Bár csak nagyon rövid ideig szünetelt, az elmúlt másfél évben jelentősen visszaesett az onkológiai szűrések száma hazánkban – tájékoztatta lapunkat a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa. Boér Katalin hangsúlyozta, a koronavírus ellen kézmosással, maszkkal és oltással kell védekezni, nem pedig azzal, hogy nem járunk szűrésre. A szakember ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a daganatos betegek kifejezetten nyitottak a vakcina felvételére.
Az elmúlt másfél év komoly kihívást jelentett az egészségügy számára. A Covid okozta pluszteher miatt a nem sürgős beavatkozásokat elhalasztották, és az egyes hullámok legkeményebb heteiben egy kis ideig a szűrések is szüneteltek.
Ezek az időszakok csak nagyon rövid ideig tartottak, nálunk, a Szent Margit Kórházban is, amint lehetett, újraindították a mammográfiás szűréseket, de a tapasztalat az volt, hogy hiába volt ott a lehetőség, nem igazán mentek el az emberek a szűrésekre. A Covid-járvány ugyanakkor nem indok a szűréstől és az onkológiai kezeléstől való távolmaradásra. Kórházunkban minden lehetőség rendelkezésre állt ezekre. A jó taktika a fertőzés megelőzésére a kézmosás, a maszkviselés, a távolságtartás és az oltás
– jelentette ki az Indexnek Boér Katalin, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa.
Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen szervezet alelnöke megerősítette, hogy valóban nagyon csekély az a réteg, aki mindenképp részt akar venni az éves onkológiai szűrésen. Mégis voltak olyanok, akik a járvány idején sem szerették volna kihagyni, és a lehetőség adott volt, hogy elmenjenek.
Sokan viszont a nem mindig egyértelmű kommunikáció miatt bizonytalanok voltak, nem tudták, hogy a szűrések működnek-e, és bizony voltak olyanok is, akik félelemből nem mentek el, a vizsgálatnál ugyanis fontosabbnak tartották azt, hogy ne kapják el a Covidot.
Mint arról korábban, kifejezetten a mellrákkal foglalkozó cikkünkben már írtunk, hazánkban 2002 óta végeznek országosan mammográfiai vizsgálatokat a 45–65 éves korcsoportban. A szűrésre csupán a nők 40 százaléka megy el, míg a skandináv országokban 70-80 százalékos a részvétel. A szűrés hatékonyságát bizonyítja, hogy ha nálunk is ilyen magas lenne a részvétel, egyharmadával csökkenne az emlőrák okozta elhalálozás. Sajnos más szűrések tekintetében sem állunk túl jól, ami nagyban hozzájárul ahhoz a szomorú tényhez, miszerint nemzetközi összehasonlításban szinte sehol nem hal meg annyi ember rákbetegségben, mint Magyarországon.
Van olyan páciens, aki tíz évig növeszti magában a daganatot, és csak azután keres meg bennünket. Természetesen érte is mindent megteszünk, segítünk, ahogy tudunk, de nyilvánvalóan a betegség ilyenkor már olyan előrehaladott stádiumban van, hogy a gyógyulási esélyek sokkal rosszabbak
– mutatott rá az onkológus, hozzátéve, hogy a daganatos betegek a járvány idején sem szenvedtek hátrányt, haladéktalanul megkaphatták az ellátást, az ő kezeléseik ugyanis semmiképp sem számítanak halaszthatónak.
Tóth Krisztina ugyanakkor rávilágított, hogy a pandémia idején a folyamatosan változó szabályok nagyban megnehezítették a betegséggel járó adminisztrációt, ügyintézést.
„A diagnózis nem jelenti azt automatikusan, hogy a páciens már rajta is van a betegúton. Orvost kell választani, papírokat kell elintézni, ami egyébként sem egyszerű, de a járvány ezen még csavart egyet. Az információhiányból kifolyólag sokan elveszettnek érezték magukat, így elképzelhető, hogy valaki az átlagnál lassabban, nehezebben kapcsolódott be az ellátásba. Sajnos ez egy nemzetközi trend, más országokban is hasonlókat tapasztaltak” – mondta lapunknak az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen szervezet alelnöke.
A szakemberek szerint az első és legfontosabb, hogy a krónikus betegséggel küzdők fokozottan betartsák a járványügyi ajánlásokat.
„Ne felejtsük el, hogy a rák egy komoly betegség. Természetesen nagyon nem mindegy, hogy a páciens a betegség melyik stádiumában kapja el a Covidot. Ha a daganatos betegsége nem előrehaladott, akkor enyhébb tünetekkel átvészelheti úgy, mint bárki más. Ha viszont már előrehaladottabb állapotban van, akkor a koronavírus okozta fertőzés is súlyosabb tüneteket okozhat. Emiatt fontos a fertőzés elkerülése és az ehhez tartozó kellő óvatosság, de úgy látom, hogy a betegek többsége erre oda is figyel.
Szintén örömteli, hogy a daganatos betegek körében magas az átoltottság, a legtöbben, amint lehetett, beoltatták magukat.
Lehetőség szerint még az onkológiai kezelés megkezdése előtt célszerű beadatni a védőoltást, de ha úgy adódik, akkor az oltásnak két kezelés között sincs akadálya” – mondta Boér Katalin.
Tóth Krisztina szintén hangsúlyozta: nemcsak hogy lehet, de kell is, hogy a daganatos betegek felvegyék az oltást.
„Mi mindenkinek ezt javasoljuk, és szerencsére sokan megfogadják” – tette hozzá a betegszervezet alelnöke.
(Borítókép: Vágás nélküli pajzsmirigyrákműtét Budapesten 2021. június 9-én. Fotó: MTI / Balogh Zoltán)