A kormány mindig kész a párbeszédre konkrét ügyeket, jogszabályokat illetően, viszont határozottan elutasítja a Magyarország demokratikus jellegét kétségbe vonó állításokat – jelentette ki Szijjártó Péter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának keddi ülésén Genfben.

Nincs arra szükség, hogy valamilyen külső hatóság vagy más állam igazolja Magyarország demokratikus jellegét 

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a testület úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálatának keretében tartott meghallgatáson. A 2008-ban útjára indított, ötévente esedékes eljárást a világszervezet minden tagállamára vonatkozóan elvégzik, értékelve az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a hibákat, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg.

A magyar külpolitika irányítója a világszervezet előtt a Magyarországnak címzett jogállamisági bírálatokat politikailag motiváltnak nevezte. Úgy vélekedett, ennek az az oka, hogy jobboldali, kereszténydemokrata kormány van hatalmon, amely hazafias politikát folytat, kitartva a nemzeti identitás és örökség mellett, amit szerinte a nemzetközi liberális fő sodor nehezen visel el.

A magyarok egész történelmük során a szabadságért küzdöttek, és ez a legfőbb garanciája a demokráciának, ugyanis a nép soha nem tűrné el, hogy bármilyen kormány megsértse az alapvető jogait

– mondta a tárcavezető, aki a migrációt nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak, amely biztonsági, kulturális és – a koronavírus-járvány idején – egészségügyi kockázatokat is hordoz magában.

A sokat bírált gyermekvédelmi törvényt illetően kiemelte, az mindössze azt biztosítja, hogy a szülők kizárólagos joga legyen gyermekeik szexuális nevelése. Leszögezte: egyáltalán nem igaz, hogy a jogszabály LMBTQ-ellenes lenne, ugyanis semmit nem mond a felnőttekről. Magyarországon pedig senkinek nem kell félnie azért, mert valamilyen közösséghez tartozik.

Az Európai Unió egyre távolabb kerül azon alapértékeitől, amelyek erőssé tették, azonban Magyarország továbbra is ragaszkodik ezekhez

– hangsúlyozta Szijjártó, rámutatva, hogy Magyarországon minden támogatást megadnak a családoknak, például tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 6,2 százalékát fordították erre a célra, ami háromszorosa az OECD-átlagnak.

A sajtószabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos kritikákkal összefüggésben azt mondta, hogy a mainstream szerint a médiaszabadság azt jelenti, hogy a sajtó 95 százaléka liberális irányultságú. A kormány azonban e fogalom alatt azt érti, hogy minden sajtóorgánum és újságíró szabadon kifejezheti a véleményét, függetlenül politikai és ideológiai álláspontjától. Szerinte ha a bírálók beszélnének magyarul, láthatnák, hogy a piacvezető médiumok minden szegmensben kormányellenesnek számítanak.