Több mint egymilliárd forintból, négy orvosi egyetem közreműködésével készült tanulmány a koronavírus-járvány első hullámáról Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának az irányításával.
A H-UNCOVER nevet viselő, a tavaly májusi fertőzöttségi szintet felmérő országos kutatást az egyik legnívósabb amerikai szaklapban tervezték publikálni, de végül egy olyan folyóiratban jelent meg, aminek köze nincs a járványtanhoz – írja a 444.
A mondhatni meglepően alacsony fertőzöttséget kimutató kutatást eredetileg a New England Journal of Medicine-be szánták, az amerikai orvostani lap azonban visszautasította azzal az indokkal, hogy „számukra érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések”. Magyarországon az első hullám idején viszonylag kevés volt a beteg a súlyosan érintett térségekhez képest.
Végül a H-UNCOVER-t a GeroScience című, kéthavonta megjelenő nemzetközi folyóiratban tették közzé. Ez nem járványüggyel vagy általános orvostudománnyal, hanem egy speciális témával, az öregedéstudománnyal foglalkozik.
A 444 rámutat, hogy a GeroScience-nek
Ez még önmagában nem jelent szabálytalanságot vagy etikátlanságot, ám a publikálás körülményei a szakemberek szerint problémásak, pláne annak fényében, hogy azóta sem készült ilyen nagyságrendű, állami finanszírozású kutatás a magyar járványhelyzetről – írja a 444. Pedig a második és a harmadik hullám jóval több megbetegedéssel járt, mint az első.
A 444 cikkében erősen azt sugallja, hogy a H-UNCOVER megalkotásában és magában a publikálásban erősen közrejátszott az ismeretségi tőke.
Az Index szemlézett írásának megjelenése után megkereste portálunkat a Semmelweis Egyetem és felhívták figyelmünket arra, hogy a cikk eredeti szerzője által készített interjú teljes terjedelemben megtalálható az egyetem honlapján.