A középiskolások megúszhatják, de az alsósok és az óvodások nagyon kitettek a mostani járványnak – nyilatkozta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki szerint 2023-tól a pedagógusok bérének jelentős fejlesztésére lesz szükség.
Horváth Péter az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy augusztus végén mindenki nagyon bizakodó volt, mert az iskoláknak sikerült átvészelniük a nagyjából féléves kihagyást a jelenléti oktatásban. Most azonban aggodalomra adhat okot, hogy a vírus ismét egyre inkább jelen van, elsősorban az alsóbb évfolyamokon, illetve az óvodákban – tette hozzá.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke felidézte: egy héttel ezelőtt volt Budapesten egy megbeszélésük a megyei elnökökkel, a tagozatok vezetőivel, és nagyon sokféle tapasztalat van:
a középiskolákban jellemzően kevés a megbetegedés, a gimnáziumokban különösen kevés, a szakképző iskolában egy picit több.
Horváth Péter szólt arról is, hogy a protokoll nem változott, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelzi, ha megfertőződik egy tanuló, és aki nem volt beoltva az osztályából, arra karantén vár. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója példaként saját intézményét hozta fel: náluk az elmúlt két hónapban mindössze egyetlen megbetegedés történt a 800 diák közül, és a 35 fős osztályból a beteg diákkal együtt összesen hét tanulót kellett karanténba küldeni néhány napra, a többiek folytatták az oktatást. Külön kiemelte, hogy ez egy komoly változás a tavalyi eljárásrendhez képest, amikor egy-egy fertőzés esetén az egész osztályt karanténba kellett küldeni, elrendelve a digitális munkarendet.
Horváth Péter szerint a középiskolákkal ellentétben
az általános iskolákban és az óvodákban viszont komolyan jelen van a vírus, és egyre több osztály kerülhet karantéba, vagy szorulhat tantermen kívüli munkarendre.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hosszan beszélt arról, hogy a természettudomány és az informatika az a két terület, ahol a legnagyobb a tanárhiány. Mint mondta, nem túl optimista, mert a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb. Külön kiemelte, hogy a kémia- vagy a fizikatanárok utánpótlásával is baj van, mert gyakorlatilag nem indul képzés az országban.
Horváth Péter nem erősítette meg a szakszervezetek által említett 10-12 ezres pedagógushiányt, de emlékeztetett: a hiány nem egyszerre következett be, hanem fokozatosan, köszönhetően a pályaelhagyásoknak, a nyugdíjazásoknak. Úgy vélte: a jelenlegi számok alapján egyre rosszabb lesz a helyzet. Ennek egyik ellenszere a béremelés lehet – mondta, és hozzátette:
az Orbán Viktor által bejelentett jövő januári 10 százalékos béremelés tovább rontja a tanárok társadalomban elfoglalt pozícióját,
hiszen több mint 20 százalékkal fog emelkedni a minimálbér, és a jelek szerint a garantált bérminimum is hasonló értékben fog nőni. Horváth Péter szerint ezzel az intézkedéssel nem lesz vonzóbb a pedagóguspálya. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke 2023-ban egy sokkal markánsabb fizetésemelést tartana szükségesnek, és emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek egy 100 százalékos alapilletmény-emelést kérnek.
(Borítókép: Nyelvtanóra egy zalaegerszegi gimnáziumban 2016. március 30-án. Fotó: Varga György / MTI)