosan megugrott a Balaton környékén élők száma is. Az agglomerálódó térségként kezelt 53 településen 2021 kezdetén 5,5 ezerrel többen laktak, mint egy évvel korábban, ami közel 4 százalékos népességnövekedést jelent.
Vélhetően a járvány idején sokan költöztek le a hétvégi házukba, ami a budapesti lakosság számának kifejezetten jelentős csökkenésére is magyarázatot adna. A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban.