A járműbeszerzés pénzügyi fedezete még kérdéses, miközben több milliárdos osztalékot fizet ki saját közszolgáltató cégéből a külföldi részvényeseknek. A városvezetés és ellenzéke a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésén ismét egymásnak feszült.
Negyvennyolc darab új, alacsony padlós Solaris–Škoda trolibusz érkezhet 2022 végétől Budapestre – erről döntött ma a Fővárosi Közgyűlés. A BKK még 2014-ben kötött a Solaris–Škoda-konzorciummal szállítói szerződést járműbeszerzésére. Az akkori kontraktus opcionálisan lehetővé tette az alapmennyiségen felül további 84 jármű lehívását. Ennek egy részét 2015-ben, majd 2018-ban már lehívták, a fennmaradó 48 trolibusz megrendeléséről pedig ma döntöttek a képviselők.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta, hogy bár
a főváros mindent megtett azért, hogy a kormány betartsa az előző városvezetéssel kötött, a járműbeszerzés forrásainak biztosításáról szóló megállapodást, „de a kabinet nem tartja be ezt az ígéretet”.
„A főváros próbálkozott azzal is, hogy az európai fejlesztési bank hiteléből vásárolják meg ezeket a trolibuszokat, de a lehíváshoz a kormány nem járult hozzá” – tette hozzá a főpolgármester. A testület a járművek kifizetésére végül – lesz, ami lesz alapon – 2022-es és 2023-as költségvetésének terhére vállalt kötelezettséget. Ha most nem hoztak volna döntést, Budapest elesett volna a trolik beszerzésétől, mivel az opciós jog csak 2021. november 30-ig él.
Jelenleg a BKK trolibuszállományából mintegy harminc darab magas padlós csuklós jármű, ezek naponta közlekednek az utasforgalomban, de a Solaris–Škoda trolibuszokat nem számolva az alacsony padlós csuklós trolibuszok sem a legújabbak, átlagéletkoruk 26 év fölött van. A teljes flotta közel fele már túl van tervezett húszéves élettartamán.
Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója múlt pénteken azt közölte, 2023 végére megvalósulhat, hogy a jelenlegi tizennégy fővárosi trolibuszvonalon már kizárólag alacsony padlós trolibuszok közlekedjenek. A most megrendelt géppark első járművének leszállítása 360 nappal a rendelés kiadása után várható.
A testületi ülésen vita bontakozott ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. osztalékfizetése körül. A társaság 75 százalékban a fővárosé, a részvények 25 százalékát azonban külföldi kisebbségi tulajdonos birtokolja. Bagdy Gábor, a Fidesz–KDNP képviselője szerint az előterjesztés elfogadásával lehetővé válik, hogy
a külföldi tulajdonosnak legalább kétszer annyi osztalékot fizessünk ki, mint amennyi eredmény megtermelődik a cégben.
A közszolgáltató cég magánosítására 1997-ben kötött privatizációs szerződés súlyosan hátrányos Budapestnek, erre utal Bagdy szerint, hogy
az egyébként eredményesen működő FCSM hajlandó osztalékként kétmilliárdot kifizetni úgy, hogy ő egy fillért sem kap.
A képviselő emlékeztetett, hogy az osztalékszámítási képletet az előző városvezetés megpróbálta felülvizsgálni, de ez a városvezetés lecserélése miatt nem zárulhatott akkor le. Azóta a cég az eredménytartalékából „fizet, mint a katonatiszt”.
„2022 novemberében jár le a részvényesi szerződés, ha addig nem mondja fel a kisebbségi tulajdonos, a főváros akkor vissza tudja szerezni a kisebbségi pakettet” – válaszolta a felvetésre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az osztalékszámítás felülvizsgálata a kisebbségi tulajdonos számára akár szerződésszegésként is feltűnhet, így a vele történő elszámolást veszélyeztetné a fővárosi vezetés, ezt pedig a hátralévő egy évben nem kockáztatja meg.
2017 óta árulja a Fővárosi Önkormányzat a Budakeszi út 65–67. szám alatt található, 957 négyzetméter alapterületű egykori villaépület és a mellette lévő 120 négyzetméter alapterületű egykori nyaralót. Amint arról az Index Járdasziget is beszámolt, az 1912-ben épült szecessziós villát több mint 1,5 milliárdért árulta a főváros. A 25 275 négyzetméteres hárshegyi telek és a két épület most talált gazdára, a nyertes a GOPD NyRt.
A közgyűlés által szentesített adásvétel ez esetben egy műemléki védettségű, ezért az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemét érintette.
Mivel pedig az értéke meghaladta az egymilliárd forintot, a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint az emberi erőforrások minisztere jóváhagyása is szükséges a jogügylet érvényességéhez. Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője az ügylet kapcsán azt firtatta, hogy képviselőtársa, a szocialista Örsi Gergely, a II. kerület polgármestere kívánja-e módosítani az eladás után a kerületi városrendezési és építési szabályzatot. Bár a kvsz jelenleg módosítás alatt áll, a villa területét nem érinti, az eladás után ez nem is lenne ildomos – válaszolta a II. kerület vezetője.