A genderistákat és a nyílt társadalom hálózatát feltételezi az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós a Kúria döntése mögött, mely a kormány által nyáron bejelentett gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését jogellenesnek minősítette. A kérdés így szólt:
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
A Kúria a Kétfarkú Kutya Párt felülvizsgálati kérelmére semmisítette meg a Nemzeti Választási Bizottság kérdést hitelesítő határozatát, arra hivatkozva, hogy a nemátalakító műtétek „hozzáférhetetlenné tétele” korlátozza a kiskorúak önrendelkezési jogát.
Szánthó Miklós bejegyzésében azt kifogásolja, hogy a tanács szerint a nemátalakító kezelések elérhetőségének tiltása a „kiskorú alapjog-gyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná”, a „tiltás az önrendelkezési jog olyan mértékű korlátozását jelentené, amely az emberi méltóságból levezetett önrendelkezési jog lényegi magját vonná el”.
Tehát a bírói tanács úgy gondolja, hogy lehetővé kell tenni a még befolyásolható, önálló döntés meghozatalára csak részlegesen vagy teljesen képtelen kisfiúk vagy kislányok számára, hogy kislányok vagy kisfiúk lehessenek.
A kormányközeli intézet vezetője kiemeli az ügyben döntő Kúria Kovács András vezette tanácsa indoklását, mely szerint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga viszonylagos, mivel az az úgynevezett interszexuális személyekre nem vonatkozik – hiszen az Alaptörvény csak azokról beszél, akik „férfiaknak vagy nőknek születnek”, míg inter- meg transzszexuális emberekről (gyerekekről) nem ejt szót, ergo nem is szabályozza.
Ez az öt kérdés szerepelt volna a kormány tervei szerint a szavazólapon:
Ez van, nekünk ilyen „diktatúra” jutott – értékelte közösségégi oldalán a legfelsőbb bírói fórum döntését Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője.